A bevásárlóközpontok és az ingatlanfejlesztők hevesen tiltakoznak a Lehet Más a Politika (LMP) kereskedelmi központokat érintő törvénymódosítása ellen, amelyet ma tárgyal az Országgyűlés. A plázastop célja, hogy meghatározza a bevásárlóközpontok működésének törvényi kereteit.
A képviselők ma folytatják annak az LMP-s javaslatnak az általános vitáját, amely a kereskedelmi központok - azaz a 400, százezresnél népesebb települések esetében 800 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező bevásárlóközpontok és hipermarketek - építésére és működtetésére vonatkozó szabályok megalkotásáig plázastopot rendelne el.
A plázastopról szóló javaslatot az LMP politikusai (Szabó Rebeka, Schiffer András, Vágó Gábor, Scheiring Gábor, Ertsey Katalin) nyújtottak be, de tárgysorozatba vételét a Fidesz-frakció is támogatta. A Magyar Nemzetnek korábban a parlament fenntartható fejlődés bizottságának fideszes tagja, Bányai Gábor azt nyilatkozta, hogy még az év végére megszülethet a jogszabály.
Minimumszabályok, környezeti hatás
A törvényjavaslat általános indoklása szerint a cél az, hogy a kereskedelmi központok, azaz a 400, illetve százezer főnél nagyobb településeken 800 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező bevásárlóközpontok (plázák) és kereskedelmi egységek (hipermarketek) létesítésének és működtetésének törvényi minimumszabályait meghatározza. Mint a javaslatot benyújtó LMP-s képviselők indoklásukban írják, a kereskedelmi központok létesítése lökésszerű hatást gyakorol társadalmi, gazdasági és természeti környezetükre. A közvetlen hatások (így a hagyományos kiskereskedelmi egységek forgalmának csökkenése, a megnövekedett gépjárműforgalom, a városkép átalakulása) mellett a közvetett hatások is jelentősek, így az érintett településen az életminőséget alapjaiban befolyásoló változások történnek.
Mint az indoklás fogalmaz, a kilencvenes évek közepén megjelent központok mára jobban lefedik az országot, mint a mentőközpontok, ám a kereskedelmi forma kétségtelen, a vásárlási szokásokat is átalakító piaci sikere, az ebből következő erős piaci verseny, illetve az érintett önkormányzatok egyoldalú, gyakran a földterületek alulértékeltségével párosuló anyagi érdekeltsége folyamatosan fűti az új beruházásokat, holott nyilvánvaló, hogy már a már létrejött kapacitás egésze sem tartható fenn hosszú távon - a helyzet pedig komplex megoldást igényel.
Szakmai szervezetek: negatív hatása lehet
Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) közös állásfoglalása szerint a törvénytervezet és azon belül a kereskedelmi központok létesítésére előírt moratórium számos ponton veszélyt hordoz a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatásra nézve, valamint tovább mélyíti az építőipar és a kereskedelem válságát.
A szakmai szervezetek szerint az építőipar hanyatlása fokozódna a törvény hatására, hiszen a kereskedelmi létesítmények építése a magasépítés jelentős százalékát adja. Érvelésük szerint a kereskedelmi szektor önmagában is jelentős foglalkoztató; egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, míg egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát. A MBSZ adatai szerint 2010-ben a bevásárlóközpontok különböző típusai 56 900, míg a hipermarketek további 51 960 főt alkalmaztak, azaz összesen majdnem 110 000 embernek biztosítottak munkahelyet. Az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több tízezer újabb munkahelyet teremtene.
A KSH adatai alapján az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben az év első hét hónapban 4278 milliárd forintot ért el a forgalom. A kiskereskedelmi forgalom a GDP tíz százalékát adja. A kereskedelem akár átmeneti korlátozása lassítani fogja a GDP-növekedést és a gazdasági fellendülést.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Közleményükben az erős verseny mellett is kiállnak, hiszen mint írják: "a kiskereskedelmi szabad verseny a vásárlók, fogyasztók érdekeit szolgálja. Az elmúlt években az élelmiszerek inflációja az általános fogyasztói árnövekedés alatt maradt, ami jelentős részben az erős versenynek volt köszönhető."
Megfékezni a diszkontláncokat
A Portfolio.hu korábbi elemzése szeritnt az LMP javaslata az élelmiszerláncok közül elsősorban azokat sújtaná, melyek még intenzív terjeszkedési fázisban vannak és jellemzően 400, ill. 800 négyzetméternél nagyobb üzleteket építenek. Ez a leírás jelenleg leginkább a terjeszkedésben továbbra is aktivitást mutató diszkontláncokra, vagyis a Lidlre, a Penny Marketre és az Aldira igaz. A diszkontláncok Magyarországon agresszívan terjeszkednek, a Lidl már a hetedik, a Penny Market a kilencedik, az Aldi a tizenkettedik a kiskereskedelmi láncok közül árbevétel alapján. Válság ide vagy oda, 2010-ben mindkét német óriás növelni tudta az árbevételét 2009-hez képest: a Lidl 191,2 milliárdról 221 milliárdra, az Aldi 49,1 milliárdról 52,6 milliárdra bővült.
A diszkontláncok üzletei minden esetben meghaladják a 800
négyzetméteres területet és sajátos üzleti modelljükből fakadóan nem is
tudnák 400 vagy 800 négyzetméter alá szorítani. A diszkontláncok
sikereinek egyik kulcsa éppen az, hogy nagyjából ugyanolyan alapterületű,
ugyanolyan kialakítású üzletekben ugyanazt az árukínálatot tartják az
egész országban.
Természetesen nem állt meg teljesen a hipermarketek expanziója sem,
néhány új nagy alapterületű hipermarket (pl. Tesco) épülhetne még
Magyarországon, azonban összességében a piacon már erős pozícióval
rendelkező láncok (Tesco, Auchan, Spar, Reál) nem járnának rosszul a
diszkontláncok megfékezésével. Az élelmiszerláncok közül emellett a
nyertesek vélhetően a magyar láncok, így a CBA és a Coop lehetnek,
hiszen ezeknek az üzleteik jellemzően nem érik el a 400, ill. 800
négyzetméteres határt.
Méltó ellenfele lehet a mogyoró-nachos-ropi sörkorcsolya triónak a kézműves sörfőzdék gyártási melléktermékéből készülő újfajta ropogtatnivaló.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
-
Sorozat készült az unió történetének legnagyobb csalásáról, amiről alig hallott valaki
A több milliárd eurós szén-dioxid-kvóta botrányt bemutató széria a Direct One-on debütál.
-
Vágás határok nélkül: áttörés a nagyméretű fémszerkezetek precíz vágásában (x)
A Vass Acélcsarnok Kft. legújabb csőlézer vágógépe végre megoldást kínál a nagy átmérőjű csövek, zártszelvények és profilok vágására, vállalatok számára.
- Új busz közlekedik Budapesten, keddig ingyenes az utazás
- Emberi csontot találtak egy kisváros játszóterénél, mindenki ledöbbent
- Komoly drágulás - éjjel-nappal fizetni kell Siófokon
- Triatlon - Magyar bombameglepetés jöhet az olimpián?
- Megint fordul az időjárás, újra jégeső fenyeget
- A Momentum az EU külügyi és biztonsági főképviselőjéhez fordul az orosz hekkertámadás miatt - a nap hírei