Tovább fokozódik a magyar tojásháború. Mint arról korábban a Pénzcentrum.hu is beszámolt, a termelőket képviselő Baromfi Termék Tanács (BTT) azt szeretné, ha az üzletekben kötelezően nem csak a forint/darab árat, hanem a forint/kilogrammos árat is fel kellene tüntetni a tojásoknál. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) - azaz a kereskedők- szerint viszont "bajos lehetne" lenne kilóban mérve is feltüntetni a tojás árát a boltokban. Most az egyik legnagyobb magyar tojástermelő is állást foglalt a kérdésben, és - talán kissé meglepő módon- a kereskedőknek adott igazat.
Idén tavasszal röppent fel a hír, hogy módosíthatja a kormány a termékek egységárának feltüntetésére vonatkozó szabályozást a tojáspiaci anomáliák miatt. A Baromfi Termék Tanács szerint a kereskedelmi láncok vevőcsalogató céllal a kisebb, S-méretű tojásokat látszólag olcsóbban kínálják, de a fogyasztók a normál nagyságú termékekhez képest összességében kisebb tojástömeget vesznek. Ezért az "ár-súly arányt" tekintve a vásárlásra ráfizetnek, mert a termékekhez drágábban jutnak.
A BTT szerint a jelenlegi értékesítési gyakorlat azért is aggasztó, mert az S-tojások nagy része az uniós tagországokból érkezik, amelyekben e termékek étkezési tojásként eladhatatlanok. Becslések szerint az S-tojások éves szinten a belföldi étkezési tojásforgalom 15-20 százalékát teszik ki, amelyből 5 százaléknyi a magyar termelés, a többi pedig a behozatal adja. Ezért a terméktanács a hazai piaci szereplők védelmében a közelmúltban kezdeményezte, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium a szabályok módosításával egyértelműsítse a jelölési előírásokat.
A szervezet álláspontja szerint fő változtatásként a kereskedők számára kötelezővé kellene tenni, hogy az üzletekben ne csak a forint/darab árat, hanem a minimálisan garantált nettó mennyiségre számított, legmagasabb forint/kilogrammos árat is tüntessék fel. Így a fogyasztók el tudnák dönteni, mikor járnak jobban: ha darabra vásárolnak, vagy ha a súlyra vetített árat veszik alapul. Emellett az is fontos lenne, hogy a darabonkénti árat és a kilogrammra vetített árat az üzletek egyforma méretben helyezzék ki. A változtatásokkal el lehetne érni azt is, hogy az importtojások mennyisége fokozatosan csökkenjen.
A boltokat, üzletláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség is, akik szerint bajos lenne a kilónkénti ár feltüntetése. Az OKSZ saját méréseinek egyik legfontosabb megállapítása, hogy a kisebb méretű tojás kilóra számított egységára magasabb lehet a nagyobbnál. Méréseik szerint a legkönnyebb és a legnehezebb "L-es" doboznyi tojások között 1 dekagramm különbséget észleltek, azaz egy tojásra számítva 1 grammot.
A kereskedők tapasztalatai szerint a vásárló megnézi a tojást vásárláskor, valószínűleg feltűnik neki a méretbeli különbség is (olyannyira, hogy a leleményesebbek az önkiszolgáló értékesítőhelyeken össze is válogatja a legnagyobbakat, persze, szépen elrendezve a csereberét a különböző dobozokban).
Az OKSZ szerint a tojás kilós árfeltüntetésének legnagyobb gátja, hogy azonos méretosztályon belül is a dobozok súlya eltérő:
azt meg tudja állapítani a vásárló, hány tojás van a dobozban, de hogy
melyiknek mennyi a súlya, az már nehezebben megy. A pontos tájékoztatás
követelménye azt jelentené, hogy minden dobozra rá kellene írni a benne
lévő tojások súlyát, különben (lehet, hogy csak grammokban mérve is)
pontatlan lenne a tájékoztatás. Így viszont a darab árból kiindulva (az
nem változna, legalábbis eddig ez nem merült fel) minden különböző súlyú
doboznyi tojás kilóra számított egységára más-más lenne. Szerintük
ennyi árcédulának nincs hely a polcon.
Újabb problémát jelenthet, hogy mérni nem csak az import tojást kellene, hanem a hazait is, különben sántikálna az összehasonlítás lehetősége.
A termelőknek mégsem tetszik annyira az ötlet
Az egyik legnagyobb hazai tojástermelő, a Farm Tojás Csoport ugyanakkor múlt heti közleményében az üzletláncoknak ad igazat. Úgy gondolják, hogy a javasolt módosítás szakmailag nem megfelelően átgondolt és nem szolgálná a megjelölt célt, azaz a magyar tojástermelők védelmét.
Azzal egyetértenek, hogy a magyar termelőket és a magyar termékeket támogatni kell, de a kilós ár bevezetése nem fogja kiszorítani az import tojásokat a piacról. Ehhez a magyar termelés hatékonyságát kellene növelni különböző eszközökkel, hogy a fuvarköltséggel növelt külföldi tojásokat ne tudják olcsóbban adni a hazai piacon, mint a helyben megtermelt terméket.
A legnagyobb problémát abban látják, hogy a tojás csomagolása előírt méretkategóriák szerint történik, így egy dobozban különböző méretű tojások vannak a kategórián (S, M, L, XL) belül véletlenszerűen. Tehát minden doboz tömege eltérő. Ha a kezdeményezés szerint a minimálisan garantált tömegre vetítjük az árat, akkor ez soha nem lesz valós, pontos információ a fogyasztó számára. A minimális tömegre kiszámolt ár lényegesen magasabb lesz, mint a valós mérésen alapuló ár, így a fogyasztó megtévesztő, illetve pontatlan tájékoztatást kapna.
