2018 óta a Pénzcentrum szerkesztője, cikkei leggyakrabban a HR és az utazás rovatokban olvashatók.
Megkerestük az fővárosi és a vidéki önkormányzatokat, hogy megtudjuk, a koronavírus dacára megtartják-e a karácsonyi szabadtéri rendezvényeiket.
Szuper az ötlet!
Érdekes kérdéseket vet fel, az biztos...
Vajon 2020-ban hátrányt jelent, ha valaki kölcsönzött munkavállalóként tud elhelyezkedni? Mi történt a korlátozások alatt azokkal, akik nem a hagyományos módon voltak alkalmazva, és hogy változott meg a cégek hozzáállása a járvány hatására? Fontos tudni, hogy a munkaerőkölcsönzés nem hazai sajátosság, globálisan és Európában is elfogadott, folyamatosan fejlődő iparág. Ha a nemzetközi kitekintéseket nézzük, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon még jelentős növekedési potenciál van ebben a foglalkoztatási formában, mivel Európa sok országában a hazainál magasabb arányt képviselnek az így dolgozók. Ez a jövő? Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója válaszolt az összes kérdésre.
Bővül a gyermekesen által igénybe vehető családtámogatások köre, az otthonfelújítási program keretében a költségek felét átvállalja az állam. Részleteket még nem tudunk, de máris számos kérdés vetődik fel a kivitelezhetőséggel kapcsolatban: van elég szakember itthon? Megemelkednek a munkadíjak? És egyáltalán mire elég 6 millió forint? Ezekre a kérdésekre Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke válaszolt.
Gyakran halljuk a szót: kiégés, és nagyjából tudjuk is, mit jelent. De azzal már lényegesen kevesebben vannak tisztában, hogy nem csak egyre gyakoribb kortünet, de egyre fiatalabb korban bekövetkezhet. Ma már nem ritka, hogy az x vagy a z generáció tagjai érzékelik magukon a tüneteit - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus. De beszélt még a különböző generációk útkereséséről is, ahogy arról is, miért kulcsfontosságú, hogy el tudjuk választani a munkát a magánéletünktől. Interjú.
Ne lepődj meg, drága lesz!
Tudod, mi az a Perma gang projekt?
Van segítség a bajban!
Dénes Rajmund Rolanddal, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnökével február közepén beszélgettünk. Akkor még csak sejthető volt, hogy az életünket valamilyen szinten biztosan befolyásolja majd az akkor még Vuhanban tomboló koronavírus, de ilyen helyzetre azért nem számítottunk. Azóta tömegek kerültek utcára, a hírek szerint elsősorban a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg a cégek. A szakember segítségével körbejártuk, milyen változások várhatóak a munkaerőpiacon, mire lehet számítani a következő hónapokban. Interjú.
Az éppen tomboló koronavírus-járvány egyelőre még felmérhetetlen károkat okozott és fog még okozni a gazdaságoknak: egy biztos, sok hazai cég nem fogja túlélni, több száz ezer ember veszíti el a munkáját, hiszen bevétel híján egyszerűen nincs miből bért fizetni nekik. Ennek ellenére vannak olyan vezetők, akik magánvagyonukat is beáldozva akár mindenáron megtartják az alkalmazottaikat. Ameddig bírják.
Habár pontos számokat nem tudunk, az biztos, hogy napról napra egyre többen dolgoznak otthonról - ez rövid távon kényelmes, de lássuk be, hosszú távon komoly mentális kihívás. Ahhoz, hogy ne őrüljünk meg, érdemes a lehetőségeinkhez képest minél változatosabban kihasználni ezt az időszakot. Tökéletes alkalom például, hogy elkezdjünk mozogni, mely köztudottan az agyi teljesítményünkre is pozitívan hat.
Megéri ma kölcsönzött munkavállalónak lenni Magyarországon? Milyen hátrányok érik, milyen előnyök illetik meg azokat, akik nem közvetlenül annál a cégnél vannak alkalmazásban, ahová nap mint nap bejárnak dolgozni. Mit ír elő ezeknek a cégeknek a törvény, és mi a gyakorlat? És vajon egy többdiplomás, képzett mérnök miért választja azt, hogy kölcsönzött munkaerő lesz? Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke válaszolt a Pénzcentrum kérdéseire. Interjú.
Vajon a mai középiskolások, az úgynevezett "digitális bennszülöttek" akik ki sem bújnak a mobiltelefonjaikból, rendelkeznek azokkal a digitális kompetenciákkal, melyekre szükségük lesz majd a munkaerőpiacon, ahová 5-10 éven belül kilépnek? Az egyszerű válasz erre az, hogy nem. De, hogy mégis miért nem, erre pedagógusok, oktatási szakértők válaszoltak, sőt, fény derült arra is, hiába szerepel 421 alkalommal az új Nemzeti alaptantervben a "digitális" szó, arra nem készíti fel a diákokat, amire valóban szükségk lesz a leendő munkahelyükön.
A KSH legfrissebb kereseti statisztikái szerint a férfiak még mindig lényegesen többet keresnek Magyarországon, mint a nők, de az is kiderült a demográfiai adatokból, melyik az a korcsoport, amelyik a legtöbb pénzt viszi haza hónap végén. De arra is fény derült, miért a nyugdíjasok számítanak jelenleg a legkeresettebb munkavállalói csoportnak, illetve hogy július 1. után milyen extra kedvezményekre számíthatnak.
Magyarországon a tavalyi évben valamivel több, mint 11 százalékkal emelkedtek a nettó bérek, ám a nemzetgazdasági ágak szempontjából nagyon vegyes a kép, azaz nem egyformán részesültünk belőle. Talán senki számára sem meglepő, hogy legkevésbé az oktatásban dolgozóknak nőtt a fizetésük, sőt, ha figyelembe vesszük az infláció mértékét, akkor sokaknak gyakorlatilag csökkent a havi bevételük. A Pénzcentrum, most összegyűjtötte, kik a legnagyobb nyertesei, vagy éppen vesztesei a tavalyi évnek.
Van megoldás?
Így utazhatsz harmadáron.
Folyamatos lassulás jellemzi a globális autóipart, sok helyen nem pótolják a kieső munkaerőt, sőt, konkrét leépítésekről is lehet hallani. Kíváncsiak voltunk mindez miképp befolyásolja a közvetett módon több mint 10 ezer főt foglalkoztató Magyar Suzuki Zrt.-t. Dr. Fejesné Gyurján Ildikó, a cég a HR-ért, a pénzügyekért és az informatikáért felelős operatív igazgatója válaszolt a Pénzcentrum kérdéseire, melyekből kiderül, érinti-e őket a lassulás, milyen irányba zajlanak a fejlesztések, de kitértünk természetesen a Vitara dízel modelljeit érintő kérdéses nitrogén-oxid-kibocsátásra is. Interjú.
Számos látványosság le van zárva.