Nehéz dolguk van az örökbefogadó szülőknek

A szervezet több mint 500 örökbefogadó szülőt kérdezett meg arról, mennyire érzik elfogadónak a környezetet az örökbefogadással kapcsolatosan. Minden második örökbefogadó szülő kapott furcsa vagy negatív megjegyzéseket a környezetétől az örökbefogadás miatt. A legkevésbé toleránsak a szomszédok (33 százalék), a rokonok (29 százalék), a barátok (28 százalék) és a gyermek óvodájában, iskolájában dolgozó pedagógusok (26 százalék) voltak.

Minden második családnál a megjegyzések a gyermek vélt származására vonatkoztak, de a vér szerinti szülők elítélése is majdnem ugyanilyen gyakori (43,3 százalék). A harmadik leggyakoribb és bántó megjegyzés az örökbefogadó anyák felé irányul, hogy miért nem szültek inkább.Minden hatodik örökbefogadó családnak szakadt már meg valamilyen kapcsolata az örökbefogadás miatt.

Nem rettentenek el a megjegyzések

Annak ellenére, hogy ilyen mértékű előítéletekkel kell megküzdenie az örökbefogadóknak, mégis nyíltan vállalják az örökbefogadást. Míg pár évtizeddel ezelőtt még gyakori volt, hogy a szülők eltitkolták gyerekük elől az örökbefogadás tényét, a megkérdezettek között alig volt ilyen. A szülők többsége abban is támogatná a gyermekét, hogy felvegye a kapcsolatot a vér szerinti szüleivel vagy testvéreivel, ha a gyerek szeretné (82 százalék).

Az SOS Gyermekfalvak kíváncsi volt az örökbefogadó szülők hozzáállására is a roma, fogyatékkal élő és idősebb gyerekek örökbefogadásával kapcsolatosan is.

A válaszadók harmada fogadna 3 évesnél idősebb gyereket, majdnem minden második szülő pedig nyitott roma gyermek örökbefogadására. Lényegesen kevesebben nyilatkozták, hogy egyértelműen vállalnák fogyatékkal élő gyermek örökbefogadását (3,5 százalék), ugyanakkor majdnem minden második megkérdezett azt a fogyatékosság mértékétől tenné függővé.

Sokat kell várni

Az örökbefogadók 60 százaléka a gyerekre való várakozást tartotta a legnehezebbnek az örökbefogadással kapcsolatosan,  33,5 százalék pedig azt, hogy a vér szerinti szülő elállhat az örökbeadástól a gyerek hat hetes koráig.

- mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatója.

Az SOS megkérdezte azt is, mi jelentene leginkább segítséget a szülőknek. Legtöbben az örökbefogadási eljárás gyorsítását nevezték meg (62,1 százalék), a szülők harmada a támogató társadalmi közeget hiányolja második helyen, illetve több szakmai, akár pszichológiai segítséget igényelnének. A szülők negyede pedig több információt várna az örökbefogadott gyerekről. Minden hatodik örökbefogadó szülő úgy érzi, hogy a pedagógusok és a bölcsőde, óvoda, iskola körüli segítő szakemberek (pszichológus, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens, logopédus stb.) nagyon kevés tapasztalattal rendelkeznek az örökbefogadással kapcsolatosan.