Nem sokat ér az új országos főépítész?

Nagy Ervin a magyarországi szerves építészet egyik legismertebb képviselője, korábban Balatonakarattya és a XII. kerület főépítészeként is dolgozott. Pályafutását a VÁTI-ban, Makovecz Imre műtermében kezdte, s a rendszerváltozás idején egy svédországi építészirodánál folytatta. 1990-ben alapította meg a Kupola Építészirodát. 2005-től Magyar Művészetért Alapítvány kurátora és a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2003-ban elnyerte a Magyar Művészetért díjat, 2004-ben a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmét, 2006-ban pedig az Alternatív Kossuth-díjat. Főművének a Hattyúházat tekintik, de a fővároson kívül tervezett Csurgón, Somogysámsonban, Sárospatakon, Tatabányán, Letenyén, Ceglédpusztán, Balatonfűzfőn, Esztergomban, Zircen, Kunágotán, Leányfalun, Balatonalmádiban és Szentendrén is.

Az új országos főépítész az Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: nagyon kevés dologra van hatásköre, konkrét ügyekbe nem igen szólhat bele, de nem is akar, legfeljebb a legfontosabb épületek elbírálásánál lehet jelen, inkább tanácsokat ad az építési jog, a városrendezési tervek területén. Nagy Ervin, aki szakítana a Budapest központú szemlélettel, hozzátette: feladatának tekinti az építészszakma összefogását, és ennek jegyében egy rendszeresen megrendezendő fórumot szervezne.

Nagy Ervin konkrét projektekről is beszélt a reggeli műsorban. Véleménye szerint a Várbazárt mindenképpen rendbe kell rakni, az ideális pedig az lenne, ha a terület valamilyen turisztikához kapcsolódó kulturális funkciót kapna. A Dunára tervezett új hidakról úgy vélte, ha azokat sikerül jól megcsinálni, becsületére válhatnak a fővárosnak, ha nem, akkor viszont sokat ronthatnak a Duna-part képén, ahogy erre, sajnos, példa is van. Ugyanígy óvatosságra intett a főépítész a Csipak Péter nevével fémjelzett Zeppelin-ház esetében is.