Nyugdíjvita: ki nevet a végén? - Ringbe száll az Alkotmánybíróság

A jövőbeni állami nyugdíjrendszer alapja az egyéni számla lesz - derült ki a Pénzcentrum.hu által június 29-én megszellőztetett, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumi által készített koncepcióból. A tervek szerint a számlán csak a munkavállalók által befizetett nyugdíjjárulékot írnák jóvá, s a nyugdíjjogosultság megállapításánál csak ezt az összeget vennék figyelembe.

A javaslat szerint újraszámolnák az egyéni és a munkáltatói járulék nagyságát. Az öregségi nyugdíjra befizetett egyéni járulék körülbelül 20 százalék lenne, szemben a jelenlegi 10 százalékkal. Fő csapásirány szerint ezt úgy valósítanák meg, hogy a munkáltató által ma lerótt járulék egy részét áttennék a munkavállaló bérébe, vagyis "felbruttósítanák" a járulékkal a jövedelmet.

A cikk, amely elindította a vitákat és találgatásokat: Állami nyugdíjpara: jön a szuperbruttó szuperbruttója KATTINTS!

Duplájára növekedhet a magánnyugdíj-pénztári tagdíj is?

Ezen a ponton indultak meg a találgatások, hogy a magánnyugdíj-pénztári befizetésekre milyen hatással lenne, ha 20 százalékra emelnék a munkavállalóktól levont nyugdíjjárulékot. Jelenleg az állami és a magánpénztárakba is ugyanannyi, 10 százalék járulék, illetve tagdíj folyik be. Felmerül a kérdés, hogy ha az állami pénztárba befolyó járulék a duplájára emelkedne, a magánnyugdíj-pénztári tagdíjra is ugyanez vonatkozna-e.

Szabics Zsolt, a Portfolio.hu elemzője háromféle forgatókönyvvel számol. Úgy véli, egyelőre csak találgatni lehet, hogy ebben a kérdésben milyen szándék vezérli a kormányt.

Az egyik lehetséges irány, hogy megduplázzák az egyéni nyugdíjjárulékot, de a magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés továbbra is 10 százalék maradna, a különbözet pedig az állami kasszát gazdagítaná. Alkotmányossági aggályok merülhetnének fel, ha két ugyanakkora egyéni járulékot fizető közül az egyik magánszemély kapna állami nyugdíjat a magasabb egyéni járulék fejében, a másik viszont nem.

Meglepő lépés lenne, ha helyzetbe hozná a kormány a pénztártagokat

A másik forgatókönyv az lehetne, ha a magánnyugdíj-pénztári tagok esetében is elismernék a tagok jogosultságát a magasabb nyugdíj megszerzésére. Ez esetben két lehetőség adódna: vagy a teljes 20 százaléknyi járulékot a nyugdíjpénztárakhoz utalják, vagy vegyesen 10 százalékot a nyugdíjpénztárakba, 10 százalékot pedig az állami egyéni számlára.

Ekkor viszont ismételten járna állami nyugdíj a magánpénztári tagoknak is. Ez a lépés nagyon meglepő lenne az elmúlt hónapokban elfogadott törvénymódosítások fényében, amelyek azt a célt szolgálták, hogy az állami és a magánnyugdíj-pénztári tagság között kellően nagy legyen a különbség.

Az elemző megjegyzi: a pénztárakban maradók is megkapják a 2011. december előtti állami nyugdíjjogosultságukat. Tehát a korábban szerzett jövedelmeik és befizetéseik után nyugdíjra lesznek jogosultak. Ha az egyéni számlás rendszer megvalósul, akkor a pénztártagok számára is elvileg kéne ilyen számlákat vezetni, ahol nyilvántartanák a korábbi járulékfizetéseiket.

Diszkriminatív lehet, ha csak az államiaknak jutna a munkáltatói járulékból

Első ránézésre a harmadik megoldás lenne a legegyszerűbb, mégpedig az, ha nem változna a munkavállalói, illetve a munkáltatói nyugdíjjárulék mértéke, hanem az egyéni befizetéseket kiegészítenék a munkáltatói hozzájárulások egy részével. A munkáltatói hozzájárulás egy részének elkülönítése az egyéni számlákon viszont a pénztártagok számára is nyugdíjjogosultságot teremtene.

Márpedig ezt szerette volna elkerülni a parlamenti többség azzal a törvénymódosítással, hogy 2011. december 1-től a munkáltatói járulékot nyugdíj-hozzájárulásra kereszteli át, amihez nem kapcsolódik közvetlen ellenszolgáltatás. Ez ahhoz kellett, hogy meg lehessen szüntetni a magánnyugdíj-pénztári tagok állami nyugdíjjogosultságát. A járulékbefizetés után ugyanis ellenszolgáltatás jár. Alkotmányossági aggályokat vetne fel az a rendelkezés, ha csak az állami nyugdíjrendszerben írnák jóvá az egyéni számlákon a munkáltató hozzájárulásból átcsoportosított összeget - elmélkedik Szabics Zsolt.

Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter szerint negyedik forgatókönyvvel is lehetne számolni. Eszerint csak az állami nyugdíjrendszerben lévőknél dupláznák meg az egyéni járulékot, a magánpénztári tagoknál maradna a 10 százalékos tagdíjbefizetés. Ebben az esetben viszont a pénztártagoknak jelentősen emelkedne a nettó keresetük, a növekményt megtakaríthatnák idős korukra például önkéntes nyugdíjpénztárban. Oszkó úgy véli, abszolút diszkriminatív lenne, ha az állami egyéni nyugdíjszámlákon elhelyezett pénzt úgy növelnék meg, hogy a munkáltatói hozzájárulás egy részét csoportosítanák át, ebből viszont kihagynák a magánpénztári tagokat.