Óriási a szakadék, sok magyarnak örökre csak álom marad a saját otthon

A háztartások vagyoni helyzete közötti különbség hátterében szerepet játszanak az ingatlanok, a háztartások vagyona ugyanis jelentősen emelkedett az elmúlt években, részben az ingatlanárak növekedése miatt.

Háztartások, lakások, árak, emelkedés

A jegybank legfrissebb felmérése szerint a magyar háztartások 84 százalékának volt ingatlantulajdona 2017-ben, a legkevésbé vagyonos két társadalmi tizedben viszont csak 28, illetve 63 százalék az aránya az ingatlantulajdonosoknak. A másik oldalon, a két legvagyonosabb tizedben az egy lakással rendelkezők aránya 96, illetve 97 százalék, a több ingatlannal rendelkező háztartások aránya pedig 37 és 66 százalékos -írja az ingatlan.com közleményében.

Lakásvásárláson gondolkodsz? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!

A lakással vagy több ingatlannal rendelkező háztartások vagyona a drágulás miatt tovább növekszik, miközben az ingatlantulajdon nélküliek kimaradnak a növekedésből. Közülük sokan albérletbe kényszerülnek, ám a bérleti díjak emelkedése miatt egyre kevesebb lakáscélú megtakarítást tudnak félretenni. Az ingatlan.com adatai szerint a fővárosban az átlagos négyzetméterár a lakásdrágulás 2014-es kezdete óta 142 százalékkal 673 ezer forintra nőtt 2019 márciusára, a megyei jogú városokban pedig 108 százalékkal 356 ezer forintra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a kiadó lakások négyzetméterre vetített átlagos bérleti díja Budapesten 54 százalékkal 3200 forintra, a vidéki nagyvárosokban pedig 48 százalékkal 1833 forintra emelkedett.

Növekvő szakadék, fokozott óvatosság

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint fontos lenne elkerülni, hogy a legalacsonyabb és legmagasabb vagyoni helyzettel rendelkező rétegek között kialakult szakadék konzerválódjon, mert különben kevés esélyük lesz lakáshoz jutni azoknak, akiknek még nincs ingatlantulajdonuk.

A jegybanki statisztikák szerint a legkevésbé vagyonos társadalmi tizedbe sorolt háztartásokban az ingatlanhitellel rendelkezők aránya 26 százalékos, ez messze meghaladja a 17 százalékos országos átlagot. Bár a legkevésbé vagyonosok számára a lakáshitel jelenthet elméleti segítséget a szintlépéshez, Trencsán Erika, az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu vezető pénzügyi szakértője óvatosságra figyelmeztet. “A nettó reálbérek emelkedése is javíthatja a kevés vagyonnal rendelkezők pénzügyi mozgásterét, ugyanakkor nekik fokozott óvatossággal szabad csak belevágniuk egy-egy hitelfelvételbe. A többi lakáshitel-felvételt tervező háztartáshoz hasonlóan kizárólag akkor szabad eladósodniuk, ha hosszabb távra - 10-20 évre - biztosan tudják vállalni az ezzel járó kiadásokat." - fogalmazott a szakértő.