Mit lép a kormány nyugdíjügyben? Jöhet az alapnyugdíj

Közel egy éve már lecserélték a foglalkoztatói nyugdíjjárulékot

Még október közepén nyújtotta be a kormány az adó-salátatörvény tervezetét, amely a jövőben várható módosításokat tartalmazza, szerdán ehhez a tervezethez több módosító indítvány is érkezett. Rogán Antal fideszes képviselő többek között egy olyan módosító indítványt is beterjesztett, amely több munkáltató által fizetett "járulékot" (egészségbiztosítási járulék 2%, munkaerőpiaci-járulék 1%, nyugdíj-hozzájárulás 24%) összevonna és átnevezne adóvá (szociális hozzájárulási adóvá).

A módosító javaslat nagy port kavart, azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem érkezett derült égből villámcsapásként a hír, hiszen már a hatályos szabályokban is szerepel, hogy a munkáltatói nyugdíjjárulék (24 százalék) 2011. december elsejétől nyugdíj-hozzájárulásra változik. Ehhez most annyi jönne hozzá, hogy még az apróbb munkáltatói járulékokat is összevonják, és egy külön adóba hozzák össze őket.

Meg van kötve a kormány keze

A nyugdíjjárulék átnevezése még nem változtatja meg alapvetően a helyzetet, jogilag igaz, hogy nem járna érte ellenszolgáltatás, azonban nyilvánvalóan ebből kell kifizetni a nyugdíjakat. Nem lehet ezzel az érvvel igazán vitatkozni, hiszen a foglalkoztató által fizetett 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulás még mindig a nyugdíjkassza legfőbb bevételi forrása, jövőre 1900 milliárd forintos bevétellel számol a kormány. Teljesen nyilvánvaló, hogy az óriási 3000 milliárd forint feletti nyugdíj és a nyugdíj jellegű kiadásokat csak ebből lehet finanszírozni. A módosítás legfőbb jelentősége, hogy a kormány szabadon rendelkezik a pénzek felett, elvileg azokat bármire fordíthatná, bár a keze még ennek tudatában is meg van kötve. Annál is inkább, mert az állami nyugdíjrendszer a generációk közötti szolidaritásra épül, tehát a mindenkor aktívak befizetései biztosítják a mindenkori nyugdíjasok ellátását.

Erre utal a Rogán Antal féle módosító javaslatban szereplő rész is, miszerint a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó bevételei a költségvetésről szóló törvényben meghatározott arányok szerint oszlanak meg a tb egyes pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései között. Az arányokat a kormány határozza meg, viszont a kiadások adottak, tehát sok választási lehetőség nincs.

Mint már a korábbiakban is felhívtuk arra a figyelmet, a költségvetési törvényben nem látszik olyan drasztikus megszorítás a nyugdíjkiadásoknál, hiszen a kormány 500 milliárd forintot így is betesz a rendszerbe, hogy a korhatár előtti ellátások fedezeti a meglegyen. Az adó és járulékbevételek felett a kormány rendelkezik, jogilag igaz van eltérés, azonban mindössze arról van szó, hogy a kiadásokat valamiből finanszírozni kell. Természetesen az adó esetében sokkal egyszerűbb a helyzet, hiszen a kormány szabadon tud rendelkezni az összegek felett, cserébe szinte semmit sem kell ígérnie.

Persze ez a valóságban nem lehet így, hiszen nagyon sok olyan kiadással szembesül, amelyet ezekből a bevételekből tud csak kigazdálkodni. A játékszabályokat igaz ő szabhatja meg, azonban ez a nyugdíjjárulékoknál is így van, a bevételek szintjét a kormány határozza meg, és ehhez igazíthatja a kiadásokat is. A politikai kockázatok mérlegelése miatt nagyon szenzitív téma a szociális ellátás és a nyugdíj, hiszen nagyon sok ember megélhetését biztosítják ezek az ellátásformák. A mindenkor aktuális kormánynak az a feladata, hogy a lehetőségeihez mérten az emberek alkotmányos jogait biztosítsa.

A szociális ellátórendszer kibővül

A nagy kérdés az, hogy miként akar ennek a kötelességének eleget tenni a kormány, mit gondol, hogy a nyugdíjrendszerben kell-e kezelni a szegénység kockázatát és a megfelelő jövedelemhelyettesítést. Matolcsy György csütörtöki parlamenti írásbeli válaszából például egyértelműen kiderült, hogy a nyugdíjrendszernek nem feladata a szegénységi kockázat kezelése, azt a szociális ellátórendszerben kell megoldani.

Pontosan ezért elképzelhető, hogy az új adó bevezetése (és a régi járulékok kivezetése) mögött az húzódik meg, hogy a kormány a már a többször javasolt alapnyugdíjat kívánja bevezetni, amelyre persze ráépül a munkanyugdíj. A szakértők többször is felhívták a figyelmet arra, hogy a következő évtizedekben több százezerre tehető azoknak a köre, akik ki fognak szorulni a nyugdíjrendszerből, hiszen a nyugdíjjogosultsághoz szükséges minimális szolgálati idejük (15 év, de inkább 20) nem lesz meg. A hatályos törvények szerint, akinek nincs elég szolgálati ideje, annak nyugdíj sem jár, csak valamilyen alacsony szociális ellátás.

