Milliós bírság lehet a vége, ha te is így adod ki a lakásod

- mondta el Kocsis Zoltán, a Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda cégvezetője a Pénzcentrum azon kérdésére, hogy milyen büntetésre számíthat az, aki mutyizik a lakáskiadásával, és nem fizeti meg bevétele után az államnak járó adóterhet.

Érdemes ezt számszerűsíteni. Ha 150 ezer forintért adjuk ki a lakásunkat, akkor 135 ezer forint az adóalapunk, mivel 10 százalékot automatikusan levonhatunk a bevételeinkből költség gyanánt (akár egyébként többet is, de ahhoz tételes elszámolás benyújtására van szükség). Ebből a 135 ezer forintból kell 15 százalék személyi jövedelmadót (20 250 forintot), valamint 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (18 900 forintot) fizetni az államnak. 

A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) a tanévkezdet előtt megélénkülő lakáskiadási-piac aktualitása miatt közölt a héten néhány jótanácsot:

A lakáskiadás feltételeit érdemes szerződésben rögzíteni. A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, ha csak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás mentes az áfa alól, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt érdemes kiállítani, hogy nyomon követhető legyen a tulajdonos bevétele.

A bérbeadásból származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után 15 százalék adóelőleget kell fizetni negyedévente, és azt az éves adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Ha a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az adóévben több egymillió forintnál, akkor a jövedelem teljes összege után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.