A Farm Tojás Csoport példája szerint egy doboz M-es tojás ára 530 forint, a tömegkategória alsó értéke 53 gramm, tehát az egység tömege 530 gramm a doboz nélkül. A kiírt ár ennek megfelelően 1.000 forint/kg. Ez azonban csak akkor lenne igaz, ha minden egyes darab tojás 53 gramm lenne a dobozban. Ilyen a gyakorlatban soha nem fordul elő. Ha a kategória (53-63 gramm) átlagát vesszük, akkor egy doboz M-es tojás tömege 580 gramm. Ebben az esetben a kiírt ár 1.000 forint/kg, míg a tényleges, valós ár 913,79 forint/kg.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A tömegkategória átlagával történő számítás ( S-48gramm, M-58gramm, L-68gramm) már jobban közelítene a valósághoz, de ez sem adna soha pontos értéket, ugyanis az automata tojásválogató gépek a beállított mérethatárokon belül (53-63gramm) véletlenszerűen rakják a tojást a dobozokba.
Szerintük a megoldás az lenne, ha minden doboz külön-külön lemérésre kerülne és így lehetne pontos kilós árat adni. Ez is azonban csak elméleti lehetőség, ugyanis a tojáscsomagoló gépeken százával mennek 10-16 pályán a dobozok és technikailag lehetetlen lenne egyesével lemérni őket.
További probléma, hogy a dobozok tömege eltérő. Nem egyezik meg a grafikus, címkés, műanyag dobozok tömege, amelyeket a hazai piacon használnak. Doboz nélkül pedig az automata gép által a beprogramozott kategórián belül véletlenszerűen lerakott tojásokat lehetetlen megmérni tízesével, hatosával, harmincasával. Dobozzal együtt mérve pedig nem a termék nettó tömegét kapjuk meg, hanem a doboztól függően ebben különböző arányban benne lenne a csomagoló anyagok tömege is.
Úgy vélik, a kereskedők nem tudnák kezelni a helyzetet, gyakorlatilag nem tudnák végrehajtani a jogszabályt, ha azt ilyen módon változtatnák meg.
Első lépésben a tojástermelőknek és forgalmazóknak le kellene cserélniük az össze létező csomagoló anyagukat, mert minden dobozra és címkére rá kellene írni a minimálisan garantált tömeget. Ez a folyamat a készletek kifuttatásával és az új csomagoló anyagok elkészítésével 8-10 hónap lenne, nem is beszélve a költségekről. Második lépésben a kereskedőknek termékfajtánként és kiszerelésenként külön-külön kellene beárazni a termékeket a dobozokon lévő tömegek alapján. Ezzel a módszerrel is a fent említett hibás árakat közölnék a fogyasztóval. Ha minden dobozt egyesével le kellene mérni és beárazni, az adna pontos információt a fogyasztónak. Erre azonban nem képesek a hazai tojáscsomagolók és a kereskedők nem tudnának annyi polcot és árcédulát kirakni az áruházakban, hogy a jelenlegi tojásportfolió elférjen.
Az is probléma, hogy a tojás egy lélegző 'petesejt', azaz az idő múlásával tömegéből veszít. A héj pórusain keresztül távozik valamennyi víz, így csökken a tojás tömege. Tíz, vagy harminc darab tojásnál ez jelentős lehet a csomagolás és a vásárlás között eltelt idő alatt.
A kereskedők arra fognak majd törekedni, hogy a legalacsonyabb kategóriáknál (S-es tojások) olyan alacsony árakat alakítsanak ki, hogy az tömegre számolva is a legalacsonyabb legyen. Ezzel két káros hatás éri a termelőket, egyik, hogy az induló állományok tojásait csak nagyon alacsony áron tudják majd értékesíteni, azaz veszteségesen. A fogyasztókat ez az alacsony ár még inkább a legalsó méretkategóriájú (S) termékek vásárlására fogja ösztönözni, amelyen a termelők nem tudnak majd profitot realizálni. A magasabb kategóriájú termékek ára túl magas lesz az S-es tojások árához képest, tehát a prémium kategória forgalma jelentősen csökkenni fog.
Szakmai véleményük szerint a jelenlegi módszer, amelyet az EU többi országában is alkalmaznak, miszerint méretkategóriák alapján darabra árazzák a tojást, tökéletesen tájékoztatja a fogyasztókat.
A végső szót a kormány mondhatja ki: a BTT korábban azt közölte, információi szerint Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter támogatja a terméktanács kezdeményezését, így a rendeletmódosítás előkészítése hamarosan megkezdődik.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Vállalkoznál, de nem tudod, hogyan kell? Jelentkezz a Delfinek között programra!
Pitcheld vállalkozásod a GEN Z Fest-en, ahol mentoraink segítségével lendülhetsz túl a problémákon.
- Be is futott az újabb üzemanyagáras változás
- Olaszorsszág állítólag a legmodernebb légvédelmi fegyvereiből szállítana Ukrajnának
- „Mára hazánk elválaszthatatlan része” – 125 éves az FTC – képek
- A lettek tankcsapdákat telepítenek az orosz és fehérorosz határ közelében
- A grúz kormányfő keményen beszólt a volt amerikai nagykövetnek
- Harminc helyszínen csaptak le a számlagyárosokra