A banki hitelek helyét átvették a szállítói hitelek

Szerte Európában jelentős zavarokat okoz az elérhető finanszírozás hiánya, amely egyszerre okoz növekvő arányú fizetésképtelenséget és gyenge vállalati mérlegeket valamint lelassítja a válságból történő kilábalási folyamatot - mondta el Vanek Balázs az Atradius Hitelbiztosító magyarországi fióktelepének vezetője.

Ennek hátterében többek között az húzódik meg, hogy a válság közvetlen hatásai, valamint a gazdaság élénkítésébe ölt pénzek miatt a költségvetések eladósodottak, így az államok elszívják a finanszírozási forrásokat a vállalkozások elől. Sajnos a globális hatások alól Magyarország sem vonhatja ki magát, itt is megfigyelhető a hitellehetőségek beszűkülése, és a drága banki finanszírozás.

Emellett a vállalkozásokat a rossz arányú újraelosztási rendszer is sújtja Magyarországon. "Magyarországon az állam körülbelül 50 forintot von el minden megtermelt 100 forintból, miközben körülbelül 30-35 forint volna az ideális" - teszi hozzá Vanek Balázs. Eközben a belső kereslet továbbra is alacsony szinteken mozog, és nem lehet arra számítani, mint Németországban, ahol a lakosság megtakarításaiból vásárolt tartós fogyasztási cikkeket, így segítve a helyi vállalkozásokat.

A vállalkozások a válság alatt mindent megtettek a túlélés érdekében: leépítéseket hajtottak végre, költségeket csökkentettek, új piacokat kerestek. Azonban az alkalmazkodási kényszer ellenére felélték tartalékaikat. "Elérhető piaci finanszírozási lehetőségek hiányában a vállalkozások szállítói hiteleket vesznek igénybe, azaz inkább késedelmesen fizetnek beszállítóiknak. Sajnos ez tovább növeli a körbetartozások arányát, és hosszú távon a szállítók elvesztéséhez vezethet" - állítja Vanek Balázs. Jelenleg Nyugat-Európában egy eurónyi banki hitelre négy eurónyi szállítói hitel jut, azonban Magyarországon a szállítói hitelek összege körülbelül a tízszerese a rendszerben lévő banki hiteleknek.

Pedig a kilábalás kezdetén szükség volna hitelekre, azonban éppen a beépített biztonsági szabályok - előző évi, azaz 2009. évi mérlegek - miatt sem a bankok, sem a hitelbiztosítók nem bírálják el kedvezőbben a kölcsön- vagy limitemelési igényeket. Vanek Balázs úgy látja, hogy szektorálisan kell kezelni a fedezetvállalási politikát: azaz például az acél- és autóiparban igen rossz eredmények születtek tavaly, azonban az idén már megindult némi növekedés. Így ha a bankok és a hitelbiztosítók nem akarják megfojtani a cégeket, akkor az aktuális likviditási helyzetet kell nézni, nem csak a tavalyi adatokat; Magyarországon a jelenség mintegy 15 ezer céget érinthet. A reálgazdasági felfutás megjelenése a mérlegekben ugyanis akár 2-3 évbe is telhet. Emellett az Atradius arra készül, hogy a korábban pozitív limitlistát állít össze, azaz újra értékeli azokat a vállalatokat, amelyekre a válság miatt korábban törölte a fedezetet, azonban mégis megbízható vevőnek bizonyultak.

Ebben a helyzetben természetesen fontos a megfelelő követeléskezelés is, hiszen a fizetési késedelem időtartamának növekedésével egyre nő a nemfizetés kockázata. Magyarországon átlagosan 60 nap telik el a számla lejárta és a tényleges kifizetés között. A felszámolási eljárás pedig Magyarországon egy alig járható út: míg Nyugat-Európában a kintlévőségek 13-14%-ához jut hozzá a szállító az eljárás lezárása után, Magyarországon ez az arány mindössze 0,1% körül mozog. Ezért a vállalkozások szempontjából fontos a hatékony követeléskezelés, és a hitelbiztosítások megkötése, hangsúlyozza Vanek Balázs. Tavaly az Atradius a kifizetetlen számlák összegének 50-70%-át hajtotta be. Az Atradius igazgatója szerint a fizetésképtelenségi eljárások számának megugrását okozhatja az idén, hogy a mérlegeket az idén már csak elektronikusan lehet leadni, aki nem teszi, ott az adószám visszavonását kezdeményezi az APEH. Tavaly pedig 190 ezer magyar vállalkozás nem adott le beszámolót.