Nagy Bálint karrierjét irodavezetőként kezdte a budapesti Eurographics Kft. Építész Alkotó Műhelynél. 2010-ben csatlakozott gyakornokként Magyarország vezető lakossági pénzügyi portáljához, a Net Média Zrt.-hez tartozó Pénzcentrumhoz. 2011-től a portál szerkesztő-újságírója; 2014-től vezető szerkesztője.
2018 novemberében, reagálva az egyre hangsúlyosabb regionális és lokális fogyasztói igényekre, HelloVidék néven indította el új gazdasági- és életmódmagazinját a Portfolio Csoport. Az oldal létrehozása, szerkesztőségének felépítése, és tematikájának meghatározása mind Nagy Bálint munkáját dicséri. Az indulás óta látja el a portál vezető szerkesztői feladatait is.
Az online hírszerkesztésben szerzett tapasztalatait 2019 januárja óta, lapigazgatói pozícióban a Portfolio Csoporthoz tartozó Agrárszektor agrárgazdasági hírportálnál is kamatoztatja.
A hírportálok vezetése, illetve újságírói-elemzői munkáján túl rendszeresen tart konferenciákon előadásokat, moderál szakmai rendezvényeket, és ad interjúkat más médiumoknak. Nevéhez köthető továbbá a Portfolio egész napos munkaerőpiaci konferenciája, a 2019 májusában első alkalommal megrendezett Portfolio HR Revolution, illetve a 2019 novemberében először megtartott Portfolio Big Office HR Brand Day is.
Főállása, azaz az újságírás mellett szenvedélye a képzőművészet, azon belül főként a festészet. Festményeit hivatalos Instagram-oldalán gyűjti portfólióba, de már készült róla portré művészeti szakportálon is.
A Pénzcentrum.hu legújabb összeállításában megvizsgálta a főváros budai oldalán fekvő, illetve a pesti belső kerületek ingatlanpiacát, különös tekintettel a tégla építésű társasházi lakásokra. Az eredmények azt mutatják, hogy bár a keresleti árak a legtöbb piaci elemzés szerint stagnálnak, a kínálati árak számos kerületben jelentős emelkedésnek indultak.
Továbbra sem hemzsegnek az új projektek a fővárosi lakáspiacon. Az idei, esetleg jövő év eleji átadással tervezett lakások száma alig éri el a félezret. A jelenleg futó fejlesztések létjogosultságát többnyire a jó lokációval magyarázzák a beruházók, de vannak, akik az újra bevezetett szocpolban, illetve kamattámogatásban bíznak. Persze akadnak, akik szerint a kormány intézkedései fabatkát sem érnek, mivel sokkal komolyabb változtatásokra lenne szükség az állóvíz felkavarásához.
Bár az tény, hogy az áramszolgáltatóknak Magyarországon kötelezően át kell venniük a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerekben megtermelt áramot, nagy kérdés ugyanakkor, hogy túltermelés esetén van-e a háztartási kiserőművek tulajdonosainak adófizetési kötelezettsége. A NAV állásfoglalása szerint igen cizellált a kép, arról nem is beszélve, hogy a legtöbb esetben egyedi elbírálás alá esik az "adóalany".
Röhög rajtunk Európa - vallják a hazai napelem-piac képviselői. A kritikán aluli engedélyezési-, illetve szabályozási rendszer, az állami támogatások elmaradása, valamint egy ismeretlen érdekeket képviselő lobbitevékenység ugyanis mind-mind gátat szabnak hazánkban az "ingyenenergia" terjedésének. Pedig szakértők tapasztalatai szerint egy családi ház éves villamos energia igényét lefedő napelemes rendszer maximum 10 év alatt behozza az árát. Nagy kérdés ugyanakkor, mégis melyik a jobb befektetés egy magyar háztartásnak: a napenergia hasznosítása, vagy egy bankbetét?
