Így épül újjá Budapest szégyenfoltja

A Magyar Közlöny keddi számában jelent meg az a kormányhatározat, amelynek értelmében 2014. március 30-ig meg kell valósulnia a Várbazár rekonstrukciójának, jövőre pedig a budai Várnegyed hosszú távú fejlesztéséről stratégiai tervnek, a környék közlekedési viszonyainak rendezéséről megvalósíthatósági tanulmánynak kell készülnie.

"Harminc év lemaradásunk van: 1981-ben zárták be az ifi parkot, azóta nem történt semmi változtatás. Ez már az utolsó utáni pillanat, hogy megmentsük a végleges pusztulástól az épületegyüttest" - hangsúlyozta Zumbok Ferenc, aki szerint a felújítás csak egy része, ráadásul az egyszerűbb része a Várkert bazár rehabilitációjának, hiszen a munkálatokhoz szükséges anyagi források (6,5 milliárd forint) és a szakemberek rendelkezésre állnak. Sokkal nagyobb munka lesz élő funkciókkal megtölteni és önfenntartóvá tenni az Ybl Mikós tervezte komplexumot - mutatott rá a miniszteri biztos.

Mint elmondta, a munkálatok egy része már tavasszal megkezdődött, eltávolították és összegyűjtötték az omladozó, életveszélyes darabokat az épület Lánchíd utca felőli frontjáról, és gyakorlatilag bármikor kezdetét vehetné a felújítás is. "A Várbazár egy részére, az északi pavilonra és a vízhordó lépcsőre megvannak a jogerős építési engedélyek és kiviteli tervek, így akár napokon belül neki lehetne kezdeni ennek a résznek a felújításához" - emelte ki Zumbok Ferenc, hozzátéve ugyanakkor, hogy a közbeszerzési eljárások miatt legkorábban jövő ősszel kezdődhetnek meg a munkálatok.

Arra a kérdésre, hogy tartható-e a kormányhatározatban megjelölt határidő, a miniszteri biztos azt felelte: semmi sem lehetetlen, ám a közbeszerzési eljárások elhúzódását nem lehet megsaccolni. Amennyiben ezzel nem lesz probléma, tartható lesz a 2014. márciusi határidő - vélte Zumbok Ferenc, aki a finanszírozással kapcsolatban kiemelte: kizárólag európai uniós forrásokra támaszkodnak, a munkálatokba sem magántőkét, sem költségvetési pénzt nem vonnak be.

A megvalósítandó terveket részletezve elmondta: a vízhordó lépcső mellett mozgó járdát terveztek, amely összekapcsolja az eddig elszigetelt Várat a Duna-parttal. "Az egész bazár egy zárvány - ennek a szakasznak a megépítése azért fontos, hogy élő kapcsolat jöjjön létre a bazár és a Vár között. Ennek kapcsán elkészül majd egy +gyilokjáró+, amellyel körüljárható lesz a palota, így két dolgot oldunk meg egyszerre: körüljárható lesz a vár és összekötjük azt a Duna-parttal" - hangsúlyozta Zumbok Ferenc.

A korábbi tervekben szereplő, 300 férőhelyes mélygarázs helyett egy kisebb, 130-140 gépkocsi befogadására alkalmas parkoló épül, valamint a - szintén a föld alatt elhelyezkedő - korábban 6000 négyzetméteresre tervezett, kulturális rendezvényeknek otthont adó multifunkciós teret is 1600 négyzetméteresre szűkítették.

A pavilonsort annak idején műtermeknek használták, a tervek szerint ezekből az egyenként 30 négyzetméteres, csaknem 8 méter belmagasságú helyiségekből néhányat - a "hagyomány" megőrzéseképpen - fiatal képzőművészeknek adnának ki ingyen használatra, a többi pavilonban pedig éttermek és kávézók működnek majd. Az egykori ifi park helyére a "bakancsos turistákat" kiszolgáló sörsátrakat és olcsóbb éttermeket terveznek.

Megszületett a megállapodás arról is, hogy a testőrségi palota 2060 négyzetméterén az Iparművészeti Múzeum különleges gyűjteményei kapnak helyet: a világhírű török-oszmán szőnyegkollekciót, a múzeum Esterházy-kincseit, valamint a főúri és királyi porcelánokat lehet majd megtekinteni.

A negyed közlekedési viszonyainak rendezése kapcsán Zumbok Ferenc kifejtette: kishajó-közlekedéssel szeretnék megoldani a pesti és a budai oldal összekapcsolását. A hajók a Vigadó térről indulva szállítanák a turistákat a budai oldalra, ahonnan a mozgó járda vagy a lépcső segítségével könnyedén és gyorsan megközelíthetővé válna a Vár.

"Tőlem azt várják, hogy az épület időben, jó minőségben, olcsón valósuljon meg, és hogy a későbbi működéshez és fenntartáshoz szükséges költségeket kitermelje a Várkert" - hangsúlyozta Zumbok Ferenc, megjegyezve, hogy ez utóbbi lesz a legnagyobb kihívás, hiszen erre semmi garancia nincsen.

A budai Várnegyed hosszú távú fejlesztési stratégiájának kidolgozására a kormányhatározat 2012. május 31-ig adott határidőt. Ennek kapcsán a miniszteri biztos hangsúlyozta: a Vár nemcsak a kulturális örökség része, hanem a magyarság történetének kiemelkedő helyszíne, így ehhez a hozzáértő civilek és intézmények véleménye nélkül nem szabad hozzányúlni.

Mint elmondta, a kormányhatározat kapcsán elküldtek egy körlevelet 30 hatóság, intézmény, illetve civil szervezet részére, amelyben a szakemberek segítségét és ötleteit várják a Várnegyed fejlesztésével kapcsolatban. Felidézte, hogy korábban már két tanulmány készült erre vonatkozóan. Ezeket most szintén eljuttatták az érintett civilekhez és szakemberekhez, akiknek segítségével kívánják elkészíteni a stratégiai terveket.