Fundamenta: 10 év, és minden ötödik ember lakáskasszában takarít meg

Pénzcentrum.hu: Több változás is történt januárban a lakástakarék-pénztárakra vonatkozó szabályokban. Ez is közrejátszik abban, hogy a GVH álláspontja szerint a lakástakarékok csak korlátozott mértékben szolgálják céljukat: alacsony kamatok mellett lakáscélú hitel biztosítása az igazán rászorulók részére. Ahogy látszik is, a mostani változások inkább a felső-középosztálynak kedveznek.

Gergely Károly: Nem értek egyet azzal, hogy ez kimondottan a felső-középosztálynak van kitalálva. Leginkább azokért van, akik képesek az öngondoskodásra, és lakást vásárolni, felújítani szeretnének. A mi adatainkból az olvasható ki, hogy kimondottan a szerényebb jövedelműek, alsó-középosztálybeliek takarítanak meg nálunk. Sok esetben azok, akik nem, vagy csak nagyon nehezen kapnak a bankoktól hitelt. A lakástakarék-pénztáraknál egyértelműen lehet látni, hogy az ügyfél megtakarítása rendszeres és nyugodtan oda lehet adni a hitelt. Jelenleg 85 százalékos nálunk a késedelem nélküli fizetés, ez nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően jó adat, ami 2008 óta nem romlott. Bár kétségtelen tény, hogy a januári változásoknak köszönhetően 8,4 millióra nőtt a felvehető összeg, ami a megtakarításból és a hitelrészből áll, ez egy klasszikus, 4 fős család esetében, akár 4-szer 8 milliót is jelenthet. Ebből a pénzből már egy lakást, vidéki házat lehet venni. Tehát ha ebből indulunk ki, akkor az igaz, hogy ez inkább a középosztály befektetési lehetősége. De én azt hiszem, ma a magyarországi politikának fontos célja, hogy a középosztálybelieket erősítse, hiszen óriási a szakadék köztük és azok között, akiknek nagyon-nagyon jól megy. A lakáshitelezésben kialakult helyzet a bankok felelősségét is felveti, hiszen túl laza feltételek mellett, túl alacsony önrésszel adták a hiteleket. Ezért úgy gondolom, a takarékok erősítése jó elgondolás, hiszen itt ilyen nem fordulhat elő.

PC.: Mennyiben tud ma részt venni a lakástakarék-rendszer a jelzáloghitelezés helyreállításában? Milyen szerepe lesz a szektornak a következő néhány évben?

G.K.: Nagyon fontos szám, hogy tavaly az első félévben a lakáshitel-kihelyezés körülbelül 135 milliárd forint volt, ebben az évben ez 95-96 milliárd forint körül alakult. Ez még mindig 30 százalékos zsugorodást jelent. Ezzel szemben a Fundamenta tavaly 14 milliárd forintot helyezett ki, ebben az évben 32-34 milliárdot fog. Ez azt jelenti, hogy 130-140 százalékban tudunk növekedni. Mindemellett én azt remélem, hogy az idei mélypont után már csak felfelé megyünk. Az Otthonteremtési Tanácsadó Testület elnökeként bízom benne, hogy év végére, vagy legkésőbb januárban tudunk egy olyan koncepciót alkotni, amivel megindulhat a növekedés. De még ezen a mélyponton is tudja a lakáskassza bizonyítani, hogy van igény rá.

Előzmény: Tarol a szuperolcsó hitel: mit lépnek a bankok?

PC.: Mennyiben áll az óriási, 150 százalékos növekedés mögött az idei szabályozásban végbement változás, az előhitelek és áthidaló hitelek arányának növekedése?

G.K.: A Fundamentának korábban volt 240 milliárd forint szabad eszköze, ebből azonnali hitelt maximum 5 százalék erejéig, áthidaló kölcsönt pedig 20 százalékig lehetett adni. Ez változott, általánosságban most ez 75 százalék, ezt az arányt 7-8 év múlva fogjuk elérni. Valóban ez segít nekünk, hogy megmutassuk, itt vagyunk, a lakástakarékok igenis nyújtanak hitelt.

