Dehogy kockázatos a deviza - csak így kell csinálni

Akár a ruletten is feltehetnénk a pénzünket, hamarabb bejönne, mintha a 30 nappal későbbi árfolyamokat tippelnénk meg. Pedig ezt teszik a magyar vállalatok nap, mint nap. A hektikus árfolyammozgások ellen viszont van védelem, már a szerződés aláírásakor csökkenthetjük azokat a kockázatokat, amelyek a devizaalapú fizetésből erednek.

A magyar kis- és középvállalkozások egyik legnagyobb kockázata a devizaárfolyamok változékonyságából ered. Sokaknak frankban vagy euróban van hitelük, de export- és importtevékenységük révén normál üzleti működés közben is nagy kitettséggel számolhatnak. De van pénzügyi megoldás ezen kockázatok mérséklésére. Egy egyszerű banki ügylettel, akár automatikusan is biztosíthatjuk magunkat, hogy a jövőben egy adott árfolyamon tudjuk majd forintra váltani a devizánkat.

A határidős ügyletek révén védekezhet például egy olyan cég, ahol minden költség euróban merül fel, az árbevétel viszont forintban folyik be. A vállalkozásra leselkedő veszély onnan ered, hogy jelenlegi árfolyammal számolta ki a megtérülést, és ennek változatlanságát feltételezve kötötte meg a szerződéseket vevőivel. Jelentősebb forintgyengülés viszont elviheti a tevékenysége teljes hasznát! 

Miért mozognak az árfolyamok?

A gazdasági környezetre való odafigyelés nagyban segíthet kockázataink csökkentésében, könnyebben felismerhetjük a veszélyes helyzeteket, azokat amikor mindenképp védelemre szorulunk. A devizakereskedelem nem egy behatárolt szabályrendszer mentén történik, megjósolni a jövőt a legtöbb esetben lehetetlen. Hiába állítják guruk, hogy tudják mi lesz, egy deviza múltjából nem lehet levonni semmilyen következtetést jövőjét illetően. Rengeteg kockázat veszélyezteti az általunk várt árfolyam bekövetkeztét. 

Devizapiacokon a kamatlábak fontos szerepet játszanak az árfolyamok kialakításában. Ha egy devizában befektetett tőke magasabb hozamot hoz, és az ország megítélése sem kedvezőtlenebb, akkor a deviza vonzza a befektetőket. Felértékelődésre lehet számítani. Ezt a folyamatot egy váratlan kamatcsökkentés könnyen megfordíthatja. A politikai kockázat is igen magas az ilyen ügyleteknél, hiszen a devizakitettséggel rendelkező vállalatoknak meg kell küzdeniük politikai lépések, nyilatkozatok következményeivel. Mindkettőre rengeteg példát találunk a magyar közelmúltban. A jegybank intézménye is sok esetben közbeavatkozhat. Az alapkamaton túl devizapiaci színrelépésével is borzolhatja a kedélyeket. Erre jó példa a svájci jegybank augusztusi lépése. 

A kockázatok elkerülésében banki szakemberek lehetnek segítségünkre, egy bármikor elérhető problémáinkra fogékony szolgáltató választásával elkerülhetjük a legnagyobb veszteségeket.

Hogy védekezzünk?

A veszteség kiküszöbölésére deviza határidős ügyletet lehet kötni. Ez a következőképpen néz ki: tudjuk, hogy 30 nap múlva 100 ezer eurót kell kifizetni a külföldi beszállítónak. Ekkor a vállalkozás egy határidős ügylet keretében vesz 100 ezer eurót, az ügylet lejárata 30 nap múlva esedékes. 30 nap elteltével, bárhol is legyen az EURHUF spot árfolyama, a 100 ezer eurót az előre kialkudott határidős árfolyamon veszi meg. Így kiküszöbölte az árfolyam változásából adódó kockázatot.

Nézzünk egy példát. Tegyük fel, hogy a szerződéskötéskori árfolyam 260 EUR/HUF. Ezen az árfolyamon számítunk arra, hogy 30 nap múlva 100 ezer euró kötelezettségünk lesz egy beszállító felé, ami az aktuális árfolyamon 26 millió forint. Harminc nap elteltével viszont keresztbe tehet nekünk az árfolyamváltozás, ha például 280 EUR/HUF-ra ugrik fel az árfolyam rögtön 2 millió forintot nő a tartozásunk mértéke. Egy másik esetben, ha 240 EUR/HUF-ra csökken az árfolyam az összes kötelezettségünk csupán 24 millió forint lesz. Az első eset kivédésére köthetünk egy határidős ügyletet, aminek a célja, hogy csökkentsük ezt a kockázatot.

Célunk, hogy a jelenlegi spot (azonnali) árfolyam közeli árfolyamon tudjuk majd kiegyenlíteni jövőbeni tartozásunkat. Ezért határidős ügylet segítségével 260 EUR/HUF-os árfolyam közelében vásárolunk magunknak 100 ezer eurót, mely 30 nap múlva áll majd rendelkezésünkre. Ennek az ügyletnek azonban "díja" van, ennek nagyságát a két deviza kamatkülönbsége határozza meg.

Attól függően, hogy kötelezettségünk vagy követelésünk lesz devizában a teljesítéskori időpontban nyereségünk vagy veszteségünk keletkezik az árfolyam változásából. Mindkét esetre készítettünk egy táblázatot, melyben feltettük, hogy 100 ezer euró kötelezettségünk lesz 30 nap múlva, illetve ugyanennyi követelésünk keletkezik.

A táblázat nyereség/veszteség soraiban összegeztük a forward ügylet révén elérhető árfolyamváltozásból elérhető nettó hozamokat. Ha nem történik árfolyamváltozás, akkor csak a feltételezett 2 forintos eurónkénti "díjat" kell megfizetnünk, de esettől függően "veszteségünk" is lehet az árfolyamváltozásból. De ne felejtsük el, a fedezeti ügyletek biztonságot hoznak, nem nyereséget termelnek elsősorban! Így ez a lehetséges veszteség az ára annak, hogy biztosan ne legyünk bajban teljesítéskor.