Az alapnyugdíj jelentősége abban áll, hogy egy alacsony ellátás mindenkinek járna (gazdagnak és szegénynek egyaránt), ha eléri a nyugdíjkorhatárt, függetlenül attól, hogy mennyi évet dolgozott, és mennyi járulékot fizetett be. Meg lehet oldani, hogy csak az arra rászorulók kapjanak ilyen ellátást, azonban az a nemzetközi irodalom szerint túlságosan drágává teszi a rendszert, a hátrányok pedig a legtöbb esetben meghaladják az előnyöket.

Az alapnyugdíjat praktikusan adókból szokták finanszírozni, csak egy gyors számolással, ha a kormány a 3 millió nyugdíjas számára akarna adni egy alapnyugdíjat, például a nettó átlagkereset 20 százalékát (közel 30 ezer forintot), akkor az éves szinten közel 1000 milliárd forintba kerülne. Ez nem azt jelenti, hogy ennyivel nőne a nyugdíj, egyszerűen azt jelentené, hogy a nyugdíjnak két része lenne, lenne egy, amely az alapnyugdíj, miközben erre ráépülne a szolgálati időtől függő nyugdíj.

Logikus az átnevezés azért is, mert a nyugdíjkasszából több százmilliárd forintot szervez ki a kormány 2012-től, főleg itt a korhatár előtti ellátásokat és a rokkantnyugdíjakat kell érteni. Mivel ezeket a nyugdíjnak titulált tételeket átnevezik jövőre ellátássá, ezért van ráció, ha járulék helyett adóról beszélünk, persze az ellátások változatlan folyósítása mellett. Jelenleg persze nincs meg a lehetőség arra, hogy minden egyes ellátásra és nyugdíjra külön dedikált adót vagy járulékot írjanak ki, azt lehet megtenni, hogy kettéválasztják a bevételeket, a nagyobb rész adóból, míg a kisebb rész járulékból folyna be.

Konklúzió kérdőjelekkel

Per pillanat csak azt látjuk, hogy a kormány egy jelentősebb szerkezeti átalakításba kezdett bele a nyugdíjkasszában és a szociális ellátórendszerben. A szálak sok esetben még kibogozhatatlanok, a keresztfinanszírozás a központi költségvetés, a nyugdíjkassza és az egészségbiztosítási kassza esetében is megfigyelhető. Idővel azonban ki fog derülni, hogy mi a valódi szándéka a kormánynak. Ide tartozik, hogy azt még most sem tudjuk, hogy mi lenne a szándék az egyéni nyugdíjjárulékkal, amellyel a javaslat szerint jogot szerez a befizető társadalombiztosítási ellátásokra.

Az már most is látható, hogy a kormány feltehetően nem egy technikai változtatást hoz meg, hanem a nagy ellátórendszerek újraszabását indítja el, amelyben a korábbiaknál jóval nagyobb szerepet fognak kapni az adó jellegű bevételek a járulékok mellett. A járulék alapú nyugdíjrendszer tiszta formájában a jövedelem-helyettesítésre épül, a nyugdíjak alapját pedig a jövedelem és a szolgálati idő (döntő többségében a munkában töltött idő) jelenti. Ennek a hátránya az, hogy aki kevés munkában töltött évvel, vagy alacsony jövedelemmel rendelkezik, az nagyon alacsony, vagy szinte semmilyen ellátásra nem lesz jogosult.

Mivel Magyarországon a becslések szerint egyre többen kiszorulnak ebből a koncepcióból, a kormány a járulékok végleges átnevezésével egy új koncepció mellett indulhat el. Amennyiben az adóalapú rendszer felé mozdulunk el, akkor a nyugdíjak kifizetéséhez nincs szükség a jövedelmek és munkában töltött időre, megoldható, hogy egy adott kor elérése után mindenki kapjon ellátást. A szakirodalom alapján ez erősen ellenösztönző lehet, ezért ez csak egy pillérét jelentheti az új koncepciónak, vélhetően lesz benne egy olyan rész is, amely szigorúan a járulékbefizetésre épül, erre szolgálhat az állami egyéni számla létrehozása, és az egyéni nyugdíjbiztosítási járulék tüzetes lekönyvelése.

Az biztos, hogy számos kérdés még megválaszolatlan, a kormány valószínűleg ezekre a válaszokra fog reagálni, amikor kifejti, hogy a nyugdíjrendszer jövőjét hogyan képzeli el, a várt koncepcióról azonban eddig nem libbent le a fátyol. Elvileg az év végéig van határidő arra, hogy a szükséges törvényeket benyújtsák, elképzelhető azonban, hogy késni fog a javaslat, elvileg, ha a rokkantnyugdíj-rendszerről szóló törvényt még benyújtják, akkor azzal a módosítások első köre lezárulhat. Az viszont biztos, hogy még csak az átalakítás elején tartunk, és még sok újdonságra kell felkészülnünk az előttünk álló időben.