Tesztelték a lustaságot: ezeket a teendőket halogatják a magyarok

A felmérésben 18 év feletti internetezők vehettek részt és a felnőtt korosztály minden korcsoportja szép számban képviseltette magát. A feleletválasztós tesztkérdésekre adott válaszok alapján a résztvevők 45 százaléka tekinthető tettrekésznek, míg 55 százalékuk a halogató kategóriába sorolható. Az állás tehát nagyjából döntetlen, de a mérleg nyelve szerint valamivel többen vagyunk, akik hajlamosak vagyunk a kisebb vagy nagyobb feladatainkat későbbre halasztani. 

Mi a restség oka?

 A halogatók fele a saját bevallása szerint egyszerűen kényelmes. A pillanatnyi élvezetek kedvéért mindig talál valami jó kifogást, vagy csak épp "előre rápihen" kicsit az éppen aktuális fontos feladatra. A többiek egy esetleges kudarc lehetősége, vagy a kellő motiváció hiánya miatt bele sem vágnak a terveik megvalósításába, illetve a rossz időmenedzsment okán képtelenek befejezni a teendőiket. 

Tettrekészség tekintetében mutatkozik ugyanakkor némi különbség a vidék és nagyváros között: a nagyvárosiak kicsit nagyobb arányban (5 százalékpont különbséggel) érzik magukat inkább halogatónak. És mire vezetik vissza ezt a hajlamot magukban a halogatók? Budapesten és a nagyvárosokban élők saját bevallásuk szerint kényelmesebbek és kevésbé motiváltak, a vidéki habitusból viszont inkább a kellő magabiztosság hiányzik. 

Leginkább a fiatalok halogatnak

A 30 év alattiak viszonylag alacsony tettrekészségéért a korai felnőttkorra jellemző élménykeresés és önbizalomhiány okolható. Ki akar a négy fal között dolgozatra vagy vizsgára készülni, mikor hét ágra süt a nap, és indul a szabadtéri buli- és koncertszezon? A 18-19 évesek 69 százaléka biztosan nem, ők azok, akik az utolsó pillanatig tologatják a tanulást. Az egészséges életmód se nagyon fér bele a pörgésbe: ezt a 30 év alattiak 37 százaléka sorolta gyakran halogatott teendői közé.

A válaszokból kirajzolódó statisztika alapján meglepő lehet, de a kor előrehaladtával egyre kevésbé futamodunk meg a ránk váró feladatok elől. A kutatás alapján rossz hír, hogy az alulmotiváltság és a rossz időmenedzsment inkább a személyiségünktől függ, így az idő múlásával is velünk marad, jó hír viszont, hogy a kényelmes hozzáállást az évek múlásával magunk mögött hagyjuk, és a megfelelő önbizalom birtokában már nem félünk a kudarcoktól sem. 

Tettrekészebbek a nők?

Az életkori sajátosságok mellett a nemek között is találunk jellegzetes különbségeket. A nők alig, mindössze 3 százalékkal bizonyultak tettrekészebbnek a felmérés során mint a férfiak, de jobban érzik elmaradásukat a sport és a háztartási teendők terén. Az edzést a nők 44 százaléka inkább másnapra halasztja, a lakásra pedig a nagyvárosi háziasszonyoknak jut a legkevesebb ideje. A munkánkat tekintve viszont mindannyian igen lelkiismeretesek vagyunk, mindössze a válaszadók 15 százaléka sorolta a munkát a 3 leggyakrabban halogatott teendői közé. 

Melyik az életnek az a területe, ahol fejlődni szeretnénk? 

A legtöbben, a válaszadók 40 százaléka a sportban szeretne előrébb jutni, az egészséges életmódot tartja a legfontosabbnak. A tanulásban, önfejlesztésben 34 százalék érzi úgy, hogy lenne tennivalója. A válaszadók egynegyede lépne szívesen előre a lakással és háztartással kapcsolatos dolgok terén és ugyanennyien "tennének szívesen rendet" a magánéletükben is.

A tesztből végül az is kiderült, van-e különbség a halogatók és a tettrekészek között abban, hogy mire használják az internetet. Bár a világhálón a résztvevők 35 százaléka szerint remekül el lehet ütni az időt, 80 százalék egyetértett abban, hogy az internet közelebb visz terveink megvalósításához, és soha nem látott lehetőségeket nyit meg számunkra. A bátor, tettrekész hozzáállás és az aktív, tudatos nethasználat kéz a kézben jár: a mai tettek embere úgy tekint a technológiára, mint az előbbre jutás eszközére.