Prés alatt a korai nyugdíjasok: itt a legújabb törvénytervezet

Január 1-től az öregségi nyugdíjra vonatkozó emelés mértékével kell megnövelni az 1949-ben vagy annál korábban születettek ellátását, amelyet a jövőben öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. Ugyanez vonatkozik az 1954-ben vagy azt megelőzően született szolgálati nyugdíjasokra. Az érintetteknek nem kell adót fizetniük a juttatásukból - derül ki aPénzcentrum.hubirtokába került legfrissebb törvénytervezetből, amely már az illetékes szaktárcák közigazgatási államtitkári értekezletének döntéseit is tükrözi.

Az 1950-ben vagy azt követően született civilek korhatár előtti ellátása azonban jövőre nem emelkedne, ellenben nem is kellene utána adót fizetni. A Széll Kálmán munkabizottság korábbi döntésének megfelelően a civil korai nyugdíjak csökkentésére és emelésére nem kerülhet sor. A nyugdíjcsökkentés miatt nagyon sokaknak (mintegy 211 000 fő) csökkenne hirtelen a jövedelme. Mivel a többségük közel van a nyugdíjkorhatárhoz (nagyságrendileg 5000 fő van, aki az öregségi nyugdíjkorhatárnál több, mint 5 évvel fiatalabb), a cserében biztosított nyugdíjemelés ezt nem tudná kompenzálni - indokolják a tervezett intézkedést az előterjesztésben a szaktárcák. A polgármesterek, országgyűlési képviselők korhatár előtti ellátását viszont megnyirbálnák. Ezek a juttatások sem emelkednének, s ráadásul még csökkenteni is kellene az összevont adóalapba tartozó jövedelmek személyi jövedelemadójának mértékével.

A szolgálati nyugdíjak adóznak, de emelkednek is

Ugyanígy személyi jövedelemadó terhelné az 1955-ben vagy azt követően született rendvédelmi dolgozók szolgálati nyugdíjának helyébe lépő szolgálati járandóságot is. A korábbi törvénytervezetekben még az szerepelt, hogy a mindenkori legmagasabb adómértékkel sújtanák a szolgálati nyugdíjasokat. A Pénzcentrum.hu tudomása szerint legfrissebb előterjesztésben viszont már az szerepel, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelmek személyi jövedelemadójának mértékével kell csökkenteni kell a juttatást. Az eddig napvilágot látott jövő évi adóelképzelések alapján havi bruttó 202 ezer forintig 16 százalékos lesz az elvonás. Az e fölötti összegre viszont már az 1,135-szörös szorzóval növelt adóalapra rakódik a 16 százalékos szja-mérték. A magasabb elvonás a szolgálati nyugdíjasok viszonylag kis hányadát érinti, mivel az előterjesztés szerint idén átlagosan havonta 177 ezer forintot kapnak kézhez.

Az elvonások után megmaradó szolgálati járandóság összege nem csökkenhet a 2011 decemberében hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százaléka alá, feltéve, ha ezt az összeget meghaladta a korábbi ellátás. A törvénytervezet nem szól arról, hogy a minimálbér esetében bruttó vagy nettó összegről van-e szó. Ha a jelenlegi havi 78 ezer forintos bruttó minimálbért vesszük alapul, akkor a szolgálati járandóságnál havi 117 ezer forint lenne az adóztatási határ. Ebből következik az a rendelkezés, hogy a havi 117 ezer forintnál kisebb összegű szolgálati nyugdíjakat nem kellene személyi jövedelemadóval csökkenteni, kivételt képeznek ez alól a csökkentett mértékben folyósított juttatások.

Nem lehetne adóval csökkenteni a szolgálati járandóságot akkor sem, ha a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor, és minősítő határozattal megállapították, hogy az alkalmatlanságot megalapozó baleset, betegség összefügg a szolgálati kötelmekkel. Az előterjesztésben B változatként szerepel az is, hogy azoknak a szolgálati járandósága se csökkenjen, akik önkéntes tartalékos szerződést kötnek. Információink szerint ezt a mentességet a Honvédelmi Minisztérium szorgalmazza.

A szolgálati járandóság összege - ellentétben az 1950-ben vagy azt követően született civilek korhatár előtti ellátásaival - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növekedne. A szaktárcák rámutatnak arra, hogy a fegyveresek alapvető követelése volt az emelés megtartása, a csökkentéssel viszont hozzájárulnának a közterhekhez. A szolgálatteljesítés közben megsérülteket a személyes példamutatásuk miatt indokolt a levonás alól mentesíteni.

