Küszködő magyar családok: adósságcsapda és reménytelenség

 
Rossz kor jött és nagyon megviselte a gazdasági válság azokat a magyarokat, akik az elmúlt években komoly svájci frank, euró vagy egyéb deviza kölcsönt vettek fel. Belőlük jónéhány van, hiszen a pénzügyi felügyelet adatai szerint a magyar lakosság 5,6 millió hitelszerződéssel rendelkezik és körülbelül 7800 milliárd forinttal tartozik a bankoknak. Ezen irdatlan összeg 65 százalékát a kockázatos devizakölcsönök teszik ki. Márpedig a svájci frankban eladósodottakat különösképpen rosszul jártak, mert az értékét vesztő forint és a megerősödő helvét valuta miatt törlesztőrészletei nagyon megnövekedtek. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a hitelinformációs rendszer (közismertebb nevén a BAR lista) már 716 ezer olyan magyar nevét tartalmazza, aki 90 napon túl sem tudta törleszteni a felvett kölcsönét. Ráadásul a bankok által rossz adósnak tartottak száma havonta 3-4 százalékkal gyarapszik.

Megijedtünk a válságtól

A Scale Research felmérése szerint az anyagi nehézségekkel küzdő magyarok vad spórolásba kezdtek. A boltban nem vásárolnak annyit, mint korábban és csak azt teszik a kosarukba, amire feltétlenül szükségük van. A statisztikai hivatal adatai szerint például 2010 első két hónapjában csaknem öt százalékkal csökkent a boltok forgalma. Benzinből például ezen időszak alatt csaknem 10 százalékkal, iparcikkekből 17,8 százalékkal, bútorfélékből 9,3 ruhából 4,7 százalékkal kevesebb fogyott. Egyre többen keresik fel viszont a használtcikk boltokat. Aki csak teheti, a rezsiköltségeken is igyekszik spórolni. Például sokan cserélik le a hagyományos izzókat energiatakarékosra vagy szigetelik le házukat.

A válság másik hatása, hogy a nehézségekkel küszködő családok jobban odafigyelnek pénzügyeikre. Igyekeznek többet félretenni, meglévő befektetéseikhez pedig nem nyúlnak hozzá. E területen azonban nem túl rózsás a helyzet. Az elmúlt öt évben ugyanis folyamatosan csökken azok száma, akik valamennyi pénzt képesek félretenni. 2010-ben például a magyarok 17 százaléka tud majd megtakarítani, Ausztriában ez az arány 40 százalék. Az emberek zömének tehát nem volt tartaléka, amikor beköszöntött a válság. Mostanság a bizonytalan jövőtől való félelem miatt növekednek a megtakarítások, ám gondot jelent, hogy a magyarok zöme nem tudja, hol fialtathatná legjobban a pénzét. A legtöbben az állampapírra, a forint és a deviza bankbetétekre esküsznek, elsősorban azért, mert ezeket tartják a legbiztonságosabbnak.

Nem számít a kamat, fő a biztonság

Máshogy élik meg ezeket az időket az átlagosnál többet kereső vagy a hitellel nem rendelkező magyar családok. Ők nem érzik, hogy életszínvonaluk csökkenne és ezért egyátalán nem vásárolnak kevesebbet, mint korábban. Számukra csak annyi tűnik fel, hogy kevesebbet tudnak megtakarítani. Helyzetük csak abban hasonlít a válságot komolyan megszenvedett családokéhoz, hogy ők is rendkívül bizonytalanok a jövőjüket illetően. Mivel azt gondolják, velük is bármikor, bármi megtörténhet, a ma még biztonságos körülmények között élő családok is igyekeznek pénzt félretenni a nehezebb időkre.

A megtakarításokat illetően akár érint valakit a válság, akár nem, a legfontosabb, hogy pénze biztonságban legyen. A rendszeres jövedelemből félretett kisebb nagyobb összegek olyan helyre teszik általában, amely keveset kamatozik ugyan, de könnyen hozzá lehet tenni, vagy el lehet venni belőle. Ha nagyobb összeg gyűlik össze megtakarításként annak egy részét a magyar családok igyekeznek megforgatni, a fő szempont azonban itt is a biztonság. A válság miatt azonban a családok nem mernek hosszabb távra tervezni. 2-6 hónapra kötik le a pénzüket. Egy évnél hosszabb időre a többség nem kötelezi el magát, mert nem tudja, mit hoz még számára válság. A pénz általában lekötött bankbetétben fial, devizában. A forinttól ugyanis gyengélkedése miatt idegenkednek. Más befektetetési formákban nem bíznak. A részvényeket rendkívül kockázatosnak tartják a magyarok, az állampapírtól pedig az ország bizonytalan gazdasági helyzete miatt fordultak el.

Nincs pénz a jövőre

Öngondoskodásra (életbiztosítás, nyugdíjpénztár, egészségpénztár) a nehéz idők közepette szinte senki sem tesz félre. A magyarok zöme tudja ugyan, hogy kéne e célra is áldoznia, de nincs hozzá elég pénze. Emiatt azzal nyugtatják magukat, hogy vagy még túl fiatalok, vagy éppen túl idősek az öngondoskodáshoz. A hozzálláson nem javított, hogy a gazdasági válság miatt a nyugdíjpénztári befektetések veszítettek értékükből.

Szomorú, hogy a Raiffeisen Bank és GfK piackutató közös felmérése szerint a semmiféle megtakarítással nem rendelkező magyarok csaknem 60 százaléka, akkor sem lenne képes félretenni, ha jobban odafigyelne költéseire. Ennek ok elsősorban az, hogy olyan kevés a jövedelem, hogy az csak a létfenntartásra elég. De ugyanekkora problémát jelent, hogy a magyarok nem tanultak meg takarékoskodni és az emberek többségének fogalma sincs arról, hogy megtakarított pénzével mit kezdhetne.