Megdöbbentő: ennyi magyar ül biciklire rendszeresen

Népszerű állítás, hogy a lakosság többsége autózik, ez azonban tévedés. Bár a nagyvárosokban a legtöbb közterületet az autók foglalják el, a magyar lakosság 67 százaléka elsősorban nem autóval jár a mindennapokban. A kutatásból kiderült, hogy a lakosság 37 százalékának elsődleges közlekedési eszköze az autó, 31 százalékának a közösségi közlekedés és a magyarok 17 százalékának a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköze. Ezt követi a gyaloglás 10 százalékkal, a motorozás 2 százalékkal, az egyéb közlekedési módok 1 százalékot tesznek ki, és a lakosság 1 százaléka nem jár sehova -derül ki a Magyar Kerékpárosklub az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával készült hiánypótló kerékpáros kutatásából.

A felnőtt lakosság 70 százaléka szokott kerékpározni, 38 százalék hetente többször biciklire ül. A felnőttek 17 százaléka naponta így közlekedik, hetente többször 12 százalék, heti 1-2 alkalommal 9 százalék biciklizik. Csak hétvégén a lakosság 5 százaléka bringázik, ennél ritkábban 27 százalékuk ül kerékpárra. A kutatásból az is kiderült, hogy a nők bringáznak többet a mindennapokban.

Budapesten a felnőtt lakosság 6 százaléka minden nap kerékpározik, 16 százalék hetente többször, összesen 51 százalék - minden második ember - szokott biciklizni. Érdekesség, hogy a lakosság számarányához képest többen kerékpároznak Budán, mint Pesten.

Fontos kiemelni, hogy a felnőtt lakosság 84 százaléka fér hozzá működőképes kerékpárhoz, és 67 százalék rendelkezik is ilyennel. Ez lehet az egyik oka a kerékpáros fejlesztéseket támogatók magas arányának. 1 és 5 közötti skálán 4.2 pontot kapott, hogy az államnak és az önkormányzatoknak - akár más területek kárára - többet kellene a kerékpározás fejlesztésére költeniük.
Ilyen magas kerékpáros lakossági arányok alapján hangsúlyozzuk, hogy nem lehet autós és kerékpáros társadalomról beszélni, hiszen a lakosság közel háromnegyede szokott biciklizni. Autósok és kerékpárosok helyett közlekedőkről érdemes beszélni, akik az adott útjukhoz választanak különböző közlekedési eszközöket.

Hol, és hogyan kerékpároznak

Azt is megmértük, hogy a régiók felnőtt lakosságában mennyien közlekednek elsősorban kerékpárral. Ezt a sort a Dél-Alföld régió nyerte 34 százalékos kerékpáros aránnyal, utána Észak-Alföld következik 30 százalékkal, és Nyugat-Dunántúl lett a harmadik 20 százalékos aránnyal. Észak-Magyarország és Észak-Dunántúl 34-34 százalékos arányt hozott, Dél-Dunántúl 13 százalékkal maradt le. Az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya Közép-Magyarország régióban a legalacsonyabb, 8 százalék.

A felnőtt lakosság 70 százalékát kitevő legalább alkalmanként kerékpározók között a bevásárlás a legnépszerűbb cél, amit a sportolás és a munkába járás követ. Érdekes, hogy majdnem annyian járnak munkába kerékpárral, mint sportolni.

A kerékpározás melletti legfőbb érveket a testmozgás/egészség, a környezetvédelem, és a szabadság/rugalmasság vezetik, amit az olcsósága, a közvetlensége követ, illetve az, hogy nem kell rá várni.

Sokan gondolják, hogy a fiatalok közt igazán népszerű a kerékpározás, az adatok szerint viszont csak 60 év felett csökken jelentősen a bringázási hajlandóság. Utánanéztünk a kerékpározók KRESZ ismeretének is, ahol újabb tévhit dőlt meg azzal, hogy kiderült: a jogosítvánnyal rendelkezők 73 százaléka szokott kerékpározni.

A kerékpárosbarát - és egyben fenntartható - városfejlesztés egyik kulcsa lehet, ha nem kell túl messzire utazni munkahelyekre, iskolákba, boltokhoz. A legtöbb kerékpárral megtett út maximum 5 kilométer hosszú, míg Budapesten egyhuzamban ennek jellemzően dupláját tekerik le a kerékpározók. Hosszabb utakon a közösségi közlekedés és kerékpár közti átszállási lehetőségek fejlesztése, csomóponti kerékpárparkolók fejlesztése jelenthet megoldást, amire nagy igény és hajlandóság is mutatkozik.

Kerékpáros igények

Megkérdeztük, hogy a kerékpárral járók mennyire elégedettek az úthálózattal. A felnőtt lakosság kerékpározó hányada elég kritikus: 5 fokú skálán a legjobb pontszám 3,5 volt, amit a kerékpártárolás kapott. Az útburkolatok minőségével és a kerékpározásra használandó utak szélességével a legelégedetlenebbek a bringázó magyarok.

Gyalogosoktól és az autóforgalomtól is elválasztott, kétoldali irányhelyes kerékpározásra kijelölt infrastruktúrán tekernének a legszívesebben, de az autóforgalomtól elzárt, illetve kis forgalmú utcák is a népszerűbbek közé tartoznak. Az elválasztás nélküli, járdán vezetett kerékpárutakat, és a nagy forgalmú utakat nem kedvelik, és járdán sem szívesen kerékpároznak.

A felmérés alapján megállapítható, hogy a kerékpározással szembeni legnagyobb visszatartó erő az autóforgalom nagysága, amit kerékpárosbarátabb úthálózattal és a közlekedők közti együttműködés fejlesztésével lehetne ellensúlyozni. A biciklis közlekedés elfogadottságát jelzi, hogy a bringás közlekedéssel szembeni utolsó ellenérvként (5 fokú skálán 2,3-as pontszámmal) hozták fel, hogy az ismerősök furcsállnák, ha biciklivel jelennének meg.

Legtöbben a kerékpározásra kijelölt infrastruktúra terén látnak fejlődést az elmúlt 10 évben, míg az autóvezetők hozzáállásában és az előzési oldaltávolság terén a többség nem lát változást.

Azt is megtudtuk, hogy a lakosság 33 százaléka használna közbringát, ha elérhető lenne a lakóhelyén, 12 százalék pedig bizonytalan a kérdésben. Főleg a fiatalok nyitottabbak erre a megoldásra. A budapesti MOL Bubi rendszernek akkor lehetne sokkal több felhasználója, ha külön regisztráció helyett BKK bérlettel is használni lehetne a közbicikliket.