Egyetlen megoldás van, hogy nagyot faragj a rezsiköltségeken

Európai összehasonlításban a magyar fogyasztók az egyik legalacsonyabb áron juthatnak hozzá a villamos energiához és földgázhoz - derült ki a Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából. A jelentésből látszik azonban az is, hogy vásárlóerőparitáson, azaz pénztárcánkhoz mérve megterhelő a rezsi kifizetése. A magyarok átlagosan összkiadásuk közel negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére a KSH adatai szerint.

A rezsicsökkentés a szakminisztérium becslése szerint négy év alatt több lépésben átlagosan 25 százalékkal vitte le a gáz, áram és távhő árát. A rezsiszámlákkal elmaradók száma, és a tartozások összege azonban jelentős. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017 évi eleji összeállítása szerint az egy évnél régebben tartozók száma az áram esetén háromszázezer, a gáznál harmincötezer és távhőnél negyvennégyezer fogyasztót érint. A szolgáltatásból kikapcsolt lakossági felhasználók száma meghaladja a százezret.

Reneszánszát éli hazánkban a nagyon szennyező vegyestüzelés is. A Földművelési Minisztérium Fűts okosan! kampánya is arra hívja fel a figyelmet, hogy napjainkban a kisméretű szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá, közel 70 százalékkal. Lényegesen kisebb a korábban fő probléma-forrásnak gondolt ipar (kb. 7%) és közlekedés (kb. 10%) részesedése.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet 2016 év végi kutatása szerint a magyar háztartások 24 százaléka felismerte az energiahatékonysági beruházásokban rejlő rezsicsökkentés lehetőségét.

A felújítás akadálya az érintettek döntő többsége (84%) szerint a pénzhiány, az ösztönző támogatások szűkössége. 2016-ban mindösszesen 3500 családi ház, 2015-ben pedig 14 ezer társasházi otthon programszerű energetikai megújítását tudta támogatni a kormány az Otthon Melege Program keretében.

"Hazai Hatékonyság 2.0" címmel a lakóépületek korszerűsítését ösztönző javaslatcsomagot mutatott be a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ), amely egymással kombinálható intézkedéseket javasol, így egyszerre ösztönzi a széles körű lakossági igénybevételt, a tartós rezsicsökkentést, a gazdaságfehérítésen keresztüli költségvetési pluszbevételeket és a nemzeti energiamegtakarítási vállalások teljesülését.

A MÉASZ számítása szerint amennyiben a - MEHI kutatásban jelzett, korszerűsítést tervező - háztartásoknak csak a fele végezne el egy "CC" energetikai szintű komplex felújítást, akkor már 2017-ben is több, mint 39 ezer korszerűsített lakás, és legalább 100 milliárd forintnyi nettó beruházási érték jönne létre. Ezen túl mintegy 10 ezer főnyi többlet-foglalkoztatás is megvalósulna 2016-hoz képest és 20 milliárd forintnyi államháztartási többletbevétel is keletkezne, még a javasolt ÁFA-visszatérítés mellett is.