Így durvul be jövőre még jobban a lakásbiznisz

Ma már nem mindenkinek életcél a saját lakás vásárlása: egyre több fiatal fogadja el, hogy tartósan bérlakásban éljen. A lakásbérlés egyben nagyobb szabadságot is jelent. Az országon belüli munkaerő-vándorlás is hozzájárul ahhoz, hogy a bérbeadó lakások, házak iránti kereslet töretlen - az OTP Ingatlanpont közleményében.

- véli Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Jövőre a lakások hosszú távú bérbeadóinak már csak a

A számottevő megtakarítást két számpéldán lehet illusztrálni: Egy átlagos méretű, 60 négyzetméteres, Budapest nagyon keresett környékén fekvő, jó állapotban lévő lakást ma akár 240 ezer forint körül bérbe lehet adni.

Éves szinten ebből tehát 2 millió 880 ezer forint jövedelme származik a tulajdonosnak. Az egymillió forint feletti rész eho-ja 14 százalék, azaz 263 200 forint lenne, de ezt 2018 januárjától már nem kell megfizetni. Ha egy ugyanilyen méretű lakás egy lakótelepen van, nagyjából 150 ezer forintért adható bérbe, azaz éves szinten 1 millió 800 ezer forint bevétel érhető el vele. Az egymillió feletti rész utáni eho 112 ezer forint volt eddig, ennyivel több maradhat a bérbeadó zsebében. Igazság szerint az eho korábban is "éves plafonos" kötelezettség volt. Azaz csak addig kellett megfizetni, amíg valakinek az egészségügyi járulékai - amelyeket például munkabér vagy osztalék után fizetett - együttesen el nem érték a 450 ezer forintot.

Jóval nehezebb kiszámolni, hogy a rövid távú szálláshely szolgáltatóknak - akik tehát lakást, üdülőt adnak bérbe néhány napra -, pontosan mekkora lesz a megtakarításuk. Ez függ a hirdetési és rezsiköltségektől, a szállás kihasználtságától is. A bérbeadók zsebében mindenesetre számottevően több pénz maradhat 2018-tól. A magánszemélyek ugyanis akár három szállás után is választhatják a tételes adózást. Így egy szoba után mindössze 38 400 forint adót kell fizetni évente. Nehéz elképzelni olyan legális bérbeadási formát, amely ennél kedvezőbben adózna.