Mi fán terem a tőzsde?

A tőzsdét még napjainkban is sokan úri kiváltságnak tartják, megfeledkezvén annak lényegéről, azaz a pénzügyi források arra rászoruló társaságok részére való biztosításáról. Abban az esetben ugyanis, amikor egy vállalatnak többletforrásokra van szüksége például egy beruházás megvalósításához, akkor a hitelfelvétel mellett lehetősége van forrás bevonására a tőkepiacokon keresztül is. Ennek egyik formája a részvény kibocsátás, melynek lényege, hogy a társaság meglévő papírjai mellé újabb részvényeket dob a piacra, melyek ellenértékéből képes lesz megvalósítani beruházását. Amennyiben a befektetők bizalmat szavaznak a kibocsátónak, akkor megvásárolják értékpapírjait és ezzel biztosítják számára a szükséges forrásokat.

A későbbiekben viszont bármikor előfordulhat, hogy a részvényeket birtokoló befektetők el szeretnék adni értékpapírjaikat vagy azért, mert elégedetlenek a társasággal, vagy egyszerűen csak azért, mert pénzre van szükségük. Annak érdekében, hogy ezen befektetők úgy jussanak hozzá részvényük ellenértékéhez, hogy azokért a reális árat kapják, biztosítani kell egy másodlagos piacot, ahol a tulajdonos szabadon értékesíthetik értékpapírjaikat. Az értékpapírokkal történő kereskedés a másodlagos piacon történik, melynek csúcsintézménye a tőzsde.
{{PCTOZSDESULI}}
A tőzsde a kereskedelem olyan alapintézménye, ahol a sajátosan szervezett, szigorú szabályok szerint működő nyílt piaci kereskedés folyik a tőzsdére bevezetett termékekkel (nyersanyagok, mezőgazdasági termékek, stb), illetve pénzügyi instrumentumokkal (részvény, kötvény, deviza, stb). A tőzsde a piaci kereslet és kínálat koncentrálását valósítja meg, ahol a befektetők alapvetően kettős céllal kötnek ügyleteket:

- hosszú távú tőkebefektetésként;
- illetve spekulatív jelleggel.

A spekulációs célú befektetéseket sokan átkozzák ugyan (elsősorban a jelentős mértékű árfolyam kilengések okozóiként feltűntetve azokat), azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezen ügyletek biztosítják a piaci likviditást a tőzsdéken (hiszen a spekulánsok állandóan készek venni és eladni), ami elengedhetetlenül fontos a reális piaci ár kialakulásához. A spekulánsok célja, hogy a piaci árfolyamváltozásokból eredő esetleges nyereséget megszerezzék, és ezért hajlandók kockázatot is vállalni. Tevékenységük indítéka egyértelműen a profitszerzés, azaz ha az árak emelkedésére számítanak a piacon, akkor vásárolnak, ha az árak csökkenésére, akkor eladnak.

A kereskedés folyamata

A befektetők nem vihetik megtakarított pénzüket közvetlenül a tőzsdére, hanem mindezt egy befektetési vállalkozáson segítségével, vagy ahogy a hétköznapi életben nevezik, egy brókercégen keresztül tehetik meg. A brókercégnél számlát kell nyitni (ami általában ingyenes) és megbízást kell adni bizonyos értékpapír vételére vagy eladására. Ha vásárolni szeretnénk, akkor természetesen a megvásárolni kívánt értékpapír ellenértékének is a számlánkon kell lennie.

De miért nem mehetünk mi magunk a tőzsdére üzletelni? Ennek nagyon egyszerű oka van: ahhoz, hogy a tőzsde megbízhatóan működjön, szükséges, hogy az ott közzétett ajánlatok valóban teljesüljenek is. Ehhez pedig olyan piaci szereplők szükségesek, akik megfelelő szakértelemmel, tőkeerővel rendelkeznek. Képzeljük csak el, hogy mi lenne, ha egy megkötöttnek vélt ügylet után valaki azt mondaná: elnézést, csak vicceltem.

A tőzsdei befektető tehát a brókeren keresztül köt üzletet, bár napjaink Online kereskedési korában úgy érzékelhetjük, hogy mi saját magunk is a tőzsde részesei vagyunk, ami bizonyos ételemben igaz is.

Következő cikkünkben az online kereskedés során használható megbízásokról fogunk beszélni.

A cikk saját szolgáltatás népszerűsítését szolgálja