Ezt hozza a lakásáfa változás: silány anyagokból épülnek majd az új ingatlanok?

Takács Ernő, az IFK elnöke a közleményben az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont legfrissebb tanulmányát ismerteti, amely szerint az új lakások kedvezményes áfakulcsának év végi megszűnése gyorsítja a lakások drágulását, hátráltatja a modernizációt és a lakóépületek energiahatékonyságának javítását, csökkenti a kínálatot és jelentős kockázatokat hordoz a válság előtti szintre felépülő építőipari kapacitásra, a kisebb cégek jövőjére, az ágazat teljesítményére, így végső soron a GDP növekedésre.

Takács Ernő hozzátette, továbbra is nyitott a most engedélyezés alatt álló és a jövőben tervezett lakások sorsa. Az áfa 27 százalékról 5 százalékra csökkentése jelentős kínálatbővülést hozott a 2016. január 1-től 2019. december 31-ig terjedő, 4 éves időszakban. A piaci szereplők az átmeneti szabályoknak megfelelő 2018. november 1-je előtt engedélyezett, 5 százalékos áfa tartalmú projektek kivitelezésével foglalkoznak, a projektek döntő többségét várhatóan 2020 első feléig át is adják. 

A mostani jogszabályok szerint 2020. január 1-je után a 27 százalékos áfatartalom nagy áremelkedést fog okozni, ezért a kis és közepes méretű fejlesztők csak elvétve indítanak új projektet, míg a nagyok is csak a kedvező 2019-es időszakban teszik azt. Ez szorosan összefügg a használt lakások piacán tapasztalható kereslet bővüléssel, amelynek hatására ebben a szegmensben is jelentős áremelkedés várható. 

Ráadásul a tanulmány szerint a kedvezmény megszűnése nem jelent arányosan magasabb költségvetési bevételt sem, hiszen alacsonyabb lesz az áfa alapjául szolgáló mennyiség, csökken a befizetett nyereségadó és a foglalkoztatottak után fizetett járulékok. A kutatás azt is megállapította, hogy a 27 százalékos kulcs a legmagasabb Európai Uniós összehasonlításban: 24 országban 25 százaléknál alacsonyabb az áfakulcs, nyolcban pedig 10 százalék, illetve az alatti mértékben terheli az újlakásokat az áfa. Több országban is egyszámjegyű a kulcs, például Romániában, Szlovéniában vagy Portugáliában, de a távozó Egyesült Királyságban is.

Azt is nagy problémának nevezte Takács Ernő, hogy a lakásállomány megújulása, amely eddig is nagyon lassan haladt, a következő években még alacsonyabb lesz, így az energetikai megújulás is csak lassan, évtizedek alatt fog megvalósulni. Megjegyezte, a megfelelő szabályozással biztosítható továbbra is a kormány célja: a gazdasági növekedés tartós fenntartása, a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság elérése és a lakásállomány bővülése. Alacsony áfakulcs mellett biztosítható lenne a bővülő minőségi lakáskínálat, a családi otthonteremtési kedvezmény programhoz kellő kínálat biztosítása, megújuló lakásállomány, a lakás állomány energetikai megújulásához jelentős hozzájárulás, a foglalkoztatás magas szinten tartása, a lakásárak növekedésének visszafogása, valamint a GDP-hez való hozzájárulás.