Fogadjunk, hogy nem tudtad! Ezért fizetsz annyit a villanyért

Magyarországon a villamosenergia ellátottság 99%-os lefedettségű, azaz nehezen találunk olyan otthont, ahol nincs bevezetve az áram (jellemzően ilyenek az alföldi tanyavilág egyes részei). Az áramár így mindenkit érint, ezért fontos, hogy tisztában legyünk az összetevőivel.

A magyarországi villamosenergia-piacon évekkel ezelőtt megtörtént a teljes piacnyitás, ami számos változást eredményezett, így például az ipari felhasználók teljes köre részére a versenypiaci ár lett a meghatározó. A kormány az eddigi tapasztalatok alapján azonban a lakosságot és a legkisebb ipari felhasználókat, közintézményeket védendően létrehozta az egyetemes szolgáltatási kört, melynek árait komoly árkontroll alatt tartja.

Ez azt jelenti, hogy az áramszolgáltatók csak az árhatósági jogkört gyakorló illetékes miniszter által engedélyezett mértékben, az indokolt költségemelkedés mértékével növelhetik a fogyasztói árat.

Az ár több tételből tevődik össze, ennek csak egyik eleme a termelői ár, vagyis az energia tényleges ára, ehhez jön még több költségelem, így többek között a hatósági árszabályozás szerinti rendszerhasználati díj, adók, járadékok stb. Az energiadíj a villamos energia előállításához szükséges tüzelőanyagok (olaj, gáz, szén, stb.) árváltozását követi. Az ipari felhasználók ettől eltérően a szabadpiacon az áramkereskedőktől, vagy közvetlenül az erőművektől vásárolhatják meg a szükséges villamos energiát, de a legnagyobb felhasználók akár közvetlenül importálhatják is az áramot.

Menyire számít drágának?

Az Eurostat adatai szerint a 2015-ös lakossági villamosenergia-díja összehasonlítva az EU-27-ek körében a legmagasabb árat Dániában és Németországban fizetik (30,7 és 29,5 eurócent/kWh), míg a sor végén Bulgária és Magyarország áll (9,4, illetve 11,3 eurócent/kWh összeggel). A hazai lakossági villamosenergia-árak 2012 óta mintegy 20 százalékkal, 36 Ft/kWh-s szintre csökkentek.

A lakosság tényleges vásárlóerejéhez képest ugyanakkor 11 uniós tagállamban is olcsóbb a villamos áram, mint Magyarországon, és Finnországban terheli meg a legkevésbé a polgárok zsebét a villanyszámla. A vásárlóerő-paritáson mért magyar ár (20,5 egység) így is elmarad az uniós átlagtól (21,1).