Az E betűk titkai: az élelmiszergyárak és az igazság

Szabó Roland táplálkozástudományi szakértő az agromonitor.hu-nak készített elemzésében felhívja a figyelmet arra, hogyegyre általánosabbá válik, hogy egyes gyártók igyekeznek a valóságosnál egészségesebbnek feltüntetni termékeiket, mert így a fogyasztók azokat előnyben részesíthetik más áruféleségekkel szemben. Egyes gyorsétteremi láncok, vagy üdítőital-gyártók - amelyek köztudottan egészségtelenebb termékeket forgalmaznak - "további trükként" olyan eseményeket szponzorálnak, amelyek az egészséges életmódot népszerűsítik, így azt a látszatot keltik, hogy elkötelezett támogatói az egészségnek.

Sok gyártó megpróbálja elhitetni, hogy azért, mert egy ital cukormentes, bátran fogyaszthatják, akik szeretnék megőrizni vitalitásukat. Igaz, hogy a finomított cukor hatalmas károkat okozott már eddig is az emberiségnek, de a helyettesítésére alkalmazott édesítőszerek jó része legalább annyira, ha nem jobban káros az ember szervezetére. Ha egy kenyérre kenhető anyag nem tartalmaz állati eredetű telített zsírokat, attól még nem állítható róla, hogy ezzel megelőzhetők az érrendszeri megbetegedések.

A szakértő szerint a fogyasztók a "táplálkozási veszélyt" úgy csökkenthetik, ha ételeiket megbízható forrásból szerzik be, és lehetőleg a jobban ellenőrizhető kistermelői árukat részesítik előnyben az ipari élelmiszerek helyett.

Az "E" betűk titkai

Sokan fürkészik például, mennyi "E" jelölésű adalékanyagot tartalmaz az adott élelmiszer, és ezek száma alapján döntenek a vásárlásról. Mivel ezt a gyártók is tudják, ezért sokszor nem az "E" jelölést alkalmazzák, hanem a vegyületek kémiai neveit közlik, amelyek azonban az átlagemberek számára érthetetlenek. A vásárlók viszont nem látnak "E" betűt, és egészségesnek vélik az adott terméket.

Másrészről - a szakértő szerint- az "E" jelölések sem feltétlenül káros anyagot takarnak. Például a béta-karotint (E160) használják színező anyagként, és antioxidánsként is. Készülhet kémiai úton, és lehet növényi kivonat (például sárgarépa). A citromsavat (E330), amelyet savszabályozóként vagy aromaként alkalmaznak, penészgombával (Aspergilus niger) termeltetik, vagy kivonhatják például a citrusfélékből vagy a kiwiből. A Na-benzoátot (E211) egészségre káros anyagnak tartják, és a kémiailag nagy mennyiségben előállított változatánál valóban észleltek allergiás tüneteket is, de e vegyületet ki lehet vonni például a fekete ribizliből, a málnából és az eperből is. Ha ez a természetes gyümölcskivonat káros lenne az egészségre, az azt jelentené, hogy ezekből a gyümölcsökből nagyobb mennyiséget elfogyasztva komoly egészségkárosításnak tennénk ki magunkat.

Mivel az "E" jelölések nem különböztetik meg a kémiailag, vagy a biotechnológiával előállított anyagokat a természetes növényi kivonatoktól, ezért az átlagfogyasztó nem tudja, hogy számára hasznos vagy káros anyagról van-e szó. Ezért a szakértő szerint nagyon fontos, hogy megbízható forrásból szerezzük be az ételeinket, és lehetőleg kerüljük az ipari élelmiszereket.