A törvénytervezetben az is szerepel, hogy azok a rendvédelmi dolgozók is jogosultak lesznek a szolgálati járandóságra, akiknek a korábban rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját felülvizsgálat keretében megszüntetik, feltéve, ha a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugállományba helyezéskor legalább 25 év hivatásos szolgálati jogviszonyban szerzett szolgálati idővel rendelkeztek.

Lehet dolgozni, de a közszférában kevésbé éri megelhelyezkedni

A szolgálati járandóságban, illetve a civilek korhatár előtti ellátásában részesülők a jövőben is dolgozhatnának. Az előterjesztés azonban különbséget tesz a verseny-, illetve a közszférában elhelyezkedők között. Előbbiek esetében csak akkor kell szüneteltetni az ellátás folyósítását, ha az éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát. A törvénytervezet úgy rendelkezik az átalakított járandóságok esetén csak a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelmeket kellene figyelembe venni.

Azoknak viszont, akik a közszférában helyezkednek el, még ezt megelőzően le kell mondaniuk a korhatár előtti ellátásról, illetve a szolgálati járandóságról. A törvénytervezet szerint ez vonatkozik azokra, akik kormánytisztviselői, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, illetve bírói, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi szolgálati jogviszonyt, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény szerinti szolgálati viszonyt és munkaviszonyt létesítenek.

Ezekben az esetekben a nyugdíjfolyósító szervtől kell kérni a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósításának a szüneteltetését. Ha megszűnik a közszolgálati jogviszony, és azt az érintett igazolja, akkor ismét kaphatja a korábbi juttatást, amely a korhatár előtti ellátás esetében változatlan összeget jelent, a szolgálati járandóságot viszont az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegben kell újra folyósítani. 

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az államtitkári értekezleten úgy foglalt állást, hogy mind a civil korai nyugdíjak, mind a szolgálati nyugdíjak átalakításának alapvető alkotmányos háttere biztosított ugyan, de a törvényjavaslat őszi elfogadása miatt rövidnek bizonyulhat a felkészülési idő.

2011. december 31-ét követő kezdő naptól korhatár előtti ellátásra jogosult:

Az az 1952. évben vagy azt megelőzően született nő és az 1951. évben vagy azt megelőzően született férfi, aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez 2012. január 1-jét megelőzően 40, illetve 37 év szolgálati időt szerzett.

Közalkalmazott, aki rendelkezik az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó szolgálati idővel, és erre hivatkozva december 31-ig írásban közlik vele a felmentését

Az a 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett;

Az az 1952. évben született férfi közalkalmazott, aki rendelkezik az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó szolgálati idővel, és erre hivatkozva december 31-ig írásban közlik vele a felmentését

Az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig korkedvezményt szerez. A korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel lehet kérni ahány év korkedvezményre való jogosultságot az érintett a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint megszerez. Ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012-ben lesz, akkor a korkedvezmény figyelembe vételénél a kezdő nap előtt szerzett jogosultság számít, a későbbi juttatásoknál pedig az az idő, amennyit 2012. december 31-ig megszerzett az érintett munkavállaló.

Az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte;

Az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot,

További feltétel a fenti esetekben, hogy az érintett a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt ne töltse be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján ne álljon biztosítási jogviszonyban, és ne részesüljön a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti rendszeres pénzellátásban. Utóbbi alól kivétel az özvegyi nyugdíj, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, valamint a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék.

Szolgálati járandóságra január 1-től az jogosult, akit a törvény hatályba lépése előtt írásban felmentettek, és a felmentési idő leteltét követően a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint szolgálati nyugdíjra szerzett volna jogosultságot. Általános szabály, hogy szolgálati nyugdíjat az öregségi nyugdíjkorhatár előtt öt évvel lehet megállapítani annak, aki legalább 25 év tényleges szolgálati viszonnyal rendelkezik. Kivételes esetekben ennél fiatalabb korban is szolgálati nyugdíjba lehet menni, például ha a rendvédelmi dolgozónak átszervezés miatt nem tudnak megfelelő beosztást biztosítani, és megvan a 25 év hivatásos szolgálati ideje, vagy ha egészségi okokból szolgálatra alkalmatlanná válik.