Hatalmasat bukott a guru: innen szép talpra állni

Livermore a Massachussets állambeli Shewsburyben született. Édesapja mindenáron gazdálkodónak szánta, de mivel a kacsát sem tudta megkülönböztetni a tyúktól, édesanyja 5 dolláral a zsebében útilaput kötött a lábára és elküldte a nagyvárosba szerencsét próbálni.

Jesse Livermore

Útjának első állomása Boston volt, ahol a Paine Webber brókerháznál felcsapott "krétásnak", vagyis ő írta fel a táblára az árfolyamokat. Túlzás lenne azt mondani, hogy göröngyös volt az útja a Wall Street felé, ugyanis már az első 5 dolláros fizetését is csaknem megduplázta. 15 éves korára a kezdeti szárnypróbálgatások után hatalmas lendületet kapott és egy év alatt, több mint 1000 dollár hasznot ért az úgynevezett bucket shop-okon keresztül. A bucket shopok olyan cégek voltak, ahol kevés pénzzel lehetett részvények, árutőzsdei termékek árfolyam elmozdulására spekulálni, anélkül, hogy azokat fizikailag birtokolnánk. Mivel túl sok pénzt nyert tőlük, pár hónap leforgása alatt nem kívánatos vendég lett csaknem az összes bostoni bucket shopban. Mit volt mit tenni, új meghódítandó területek felé vette az útját. Irány a Wall Street!

Első nagy sikere az Union Pacific papírjainak shortolása (árfolyam csökkenésére játszás) volt. Az 1906-os San Franciso-i földrengés után meredeken zuhant az árfolyam 250 ezer dollár profitot hozva ezzel Livermore-nak. A legendás hírnevét azonban a következő évi akciója alapozta meg igazán: végig eladási pozícióban volt a 1907-es tőzsdekrach idején.

Saját szabályai alapján kereskedett: ha pozíciója helyes volt, növelte annak méretét, ha veszteséges, minél gyorsabban lezárta azt. Emellett mindig egyedül dolgozott, nem hallgatott másra. Legfőbb jelmondata : " A profit tud vigyázni magára, de a veszteség nem, ezért sosem hagyom, hogy a veszteséges pozícióim elkanászodjanak." A mondásoknál maradva " sohase mond, hogy soha" , így sajnos ő is beleesett abba a hibába, amibe a kereskedők nagy többsége: nem követte saját stratégiáját, ennek következményeként az 1907-ben megnyert pénzt sikerült elbuknia, sőt 1 milliós adóssága miatt kis híján csődbe is ment.

Livermore élete olyan hullámzó volt mint az árfolyam, csaknem 2 évtizeddel később újra a csúcsra került.1929-ben szintén az árfolyamok csökkenését lovagolta meg. Miközben mások mindenüket elbukták, Livermore nyeresége meghaladta a 100 millió dollárt. A Wall Streeten ekkor már öt éve emelkedtek a részvényárak, elég volt a spekulációs összeg ötödét letenni, a többit olcsó kölcsönből finanszírozni. Naponta vezettek be új cégeket a tőzsdére, minden idők legvadabb spekulációi folytak, a nép lubickolt a derűlátásban. Az 5 évig töretlen sikerszériát az 1929-es fekete csütörtök törte derékba. Ezt követően a tőzsdeindex óriási forgalom mellett zuhant a semmibe, három év múlva állt csak meg, 89%-kal lejjebb, s 25 évnek kellett eltelnie, míg újra elérte 1929-es szintet. Livermornak eladási pozíciói révén ebből a hatalmas zuhanásból sikerült profitálnia.

Az újra milliomos Livermore 1933-ban elkövette élete legnagyobb baklövését. Elvette a 38 éves Harriet Metz Noble-t, akinek ez már az ötödik házassága volt. A hölgy szerette a férfiakat, nincs is ezzel semmi baj, azzal már inkább, hogy 4 férjet temetett el, és kivétel nélkül mind a négyen önkezükkel vetettek véget az életüknek.

Nemcsak a magánélete egén jelentek meg fekete felhők. A világháború miatt a tőzsde iránti érdeklődés mélypontra jutott. 1939-ben fia tanácsára megírta tapasztalatait, kereskedési szabályait How To Trade In Stocks című könyvében. A kötet azonban nem úgy fogyott, ahogy várták. Klinikai depressziója egyre súlyosbodott, Livermore újra és ezúttal menthetetlenül a padlóra került.1940. november 28-án besétált az Ötödik Sugárúton található Sherry-Netherland hotelbe. Leült a ruhatár hátsó részén lévő székre és fejbe lőtte magát.....

És hogy mit hagyott örökségül?
Pár évvel ezelőtt megkérdezték a ma élő legnagyobb amerikai tőzsdecápákat, hogyha egyetlenegy általuk korszakalkotónak és maradandónak ítélt tőzsdei könyvet kellene megnevezniük, melyik lenne az? Szinte kivétel nélkül, mind Jesse Livermore -Egy spekuláns feljegyzései c. könyvét jelölték meg. A livermore-i spekulációs módszer azért időtálló, mert abból indul ki, hogy a spekuláció alapvető feltételei minden korban változatlanok, hiszen az emberi természet sem változik.
{{PCTOZSDESULI}}
Livermorenak semmilyen pénzügyi képzettsége nem volt. Sikerének egyetlen titka egy pár egyszerű szabály alkalmazása pozícióméretezésről, veszteségvágásról és trendkövetésről.