Itt a végső döfés a magánnyugdíj-pénztáraknak

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogya jövő évre tervezett államháztartási hiány betartásához jösszesen 320 milliárd forint megtakarításra van szükség. Lényegében feléli a költségvetés az Országvédelmi Alapban elkülönített 200 milliárd forintot. További 52 milliárdot zárolnak az egyes minisztériumok forrásaiból, 20 milliárd forint többletpénz a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséből folyik be.

A fennmaradó 48 milliárd forintot pedig úgy teremtik elő, hogy jövőre is az állami kasszába irányítják a magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetéseket. A miniszter kérdésre válaszolva közölte:el kell gondolkodni a magánnyugdíj-rendszer jövőjéről. Arról is lehet szó, hogy újra megnyitják az állami rendszerbe történő átlépés lehetőségét.

Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke közleményében leszögezte: a kormány elképzeléseit nem ismerik, arról a pénztárak semmilyen tájékoztatást nem kaptak. Aggasztó azonban, hogy a gazdasági miniszter bejelentése szerint az újabb elterelésnek nincs határideje, és egy árva szó sem esett arról, hogy a pénztártagok milyen kompenzációban részesülnek azért, mert befizetéseiket a kormány ismét költségvetési lyukak befoltozására használja. 

Időközben azonban az Országgyűlés költségvetési bizottságának kormánypárti többsége elfogadott egy, a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvényjavaslatot módosító indítványt, amely szerint a jövőben magánszemély nyugdíjjárulékot kizárólag az állami nyugdíjalapba fizethet - vagyis véglegesen megtiltaná a befizetést a magánpénztárakba - adta hírül a napi.hu. A beterjesztett módosító indítvány szerint "természetes személy nyugellátás fedezetére fizetett járuléka kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg ".

A pénztárszövetség által felkért jogi szakértők megvizsgálják, milyen belföldi jogorvoslati lehetőségeik vannak a tagoknak az újabb intézkedésekkel szemben. A szövetség maga ugyanis már nem sokat tehet: a 2012. január 1-jén életbe lépő új alaptörvény és a változó alkotmánybírósági törvény értelmében a jövő évtől csak magánszemélyként, illetve az állampolgári jogok országgyűlési biztosán keresztül lehet a nyugdíjpénztári ügyeket tovább vinni. Bába Julianna magánszemélyként jövő januárban ismét beadja az Alkotmánybírósághoz a Stabilitás Pénztárszövetség korábbi beadványait.

Az Alkotmánybíróság (Ab) az idén még többször ülésezik, de egyelőre még nincs elfogadott napirend - közölte a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Sereg András sajtófőnök. Így nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a magánnyugdíjpénztárak ügye nem kerül az Ab napirendjére.

Az új szabályok szerint a beadványokban az egyetlen lehetséges hivatkozási alap az emberi méltóság megsértése, a diszkrimináció lehet. Erre az év elejétől számítva 90 napjuk lesz az érintetteknek, a korábban az Ab napirendjén szereplő ügyek megismételt benyújtására ennyi időt hagy az új szabályozás.

Már az eddigi 14 hónapos elvonás is a működésképtelenség határára sodorta a szektort, ugyanis a vagyonátadás és a reálhozamok kifizetésének költségeit az egyszeri levonások mellett a pénztárak a korábban felhalmozott működési tartalékokból fedezték. Azzal, hogy belátható időn belül továbbra sem lesz semmiféle bevétel, miközben a kiadásokat törvényben rögzítik, a magánnyugdíjpénztárakra a gyors megszűnés vár. A szövetség tagjai mostanáig mérlegelték egy esetleges fúzió lehetőségét az optimális üzemméret eléréséhez, azonban bevételek nélkül erre esélyük sem lesz.

Bába Julianna közölte: a Stabilitás Pénztárszövetség elnökeként felveszi a kapcsolatot a Magyar Helsinki Bizottság munkatársaival, akik már idén májusban az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultak azért, mert 2011 decemberétől a magyar állam úgy szedi majd be a járulékalapjuk egynegyedét a társadalombiztosítás javára, hogy munkában töltött szolgálati idejüket nem ismeri el. Már ez a rendelkezés is sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt diszkrimináció-tilalmat, mert elfogadható ok nélkül különbözteti meg hátrányosan a magánnyugdíj-pénztári tagokat a kizárólag társadalombiztosítási nyugdíjrendszert választókkal szemben.