Új élelmiszer áfa jön?

A 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat keretében a kormány módosította az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényt. A tavaly év végén elfogadott módosítás alapján az élelmiszerlánc szereplői felügyeleti díj fizetésére lesznek kötelesek, amely adó az előző évi nettó árbevétel 0,1%-a. A törvény szerint az új adó bevezetésének célja az, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatai ellátására fedezetet biztosítson.

Leegyszerűsítve azoknak kell megfizetniük a felügyeleti díjat, akik növényt vagy állatot élelmiszer-termelés, tenyésztés, kísérleti, állatgyógyászati stb. célból forgalomba hoznak, illetve nyilvántartott élelmiszer- és takarmányvállalkozások. Ezek részletes listáját a jogszabályban megtekintheti.

A jogszabály szerint az élelmiszert kizárólag a végső fogyasztó számára értékesítők átalánydíjat fizethetnek. A mezőgazdasági kistermelő pedig mentesül a díjfizetési kötelezettség alól.

Bevallni május 31-ig kell, az éves felügyeleti díjat pedig két részletben egyenlő összegben kell megfizetni július 31-ig, illetve január 31-éig. A PwC még decemberben kiadott hírlevele szerint a szabályozás számos kérdést is felvet pl. exportra értékesített termékek után kell-e fizetni a díjat?

Tulajdonképp új áfa?

A felügyeleti díjjal az eredeti cél az lett volna, hogy az élelmiszerek minőségi ellenőrzésének költségeit fedezze (az államot mentesítse ilyen teher alól), vagyis elméleti szempontból egy szolgáltatás ára lenne, ami a "díj" kategóriájába kellene, hogy tartozzon. A díj kategóriából következően a befizetést külön alapba kellene teljesíteni, de ma az látható, hogy a közös költségvetési bevétel része lesz - mondta el a Portfolio.hu kérdésére Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tanára, az APEH korábbi elnöke. A díjfizetési kötelezettség - forgalomarányos jellege miatt - nem tekinthető a minőségvizsgálati szolgáltatások árának, annak ellenére sem, hogy azt a költségek között kell elszámolni, s a NAV közadók módjára fogja behajtani. Ez a többletteher - az egyéb forgalmi adókhoz hasonlóan - egyértelműen a fogyasztást fogja terhelni, s az EU statisztika is a forgalmi adók között fogja elszámolni. (Hasonlóan, mint az önkormányzati iparűzési adót.)

Az új jogcím egyfelől többlet fizetési kötelezettség, másfelől viszont egy termékcsoportra vonatkozó elkülönített elszámolási kötelezettség, ami nincs összhangban az NGKM 500 mrd Ft értéket kitevő adminisztrációs tehercsökkentési programjával, vagyis nem szolgálja a közteherviselési jogcímek számának beígért csökkentését. A szakértő véleménye szerint forgalmat terhelő jellege miatt aggályos közteherviselési jogcím lehet, ami előbb utóbb az uniós fórumok előtt is kiköthet.