18 ezer vendéglátóhely és az ott dolgozók megélhetése múlik azon, hogy tető alá kerül-e végre a szerveralapú pénznyerő automaták működtetéséhez szükséges végrehajtási rendelet. Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnökének álláspontja szerint ugyanis minél tovább csúszik az új rendszer bevezetése, annál több vállalkozás húzhatja le végleg a rolót.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki egy Makovecz Imre által tervezett családi házba költözne. 30-40 millió alatt ugyanis nemigen van választék a leghíresebb magyar építész alkotásaiból, pedig egyébként akad bőven az ő tervei alapján épített lakóépület az ingatlanpiacon.
A társasházak épületenergetikai felújítása többnyire jókora terhet ró a lakóközösségekre. Éppen ezért - néhány üdítő kivételtől eltekintve - nem is nagyon újulnak meg a hazai többlakásos lakóépületek. Pedig elképesztő potenciál rejlik a korszerűsítésben. Felmérések szerint ugyanis akár a harmadára is csökkenhetnének a lakásfenntartási költségeink egy sikeres beruházást követően. Az általános elszegényedés ugyanakkor nem kedvez a felújítást célzó programoknak. Ugyanakkor létezik egy konstrukció, mely megkíméli a háztartásokat a felmerülő költségektől. A projekt lényege, hogy az elért energiamegtakarításból fedezzük a beruházási és az üzembentartási költségeket.
Folyamatos expanzió és ésszerűtlen árverseny jellemzi a sokszereplős társasház-kezelési piacot Magyarországon, mely a változékony piaci környezet ellenére egyértelműen koncentrálódik. Az egyre komplexebb szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások térhódítása elkerülhetetlennek tűnik. Annál is inkább, mivel a közeljövőben fordulóponthoz érkeznek a piaci szereplők.
Hamarosan számos jelentős ponton változik a Nemzeti Eszközkezelő programja; többek között például az egygyermekes családok is részt vehetnek majd benne - értesült a Pénzcentrum.hu. A megvásárolt lakásoknak ugyanakkor eddig se híre se hamva, sőt még a vásárlás ütemezéséről szóló kormányrendelet sem született meg. Arról nem is beszélve, hogy a kormányzat ezidáig mindössze 3 milliárd forintot irányzott elő a program beindítására. Pedig Giró-Szász András kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint idén mintegy 8 ezer ingatlannak kellene a NET kezelésébe kerülnie.
Sok jó ember kis helyen is elfér - tartja a mondás, ugyanakkor a legtöbben csak a kényszer hatására jönnek rá, mennyire igaz is ez az állítás. A legtöbb háztartás ugyanis havonta szembesül azzal, mekkora terhet is jelentenek a lakásfenntartási kiadások, s egyre többen gondolkodnak el azon, nem ártana kisebb lakásba költözni. A Pénzcentrum.hu ezúttal a "válságlakások" háza tájára kalauzolja el olvasóit, s megmutatjuk milyen kompromisszumokra kényszerül az, aki a legapróbb ingatlanokban rendezné be életét.
Több sebből is vérzik az ócsai kormányprogram, melynek így erősen megkérdőjelezhető a szükségessége - véli Perényi Tamás DLA. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docensével készített interjúnk második részében többek között lakóépületeink energetikai követelményeiről; a passzívház technológiáról; az ócsai Szociális Családiház-építési Programról, valamint a pályakezdő építészek lehetőségeiről faggattuk az okleveles építészmérnököt.
Van-e igény ma Magyarországon a minőségi lakóépületekre? Lehet-e értékes egy panel? Le kell-e rombolni egy teljes városrészt, hogy valami újat teremtsünk? Ki a felelős az új építésű ingatlanok vártnál gyorsabb állagromlásáért? Perényi Tamás DLA okleveles építészmérnökkel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docensével beszélgettünk, aki szerint 10 új építésű ingatlanból 9 irgalmatlanul rossz építészeti színvonalú. Interjú
Aki árulja vagy bérbeadásra kínálja a lakását, annak a kereskedelmi médiában történő hirdetéskor jövő év január 9-től meg kell jelölnie a lakás energetikai minősítését. Piaci szereplők véleménye szerint ugyanakkor az intézkedés bevezetése számos probléma forrása lehet.
