Már a gazdagok is turkálóban vásárolnak

Amikor tavaly októberben megnyílt a kőbányai KÖKI Terminál pláza, a Tesco-n kívül egyetlen olyan üzlet, egy használtruha-kereskedés volt, ahol hosszú sorok álltak: hazánkban komoly népszerűségnek örvendenek a secondhand-szaküzletek és a turkálók. Az okok között első helyen a vásárlóerő csökkenése szerepel, de már nem csak azok járnak turkálni, akik máshol nem tudnának ruhát vásárolni.

Bizony, a gazdagabbak is

Míg 2005-ben a teljes hazai textilpiacon eladott mennyiség 3 százalékát adták a használtruha-kereskedések, addig 2011-ben ez az arány már elérte a 7 százalékot is. Tavaly a teljes használtruha-ágazat forgalma 9,4 milliárd forint volt - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Kárai Anita, a GfK Hungária Piackutató Intézet Key Account Menedzsere. A teljes hazai ruhapiachoz képest ez a forgalom még mindig kicsinek mondható, mivel a használtruhák ára az újakhoz képest alacsony; a turkálók árszínvonalban leginkább a piacokkal és a köznyelvben kínai üzletekkel hasonlíthatóak össze.

A szakember szerint a használtruha-üzletek tipikus vásárlói a vidéki nagy- és kisvárosokban élő gyermekes családok, jellemzően inkább a 30-49 év közöttiek. A legalacsonyabb jövedelműek - tekintve, hogy az átlagnál ritkábban vásárolnak ruházati terméket is - ezeket az alacsony árszintet képviselő boltokat is ritkábban látogatják, viszont népszerűek az ilyen üzletek a közepesnél alacsonyabb keresetűek körében. Ami talán a legérdekesebb, hogy a turkálók bevételeinek 40 százalékát a tehetősebb, jómódúnak nevezhető magyar családok, azaz a felső 20 százalék adja.

A GfK Hungária Consumer Panel Services felmérése szerint a magyar háztartások 14 százaléka vásárol ilyen üzletekben, nagyjából évente nyolcszor, egy-egy vásárlás alkalmával pedig átlagosan 2200 forintot költenek el. A legnépszerűbb termékek között a felsőruházati cikkeket - ingeket, pulóvereket, pólókat, kabátokat, nadrágokat - találjuk, de a gyermek-és babaruházati piacon is komoly szereplők a használtruha-üzletek.

Nyit is, zár is a piacvezető

Az elmúlt hónapok legfontosabb tendenciája, hogy a kisebb alapterületű, belvárosi üzletekből áttevődik a forgalom a nagyobb, bevásárlóközpontokban, plázákban, hipermarketek szomszédságában található boltokba - nyilatkozta a Pénzcentrum.hu-nak Lakatos Krisztián, a Háda-1 Kft. ügyvezetője. A piac legnagyobb szereplőjeként számon tartott, 51 üzletet üzemeltető vállalatnál idén újabb használtruha-boltok nyitása várható, ugyanakkor bezárásokkal is számolnak, a kisebbek visszaeső kereslete miatt.

Az üzletlánc háromféle koncepciójú üzlettípust működtet: a magasabb minőségű árut darabáron kínálják, leginkább a bevásárlóközpontokban, ezek leginkább újszerű darabok. A közepes minőségű ruhák a kilós boltokba kerülnek, a megmaradt termékeket pedig egy harmadik bolttípusban, úgynevezett esőáras szisztémában értékesítik, azaz napról-napra olcsóbban kínálják. Jellemzően ez utóbbi üzlettípus iránt csökken a kereslet, ugyanis azok a vásárlók, akik eddig az alsó kategóriát meg tudták fizetni, már ezt sem engedhetik meg maguknak.

Lakatos Krisztián szerint 2009-hez képest feleződött a kosárérték, azaz egy vásárló jóval kevesebbet hagy a boltban, mint korábban. Ugyanakkor a mai napig azt tapasztalják, hogy a segélyből élőktől a felsővezetőkig széles a vásárlók köre: sokan kényszerből, sokan szenvedélyből keresik a használtruhákat, de vannak olyanok is, akik elsősorban az aktuális divattrendekhez próbálnak így alkalmazkodni. A Háda ruhái leginkább Nagy-Britanniából érkeznek - ez egyébként nagyjából a teljes magyar piacra igaz-, mivel a szigetországból érkező darabok igazodnak leginkább a magyar vásárlók igényeihez, kevésbé kopottak, és színvilágukban is visszafogottabbnak nevezhetők (például a túl színesen öltözködő hollandokhoz képest).

Az ügyvezető úgy látja, a magyar használtruha-piac telítettnek nevezhető, nem valószínű, hogy nagyobb lánc (akár külföldről) próbálkozna nálunk. A résztvevők azonban folyamatosan és gyorsan cserélődnek. Sokan gondolják úgy, hogy ez gyors és egyszerű pénzkereset, azonban lépten-nyomon találkozni bebukott vállalkozásokkal.

Nehéz dolguk van a kisebbeknek

Valóban nincs könnyű dolga annak, aki most akar turkálót nyitni, bár sokan próbálkoznak ilyennel - erősítette meg lapunknak egy kisebb budapesti bolt üzemeltetője. A vállalkozó három éve indította az üzletet, és úgy tapasztalja, egyre nehezebben megy. A legnagyobb probléma, hogy egyre inkább elmaradnak azok a vásárlók, akik rossz anyagi helyzetük miatt korábban csak ezekből az üzletekből öltözködtek.

Egyre szélesebb ugyanis az a réteg, aki már innen sem tud öltözködni, gyakorlatilag nem költ ruházkodásra - mondta a boltvezető. A tehetősebb vevők viszont inkább váltanak a prémium minőségű használt ruhát kínáló üzletekre. A babaruha piaca azonban még mindig jelentős bevételi forrást jelent: sokan ugyanis csak így tudják követni azt, hogy a gyerek gyorsan kinövi ruháit.

Divat a vintage is

Egyre komolyabb vásárlóerőt jelentenek azok a fiatal felnőttek, akik tudatosan keresik a turkálók egy speciális szegmensét, az úgynevezett vintage boltokat. Ezek az üzleteket nevezhetjük a használtruha csúcskategóriájának is: elsősorban arra specializálódtak, hogy a - szinte kizárólag Nagy-Britanniából - érkező készletekből kiválogassák a divatosnak, egyedinek számító, jó minőségű ruhákat, táskákat, cipőket. Az ilyen üzletek általában magasabb haszonkulccsal működnek, mint az átlagos turkálók. Eddig leginkább Budapest belvárosában találkozhattunk ilyen boltokkal, azonban az elmúlt hónapokban a vidéki nagyvárosokban is megjelent néhány hasonló profilú üzlettel.