Brutális mértékben drágul a kenyér, a hús és a tej

Megközelítően 30 forinttal emelték fel a malmok a sütőipari cégeknek értékesített liszt árát. Júliusban még kilónként 72-75 forintot kellett fizetniük a pékségeknek, augusztusban viszont már 92-100 forintot - magyarázta az InfoRádiónak adott interjújában Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. Emiatt a sütőiparban jelentős mértékű áremelést kell végrehajtani, tovább kell hárítani a vásárlókra az árnövekedést. Ráadásul nemcsak a liszt, hanem például a gázolaj ára is emelkedett, emiatt nőttek a szállítási költségek. Pékségenként eltérő mértékű drágulásra kell számítani, attól függően, hogy mikortól, és milyen mértékben emelték a beszállítók az alapanyagok árát. Ha tovább drágul a liszt, a sütőipari termékek árai akár 30 százalékkal is emelkedhetnek.

Septe József véleménye szerint az aratás környékén lenne arra szükség, hogy az ország kenyerének megfelelő mennyiségű, 1,2 millió tonnányi búzát vagy állami segítséggel tudják megvenni a malmok, vagy az állam vásárolja fel, és tárolja be, minden időszakban a malmok rendelkezésére álljon ez a készlet. Így hosszabb távra tudnának előre tervezni mind a sütőipari, mind a kereskedelmi cégek.

Elindult az állatállomány felszámolása

Az aszálykárok és az időjárás okozta terméscsökkenés nemcsak Magyarországot, hanem az egész világot érintik. Fokozza a problémát, hogy Magyarországon a takarmányozás kukorica alapú, amelyből jelentős termékcsökkenés várható. Ha csökken a termelés, csökken a kínálat, az árak emelkednek. A magyarországi állattartók nem tudják kigazdálkodni a megemelkedő költségeket, a hatékonyság növelésének is megvannak a felső korlátai, mindenféleképpen tovább kell hárítaniuk a takarmányárak emelkedése miatti költségnövekedést. Termelőnként eltérő, 15-20 százalékos költségemelkedés várható, ami nagyon durva becslés, hiszen senki nem tudja még, hogy a takarmányárak hol fognak megállni - nyilatkozta az InfoRádiónak Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára.

Magyarországon nem az állatállomány megtartása, hanem a növelése lenne a cél, de egyelőre ahhoz lenne szükség jelentős támogatásra, hogy ne csökkenjen tovább az állomány. Nagyon sokan úgy dönthetnek, hogy képtelenek kigazdálkodni a költségeket, és felszámolják az állományt, ez a folyamat már el is indult - hangsúlyozta Menczel Lászlóné.

Külön javaslatcsomagot állítottak össze a minisztérium számára, amelyben zömmel a közvetlen támogatások előrehozatalát sürgetik. Emellett a terméktanács olyan hitelkonstrukciók kidolgozását szorgalmazza, amelyek lehetővé tennék, hogy megfelelő mennyiségű takarmányt tudjanak megvásárolni az állattartók.

Kilátástalan a helyzet áfacsökkentés nélkül

A tejágazatot is katasztrofálisan érintette ez az év. Egyelőre nem is lehet látni, milyen magasságokba szökik fel a gabona ára, jelenleg tonnánkénti 70 ezer forintot kell fizetni a kukoricáért. Ami teljesen elkeseríti az ágazatot, hogy egyes mikrotérségekben teljesen kisült a takarmánybázist jelentő kukorica termőterület, és a szálas takarmányok mennyisége is egyharmada, egynegyede a szokásosnak - mondta el az InfoRádió kérdésére Lukács László, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója.

Mindezek tetejében a tavalyi, viszonylag elfogadható tejpiaci árszintet követőn az idei második negyedévtől 20-25 százalékos árcsökkenés volt tapasztalható a nyerstej felvásárlási piacán. A terméktanács egyetlen kiutat lát ebből a helyzetből: az alapvető élelmiszerek forgalmi adóját 5 százalékra csökkentését kérte a kormánytól.

Lukács László úgy véli, a jelentős mértékű áfacsökkentés nélkül átlagosan 15-20 százalékkal drágulhatnak az agrár- és élelmiszeripari termékek. A felvásárlási árak emelkedése változatosan jelenhet meg a fogyasztói árakban. Az biztos, hogy ilyen drasztikus alapanyagár-növekedést nem lehet hasonló árszinttel átvészelni, mindenképpen szükséges, hogy az alapanyag-árak érvényesüljenek a fogyasztói árakban. Egyes termékek jelentős árréssel kerülnek a polcokra, azok esetében van mozgásterük a kereskedőknek is abban, hogy ne hárítsák át az összes tehernövekedést a fogyasztókra.

Sem a feldolgozó, sem a termelő nem jöhet ki jól az idei piaci helyzetből, valószínűleg visszaeséssel kell számolni. Elindulnak az állománykivágások, egyszerűen nincs mivel megetetni az állatokat, vagy ha volna, akkor kigazdálkodhatatlan, magas árakon jutnak hozzá az állattartók - ecsetelte Lukács László.

A kormány nem enged az áfából

V. Németh Zsolt, vidékfejlesztési államtitkár nem lát esélyt áfacsökkentésre az alapvető élelmiszerek körében. Mint mondta, a költségvetési és gazdasági helyzet ezt még nem teszi lehetővé. A hatályban lévő magyar szabályozás szerint jelenleg az alapvető élelmiszerek szűk köre tartozik a magasabb kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá. Ide sorolódik a tej, az ízesített tej, valamint a különféle a tejtermékek. Emellett a gabona, a liszt, a keményítő vagy a tej felhasználásával készült termékek is kedvezményesen adóznak.