Tényleg ebbe kéne tenni a pénzünket bankbetét helyett?

Az alacsony betéti kamatok miatt szinte mindenkiben felmerül a kérdés, hogy mégis, hogyan lehetne jobban fialtatni a pénzt, és milyen feltételek mellett. A pénzügyi tanácsadók legjobb lehetőségként gyakran a befektetési alapokat hozzák fel, de mi is az a befektetési alap? Hogyan működik, és mire kell odafigyelni, ha befektetési alapot veszünk? Összehasonlításunkban a pénzpiaci és likviditási alapokat vetjük össze a bankbetétekkel.

Mi az a befektetési alap?

A befektetési alapok lényege, hogy összegyűjtik az ügyfelek pénzét és így egységes vagyonként kezelve fektetik be, ezzel megosztva a kockázatokat. Ez a pénzpiaci és likviditási alapok esetében azt jelenti, hogy a piacon elérhető legjobb bankbetétekbe, és rövid lejáratú kötvényekbe teszik a pénzt. Ezekért a szolgáltatásokért cserébe természetesen pénzt kér az alapkezelő, különféle díjak, mint például vételi vagy eladási díj, vagyonkezelési költség címén, illetve a befektetési számlának is lehet havi- vagy éves díja.

Melyik a jobb, a betét vagy az alap?

Mind a két terméknek alacsony a kockázata, mégis a betét egy fokkal biztonságosabbnak mondható, többek között amiatt, hogy

Az alapok esetén megtörténhet, hogy a piaci mozgások miatt kevesebb pénzt kapunk vissza, mint amennyit befektettünk, igaz sok alapkezelő eleve tőkevédett pénzpiaci alapokat forgalmaz, ezek esetében ez a veszély nem fenyeget. Plusz előnye a betéteknek, hogy 30 ezer euróig az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garantálja a kifizetést, így bankcsőd esetén is visszakapjuk a pénzünket, míg a Befektető-védelmi Alap (BEVA) maximum 20 ezer euróig fizet.

Hozzáférhetőség szempontjából a befektetési alapok nyernek, mivel bármikor vesszük fel a pénzünket, az eltelt időszakra jár a hozam, míg egy betét feltörése esetén nagy valószínűséggel bukjuk a kamatokat. Azt azért érdemes hozzászámolni a hozzáféréshez, hogy az alapok esetében a szolgáltatók meghatároznak egy időtartamot, ami alatt a pénz hozzáférhető. Ez az időtartam a likviditási alapok esetében általában napon belül megtörténik, míg a pénzpiaci alapoknál általában egy nap alatt hajtja végre a tranzakciót az alapkezelő.

Nehéz azt megmondani, hogy a betétek kamata vagy az alapok hozama kínál jobb megtakarítási lehetőséget.

Lényeges, hogy ez természetesen változhat az aktuális piaci mozgások miatt.

Mikor lehet jobb az alap, mint a betét?

Sok szempontból előnyösebb bankbetétben tartani a pénzünket, azonban van olyan élethelyzet, amikor mégis a befektetési alap a jobb pénzünk gyarapítására. Ha ugyanis nem tudjuk, hogy mikor lesz szükségünk a pénzünkre, akkor hosszú távon előnyösebb lehet az, hogy egy újra és újra lekötött betét helyett egy hosszabb távú megoldást, vagyis alapot vásároljunk. Ennek két oka van:

• Így kivédhetjük, hogy a betét feltörése miatt elveszítjük az aktuális kamatokat

• Több éves távlatban spórolhatunk azzal, ha az ismétlődő lejáró betétek kamatadója (16 százalék) és az EHO (6 százalék) helyett csak egyszer kell megfizetni a fenti tételeket a befektetési alap esetében.