Másfél évtized leforgása alatt mintegy ötszörösére növekedett hazánkban a villamos energia fogyasztói átlagára. Az egyre csak növekedő számlák láttán pedig előbb-utóbb mindenki eljátszik a gondolattal; hathatós megoldásként ideje lenne napelemekkel felszerelni a családi házat. A bekerülési költségek hallatán azonban a legtöbben azonnal visszakoznak. Pedig ahhoz, hogy kiszámíthassuk megéri-e a beruházás, a költségek mellett tudnunk kell, mennyi megtermelt áramra számíthatunk napelemes rendszerünkből, illetve mennyi annak élettartama.
Kritikán aluli a magyar lakosság közüzemidíj-fizetési hajlandósága. Akad olyan szolgáltató az országban, melynél a lakossági ügyfelek 27 százaléka fizet késedelmesen. Arról nem is beszélve, hogy a növekvő energiaárak miatt egyre többen kerülnek a lejtőre. Az adóssághalmozásból pedig gyakorta nincs menekvés. Bár kétségtelen, hogy bizonyos esetekben a szolgáltatók többsége biztosít némi kedvezményt a rászorulóknak. Végezetül azonban nem marad más, mint a szolgáltatás felfüggesztése. Természetesen a szolgáltatásból történő kizárást a törvény végrehajtási rendelete szabályozza.
Kritikán aluli a hazai lakópark fejlesztők adatszolgáltatási hajlandósága - derül ki lapunk felméréséből. Törvény írja elő ugyanis, hogy 2009 óta minden új építésű ingatlan esetében kötelezően el kell készíttetni az energetikai tanúsítványt, s azt a transzparencia érdekében kötelezően fel kell tölteni egy központi adatbázisba, mely mindenki számára szabadon hozzáférhető. Vizsgálódásunk szerint ugyanakkor a legtöbb érintett nem tesz eleget az előírásnak. Nagy kérdés tehát, mégis milyen hatást gyakorol a "lakás zöldkártya" az ingatlanpiacra, s valójában mennyire zöldek a legújabb fejlesztések?
Kiskapukat gyárt, s szembe megy a kormány az Európai Unió által meghatározott irányelvekkel. Egy friss kormányrendelet-módosítás szerint ugyanis nem kell energetikai tanúsítványt készíttetni a bedőlt hitelesektől megvett, illetve nekik bérbe adott lakások esetén. Bár az ócsai Szociális Családiház-építési Program keretében felépülő épületek szintén bérleményként fognak üzemelni, ugyanakkor esetükben nem jelent kibúvót az előírások alól a módosítás.
Bár a társasházak gyakorta riadnak vissza a korszerűsítéstől a bekerülési költségek hallatán, ugyanakkor számos olyan pénzügyi lehetőség áll rendelkezésre, mely mankót jelent a társasházaknak a korszerűsítési beruházások megvalósításában. Éppen ezért mint finanszírozó, nagymértékben hozzá akar járulni a társasházak felújításához az OTP Bank.
Egyelőre nem tudni, miből lesz pénze a Nemzeti Eszközkezelő Társaságnak (NET) a 2012 végéig előirányzott 8 ezer ingatlan megvásárlására. A kormányzat által eddig biztosított keretből ugyanis mindössze pár száz ingatlanra futná.
Meghatározta a kormány a Nemzeti Eszközkezelő által kezelt szociális bérlakások esetében maximálisan alkalmazható lakbér tarifákat. Ennek értelmében az eszközkezelő kezelésébe került ingatlanok esetében maximum 18 750 forintot kérhetnek el azoktól a bedőlt hitelesektől, akiknek az ingatlanát felvásárolta a társaság - mondta el szerdai sajtótájékoztatóján Giró-Szász András kormányszóvivő.