PC.: Valóban egyre több lakáshitel-szerződést kötnek a lakástakarékoknál. Nem félnek, hogy a bankok megelégelik ezt az állapotot és megpróbálják visszahódítani a piacot?

G.K.: Nem mondanám, hogy félünk, de figyeljük a piacot. Nyilvánvaló, nem minden bank nyithat lakástakarékot, velük próbálunk is együttműködni. Legnagyobb partnerünk az Erste most épp lakástakarék nyitására készül, így egy kapcsolat megszakad. Mi mindent megteszünk, hogy a tanácsadóinkkal felvegyük a versenyt. Nagy előnyünk lehet, hogy a bankok által alapított lakástakarékoknak nincs olyan kifinomult informatikai rendszerük, szervezetük, speciális termékpalettájuk és know-howjuk, mint amit nekünk sikerült kiépítenünk az évek folyamán.

PC.: A környező országokhoz képest Magyarországon viszonylag kevés az egy főre eső lakástakarék szerződések száma, milyen növekedést vár a következő időszakban? Hány lakástakarék fér el majd ezen a piacon?

G.K.: Szerintem a 12 százalékos penetráció 20 százalékig 10 év alatt könnyedén fel tud emelkedni. Itthon, Magyarországon a legkisebb ez az arány, Csehországban például ez 55 százalék. Viszont a 20 százalékos arány mellett sem bír el a piac 4-5 lakástakaréknál többet.

PC.: Mi fogja ezt a növekedést vezérelni, miből tudnak az emberek jobban félretenni a következő időszakban?

G.K.: 10 évvel ezelőtt nem is gondoltuk volna, hogy a pénzügyi ismeretek oktatása bekerül a középiskolai órarendbe. Ezt muszáj oktatni, mert garantáltan problémái lesznek a jövőben azoknak a fiataloknak, akik nem ismerik fel az öngondoskodás fontosságát. Abban nem szabad reménykedni, hogy a társadalom el tudja majd tartani őket. A nyugdíjkorhatár túl magas lesz, vagy az ellátás összege olyan alacsony, amiből nem lehet megélni. Épp ezért a közgondolkodásba igenis bele kell férkőznie az öngondoskodás igényének. Egy öngondoskodási csoportot is vezetek, amelyben egy versenysemleges öngondoskodási életpálya programot próbálunk felvázolni. Ez valamikor ebben a hónapban kerül Matolcsy miniszter úr asztalára.

PC.: Milyen súllyal esik majd latba az életpálya program felvázolása során a lakástakarék rendszer? Más megtakarítás és öngondoskodási formák is hasonlóan meghatározóak lehetnek?

G.K.: Mindig azt kell meggondolni, hogy mik a célok. Társadalmunkban a lakáskérdés nagyon fontos, aki szerez egy lakást, az ragaszkodik is hozzá. Így ezt a kérdést kiemelten lehet kezelni. Másik oldalról, arra is próbáltunk figyelni az öngondoskodási csoportban, hogy azok a termékek, amelyekre magas járulékos költségek terhelődnek, ne kapjanak túlzott állami támogatást. A biztosítók például brókerekkel dolgoznak, ők az éves biztosítási díjak 160 százalékát is megkaphatják egy szerződés után. Az ügyfélnek pedig a 8. évben lesz annyi pénze, mint amennyit befizetett. Erre mi azt mondjuk a szakmában, ha ilyen nagy költségek terhelnek egy terméket, arra például ne járjon állami támogatás.

PC.: Milyen változások várhatók a lakástakarék-pénztári rendszerben? Változhat az állami támogatás mértéke?

G.K.: Erről már sokféle kommunikáció elhangzott. Most megfelelő a támogatás összege, ezen a téren nincs szükség változtatásra. A januári módosítások is megfelelő könnyítést hoztak a futamidő meghosszabbításával. Véleményem szerint a mostani rendszer nem rossz: a hosszabb megtakarítás miatt lehet ilyen magas az állami támogatás mértéke. Meg persze azért is, mert a magyarok alacsonyabb támogatás mellett nem lennének olyanok, mint a németek, kevésbé lehetne rávenni őket az öngondoskodásra.