Különórák nélkül esélytelen boldogulni: a magyarokon kívül ezt mindenki tudja

Miközben széles körű az egyetértés arról, hogy az idegen nyelvek elsajátítására már diákkorban szükség van, mégsem javul jelentősen a fiatalok és a munkavállalók beszédkészsége a leginkább elterjedt angol nyelv esetében sem. Ezért készítette el a régiós országok 12-18 éves diákjainak nyelvtanulását vizsgáló legújabb éves kutatását az Angloville. A kutatásból kiderült, hogy miért fordulnak a szülők és a diákok a közoktatáson kívüli angoltanulási módszerekhez, mit hiányolnak az iskolai oktatásból, és mi segítheti hozzá a fiatalokat a magabiztos nyelvtudás megszerzéséhez.

Horváth Alex, a kft. ügyvezetője kiemelte, hogy "széleskörű az egyetértés a fiatalkori nyelvtanulás fontosságáról, de a régióban még nem alakultak ki azok a legjobb gyakorlatok, amelyek hatékony javulást eredményeznének az oktatás terén. Nem meglepő, hogy a több évtizedes módszerekkel dolgozó iskolai angoloktatás nehezen képes felkelteni és megtartani a Z-generáció tagjainak figyelmét, akik élményalapú, gyakorlati nyelvtanulásra vágynának."

A diákok jellemzően az angoltanulást az általános iskolában kezdik, már kisiskolás korban gyakori azonban, hogy a szülők kiegészítő módszerekhez folyamodnak. A különböző iskolán kívüli tanulási módszerekhez gyakrabban nyúlnak Lengyelországban és Romániában a magyar és a cseh diákokhoz képest. A magyar, lengyel és román szülők számára a magántanár fogadása az első gondolat, a diákok 61-71 százalékának voltak már különórái ezekben az országokban. Szintén gyakori, hogy a diákok interneten, közösségi platformokon vagy játékok segítségével tanulnak angolul - a megkérdezett fiatalok legalább fele rendelkezett ilyen tapasztalattal. A kifejezetten nyelvtanulásra készített applikációk, online tanfolyamok ugyanakkor kevésbé népszerűek, csupán a diákok negyede használta ezeket korábban.

Jelentős különbségek mutatkoznak az országok között az iskolán kívüli nyelvtanfolyamok, a nyelvi táborok és a cserediák programok elterjedtségében. Ezeken is gyakrabban vesznek részt a lengyel és román diákok.

A régiós kutatás egyik fő célja volt, hogy kiderüljön, a különböző tanulási formák közül melyek járulnak hozzá leginkább a diákok angoltudásának fejlődéséhez saját és szüleik megítélése szerint. A tanulók a leghasznosabbnak a nyári nyelvi táborokat ítélték, miközben magas értékelést kaptak a magántanárok által adott órák és az internet, játékok vagy családi segítség kapcsán történő nyelvtanulás. A rangsor túlsó oldalán az iskolai nyelvórák és a nyelvtanulást segítő alkalmazások helyezkednek el, ezek bizonyultak a legkevésbé célszerűnek a válaszadók szerint (az e megoldásokat illető értékelések 2,9 és 3,1 pont voltak).

Miközben az iskolai órákat mindenhol átlagosan közepesre értékelték a diákok, a nyári táborok nyelvtanulás szempontjából vett hasznossága 4,4-4,8 közötti átlagokat kapott. A legnagyobb szakadék az iskolai órák és a nyelvi táborok megítélése között a cseh diákok körében volt (3,0 ill. 4,8-as átlag), miközben a relatíve legjobb osztályzatot Romániában adták a diákok az iskolai tanulásnak (3,3 szemben a táborok 4,4 pontjával).

Nagy az egyetértés

A diákok véleményére a szülők is ráerősítettek, ugyanis negyven százalékuk szerint a magántanár fogadása a leghasznosabb módszer a gyermekeik nyelvtudásának fejlesztésére, míg a második helyen a nyelvi tábor áll, a válaszadók 16 százaléka emelte ki ezt a megoldást.

A kutatás eredményéből egyértelműen látszik, hogy a diákok és szüleik is a jelenleginél több interaktív, az élő beszéd értését és használatát igénylő gyakorlati foglalkozásra tartanak igényt az iskolai órákon. Leginkább a valódi angol nyelvvel, vagyis az anyanyelviekkel való találkozási lehetőségeket hiányolják, de hasonló a helyzet a szituációs játékok és kötetlen beszélgetések terén is. Az előbbit a magyar diákok 95 százaléka, az utóbbit 82 százalékuk kevesli. Mindeközben az írásos, nyelvtani feladatok és a szövegtanulás mennyiségét tartják a legtöbben túl soknak - Magyarországon a diákok 41 illetve 28 százaléka.