8 amatőr hiba: ezért bukja a legtöbb magyar az állami ingyenmilliókat

1. A teljes vételár kifizetésre került

A kormányrendelet hatályba lépése előtt sokan nem voltak tisztában azzal, hogy a kedvezményt lakásvásárlás esetén a vételár kiegyenlítéséhez lehet igényelni, ezért a teljes vételárat megfizették önerőből vagy banki hitel igénybevételével. Emiatt sajnos sokan elestek a CSOK-tól még akkor is, ha a kérelmüket egyébként az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül nyújtották be. A támogatást a hitelintézetek a vételár utolsó részeként folyósítják az eladó adásvételi szerződésben megadott bankszámlájára.

2. A vételár több mint 10 százaléka készpénzben került megfizetésre

A CSOK rendelet kimondja, hogy a vételár legfeljebb 10 százalékát lehet készpénzben kifizetni, s a fennmaradó vételárrészt az eladó által megjelölt (a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott) fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára kell teljesíteni.

Ez nem jelenti azt, hogy a 10 százalék feletti részt feltétlenül utalni kell. Elfogadható az is, ha a vevő a bankfiókban fizeti be a megjelölt fizetési számlára a 10 százalék feletti vételárrészt.

3. A vevő nem tett eleget az 5 éven belüli lakáseladásból származó továbbforgatási kötelezettségének

A CSOK jogosultság egyik feltétele, hogy a támogatott személy az 5 éven belül eladott lakása árát továbbforgassa a kedvezmény igénybevételével vásárolni kívánt lakóingatlan vételárába. Vannak bizonyos tételek, melyekkel a továbbforgatási kötelezettség csökkenthető. Ilyen például az értékesített lakás vásárlására vagy építésére felvett és azt terhelő lakáscélú hitelintézeti kölcsön eladási árból végtörlesztett összege. Nem csökkenthető azonban a továbbforgatási kötelezettség, ha az eladási árból például szabad felhasználású jelzáloghitelt fizettünk vissza, vagy a lakásvásárláshoz korábban felvett hitel nem az eladott lakást terhelte, illetve, ha a végtörlesztés nem az eladott lakás árából történt.

4. Az igénylő nem rendelkezett a CSOK igényléshez szükséges TB jogviszonnyal

A CSOK rendelet (élettársak, házastársak igénylése esetén legalább az egyik fél részéről) minimum 180 napos TB jogviszony igazolást ír elő, melyben legfeljebb 15 nap megszakítás lehet. A társadalombiztosítást keletkeztető jogviszonyok köre azonban szűkebb, mint a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszonyoké. Azon igénylők tehát, akik csupán egészségügyi ellátásra jogosultak, nem minősülnek társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezőnek. Ilyenek például azok a gyesen lévők, akiknek korábbi munkaviszonya már nem áll fenn. Mindezek alapján azon igénylők CSOK kérelmét, akik közül az egyik fél gyesen van és nincsen fennálló munkaviszonya, a másik pedig külföldön dolgozik, a hitelintézetek szintén elutasították.

5. A CSOK kérelem benyújtása előtt megkezdték a bővítést

A kedvezmény kizárólag a CSOK kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett bővítéséhez vehető igénybe. Azok az igénylők, akik CSOK kérelmük benyújtása előtt - például az idő szűkössége miatt - elkezdték a bővítési munkálatokat, elestek a támogatástól.

6. Terasz beépítésére igényelték a CSOK-ot

A CSOK szabályok értelmében nem minősül bővítésnek a meglévő épületrész átalakítása. Ennek értelmében nem járt a kedvezmény akkor sem, ha az igénylők a meglévő teraszból szobát szerettek volna kialakítani. A támogatást abban az esetben sem kapták meg az ügyfelek, amikor újonnan szerettek volna hozzáépíteni a házhoz, de nem szobát, hanem egyéb helyiséget.

7. A bővítendő ingatlan tulajdonviszonyai nem voltak megfelelőek

Számos alkalommal előfordult, hogy a CSOK igénybevételével bővíteni kívánt ház(élettársak, házastársak igénylése esetén) csak az egyik fél tulajdonában volt. Ez a kérelem elutasítására adott okot, mivel a hatályos rendelkezések értelmében mindkét félnek tulajdonjoggal kell rendelkeznie a bővítendő lakóingatlanban, együttesen legalább 50 százalékban, s rajtuk kívül csak eltartott gyermekeiknek lehet tulajdonrésze benne. Ugyancsak a kizáró okok közt szerepel a bővítendő ingatlanra bejegyzett haszonélvezeti jog, ami szintén több CSOK igénylésnél előfordult.

8. Az igénylők meglévő lakástulajdona jelentett kizáró okot

Az igénylőknek, eltartott gyermekeiknek, valamint együttköltöző családtagjaiknak nem lehet lakástulajdonuk a CSOK kérelem benyújtásakor az alábbiak kivételével:

• együttesen legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányada van olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a  tulajdonukba,

• a tulajdonában lévő lakása bontását az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság elrendelte, vagy az építésügyi hatóság engedélyezte vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásul vette, vagy

• a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik;

Így azok az igénylők, akik nevére még gyerekkorukban a szüleik vásároltak lakást vagy eltartási szerződéssel került tulajdonukba lakóingatlan, sajnos nem kaphatták meg a kedvezményt. Azért, hogy elkerüljük CSOK kérelmünk elutasítását, érdemes tehát a kívánt lakáscél megvalósítása előtt körültekintően tájékozódni a szabályokról.