Azért ez erős: tényleg ennyire sok zabigyerek születik Magyarországon?

A fejlett társadalmak nagy problémája a népességfogyás. Általános tendencia, hogy a gazdasági fejlettséggel, jobb életkörülményekkel együtt jár, hogy a nők kevesebb gyermeket vállalnak. Magyarországon a kormány célja ennek a trendnek a megállítása, ezt szolgálja a 7 pontból álló családvédelmi program. Hogy mi lesz ennek a kimenetele, megjósolhatatlan, az azonban pontosan látszik az Eurostat adatai alapján, hogy a házasságkötések tekintetében nem állunk rosszul az EU-ban. A KSH friss adatai szerint ráadásul tavaly tovább nőtt a házasságkötések száma. Ezért mi most megnéztük, hogy alakult ez a szám európai összehasonlításban.

Magyarországon 1000 lakosra 5,2 darab házasságkötés jutott 2017-ben. A szám Litvániában a legmagasabb, ott 7,4 házasság jutott 1000 lakosra az adott évben, de élmezőnyben van Ciprus, Málta és Románia is. Meglepő, de a hagyományosan családcentrikusnak vélt országokban, Portugáliában, Olaszországban, Spanyolországban ez a szám kifejezetten alacsony, 3 körül van.

Ha idősoros összehasonlítást nézünk, egyértelműen látszik a házasságkötések számának visszaesése. Magyarországon 1960-ban például majdnem 9 házasság jutott 1000 főre, ’70-ben ez már 9,3 volt. A csökkenés akkor indult, és 2010 volt a mélypont (3,6). A csökkenés akkor megállt, és lassú növekedést mutat, bár 2016-hoz képest enyhe visszaesés volt tapasztalható, bár ez mindössze egy tized. A KSH friss adatai szerint a házasságkötések száma 5,5 volt 1000 lakosra vetítve.

A válások számában nincs csökkenés

Fontos megnézni azt is, hogy miképp alakultak a válások az EU-ban. Erre az Eurostat adatbázisában 2016-os adatok állnak rendelkezésre, akkor Magyarországon 2 válás jutott 1000 lakosra. A balti országok ebben is élen jártak, Lettországban és Litvániában egyaránt 3,1 ez a szám, de Dánia is az élmezőnyben van. A déli országokban nem divat a válás: Máltán kevesebb, mint 1 válás jutott 1000 lakosra 2016-ban, de Görögország és Olaszország is az az alsó hányadban szerepelt.

Amennyiben csökkent a házasságkötések száma 1960 óta, azt feltételezhetnénk, hogy a válások száma is csökkent. Ez azonban nem volt így, sőt: 1960-tól (1,7 darab 1000 lakosra) erősen növekedett 1980-ig (2,6), majd beállt 2010-ig. 2010-től 2013-ig látható némi csökkenés, a szint azonban azóta 2 körül alakul. Mindez azt jelenti, hogy

A házasodások tehát ismét gyakoribbak - noha még meg sem közelítik a korábbi mértéket - , a házasságok nagyobb része végződik válással, mint korábban.

A népességfogyás azonban nem csak ezen múlik

Mindebből arra is következtethetnénk, hogy a népességfogyás egyik oka a házasság intézményének népszerűtlensége az oka. Ez azonban egyáltalán nem igaz. Az Eurostat adatsora szerint szét kell választani a gyerekvállalást a házasodástól.

Amint az látható, az EU-ban 10-ből 4 gyerek házasságon kívül születik, Magyarországon ez az arány 46,7 százalék volt 2016-ban. Ez nem is egy kiugró adat, Franciaországban például 10-ból 6 gyerek születik házasságon kívül. Vannak országok, ahol egyértelmű összefüggés igazolható a házasságkötés és a gyerekvállalás között, Görögországban például 10-ből csak 1 gyerek születik házasságon kívül.

Ez a trend egyértelműen új tendencia. 1960-ban Magyarországon például csak a gyerekek 5,5 százaléka született házasságon kívül, és még 1980-ban is csak 13 százalék.2010-ben ez már 40,8 százalék volt. Ebből egyértelműen látszik, hogy a házasság önmagában nem ösztönzi a gyermekvállalást, valamint azt is fontos megállapítani, hogy a gyermekvállalás ösztönzése nem szabad, hogy a házasság ösztönzésével párosuljon. Hiszen míg a magyarok körében messze nem olyan népszerű a házasság intézménye, mint egykor, a gyermekvállalási hajlandóság már nincs összefüggésben a házassággal.