Így csinálták a tiszabői fészekrakók: többszázmilliós kár, 65 gyanúsított

Balázsné Busku Terézia elmondta: a Tiszabőn, Tiszaroffon, Jánoshidán, Tiszakeszin és Fegyverneken történt bűnesetek lényege, hogy a vádlottak fiktív ingatlan-adásvételi szerződések megkötése után igényeltek az otthonteremtéshez járó, 1,2 és 2,6 millió forint közötti összegű szociálpolitikai támogatásokat. Az ügyben a feljelentést az államkincstár tette.

A vevők az esetek nagy részében nem is akartak a támogatással megvásárolt lakóházakba költözni, nem rendelkeztek a támogatás folyósításához előírt 30 százalékos önerővel, a csalásokkal az állami pénz jogtalan megszerzése volt a céljuk. A szerződésekben valótlanul rögzítették az előleg átadását, vételárként pedig olyan összeget jelöltek meg, amely megfelelt a jogszabályi kritériumoknak, noha az ingatlan valós forgalmi értéke ennél jóval alacsonyabb volt.

A több gyermeket nevelőknek - akik a kellő önerő megléte esetén jogosultak lettek volna az állami támogatásra - a szervezők a támogatás "elintézését" ígérték, és házhoz jutással kecsegtették őket. Többekkel aztán időközben közölték: mivel pénzszűke miatt úgysem tudnák igénybe venni a "szocpol támogatást", ők azt egy meghatározott összegért megvásárolják tőlük. A kapott támogatás jelentős része így a vádlottakhoz került, akik megosztoztak rajta. A szóvivő tájékoztatása szerint összesen 127 ingatlant érintett a csalássorozat, az államot mintegy 300 millió forintos kár érte. A vádlottak között van Tiszabő független polgármestere és jegyzője is, az utóbbi a szerződések megvételéhez adott ki valótlan tartalmú igazolásokat.

Az ügyészség 233 gyanúsított esetében, akik többnyire beszervezett lakásvásárlók voltak, a vádemelést elhalasztotta. E kör tagjai esetüktől függően 2-5 évre pártfogói felügyelet alá kerülnek, és ha ezen időszak alatt nem követnek el újabb bűncselekményt, megszüntetik a vádat ellenük. A nagyszámú, szabadlábon lévő vádlottat érintő per tárgyalása várhatóan szeptemberben kezdődik a Szolnoki Törvényszéken.