Elképesztő, milyen rossz otthonokban élnek a magyarok

Magyarországon az egy főre jutó lakóingatlan terület az Európa más országaihoz képest az alacsonyabbak között van, 2008-ban 30 négyzetméter körül alakult, míg például Olaszországban meghaladta a 40 négyzetmétert is ugyanekkor, Dániában pedig az 50 négyzetmétert. Azt is hozzá kell azonban tenni, hogy az egy főre jutó lakóingatlan terület nagysága hazánkban magasabb volt, mint a régió más országaiban, Lengyelországban, Szlovákiában vagy Romániában. Európában a legalacsonyabb az egy főre eső lakóingatlanterület Romániában, ahol alig lépi át a 20 négyzetmétert. Ugyanakkor a cél nem feltétlenül a nyugat-európai országok számainak az utolérése, a mutató egyben a lakásállomány kihasználtságát is mutatja, vagyis jobban kihasznált lakásállomány esetén kisebb az egy főre jutó lakásterület, de azért a magasabb terület nagyság irányába történő elmozdulás indokolt lehet.

Bár ez egy főre jutó lakóterületet illetően hazánk valóban nem teljesít rosszul, tovább árnyalja a képet, ha ennek a lakóingatlan-állománynak az állapotát is összehasonlítjuk az egyes országokban. A rossz lakáskörülmények között élő lakosság aránya ugyanis nagyon magas európai viszonylatban Magyarországon. A lakosság több, mint 25 százaléka olyan lakóingatlanban él, ahol nedvesek a falak és a padló, szivárog a tetőn a víz, vagy elkorhadtak a nyílászárók. Az Európai Unióban átlagosan ez az arány csupán 15 százalékos, hazánknál csak 3 országban rosszabb a helyzet.

Tovább árnyalja a képet, ha azt is megvizsgáljuk, hogy a lakosság hány százaléka él zsúfolt otthonban. Magyarország ebből a szempontból nincs jó helyzetben, a lakosság több mint 40 százaléka olyan lakásban élt 2015-ben, ahol a család tagjainak számához, életkorához vagy családi állapotához képest nem volt elegendő terület, szoba az otthonban. Ezzel szemben az Európai Unióban átlagosan csak 16,8 százalékos a zsúfoltsági ráta, vagyis még bőven van hova fejlődnünk.

Lakásépítésre tehát szükség van, mivel egyrészt a rossz állapotban lévő lakások jelentős részét nem éri már meg felújítani, hanem teljesen új ingatlanokra van szükség, másrészt, az egy főre jutó lakóingatlan terület értékének Nyugat-Európához közeledése is indokolt.

Ott nincsenek új lakások, ahol igazán kellenek

Magyarország különböző régiói között jelentősek a különbség a lakásállomány minőségében. A sustandard lakások aránya a lakott lakásállomány százalékában Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, 4 százalékos, míg a legmagasabb ilyen lakásaránnyal rendelkező Dél-Alföldön a lakásállomány 14 százaléka nem üti meg az elfogadható minőségű lakások szintjét. Vagyis a lakásállomány javulására éppen a Dél-Alföldön, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon lenne szükség.

Az ingatlanok azonban pont nem a legrosszabb lakásállománnyal rendelkező területeken épülnek. A legkevesebb új lakást Észak-Magyarországon húzták fel tavaly, és a kiadott építési engedélyek száma is itt volt a legalacsonyabb. Bár a Dél-Alföld és Észak-Alföld valamivel jobban teljesít, látható, hogy Nyugat-, illetve Közép-Magyarországhoz képest erős lemaradásban van. A helyzet azonban várhatóan a jövőben sem fog változni, a lakásfejlesztések fő színtere Közép-Magyarország és a Nyugat-Dunántúl maradhat.

Címlapkép forrása: Getty Images Hungary