Felújítanád a lakásod? 2014-től sokat spórolhatsz

A jelenlegi árfolyamon mintegy 328 milliárd forintra számíthat 2013 és 2020 között Magyarország az EU széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében zajló árverésekből (ennek felét kötelező klímavédelemre fordítani) − derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) számításaiból. Az európai országok nagy része közös platformon értékesíti 2013-tól a kvótákat, azaz a költségvetés szempontjából is tervezhető bevétellé válik ez a forrás − mondta a Napi Gazdaságnak Bart István elnök.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tanulmánya szerint az európai kvótakereskedelmi rendszer (ETS) második, 2008 és 2012 közötti időszakában az országok dönthettek arról, hogy a létesítményeknek kiosztott jogok legfeljebb 10 százalékát árverés keretében értékesíthetik. Magyarország a jogok 2 százalékát árverezi el, ami 2,74 millió tonna EUA (European Unit of Account)-nak felel meg. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter beszámolója szerint a tárca idén május és június vége között 2,5 millió EUA egységet értékesített 6,73 eurós egységáron, így a költségvetésbe csaknem ötmilliárd forint kerül.

Az ETS 2008−2012-es időszakából megmaradt kvótákat 2013 áprilisáig kell értékesíteni, ebből összesen mintegy 20 milliárd forint bevétele származhat a magyar államnak, ez az összeg elegendő lenne arra, hogy a ZBR (Zöld Beruházási Rendszer)-ben befogadott, de források hiányában jelenleg álló, több mint 10 milliárd forint értékű pályázat újrainduljon − tette hozzá Bart. A ZBR-t az úgynevezett AAU (Assigned Amount Unit), azaz kiotói kvóták táplálják, ez a kiotói egyezményben meghatározott kibocsátáscsökkentési vállalásból származik, az államközi megfelelés eszköze, az AAU-egységeket 2008 és 2012 között lehet értékesíteni a nemzetközi piacon. Az ETS harmadik időszakában a kvóták több mint 50 százalékát aukción osztják ki, és csak a kisebbik részét adják oda ingyenesen a kötelezett létesítményeknek − tudtuk meg Mezősi Andrástól, a REKK munkatársától. A jelenleg érvényes uniós határozat alapján a teljes kiosztott mennyiség 2013-ban 2,04 milliárd tonna, ez minden évben 1,74 százalékkal csökken, így várhatóan 2020-ra a kiosztott mennyiség 1,78 milliárd tonna lesz.

A 2013-as büdzsé nevesítve csupán egymilliárd forintot szán energiahatékonysági beruházásokra (az ideiben 1,9 milliárd forint szerepel). Ideális megoldást jelentene a piaci szereplők számára, ha − mivel az európai kereskedelmi rendszerből tervezhetően érkeznek a bevételek − a költségvetés is tervezhető módon "üzenne" a végeknek. Az óvatosságot indokolhatja, hogy a befolyó összegek felének elköltésére előírt éghajlatvédelmi célok meglehetősen sokrétűek lehetnek (vagyis a szaktárca érthető módon nem feltétlenül akar elköteleződni), a Mehi álláspontja szerint azonban nemzetgazdasági szempontból az épületfelújítások támogatása lenne a legelőnyösebb.

A nyilvánosságra került kormányzati dokumentumok és stratégiák is kiemelt célként határozzák meg az energiahatékonyságot. A Mehi által javasolt állami hitelalap a karbonforintok és kohéziós források mellett a kereskedelmi bankokat is bevonná az eljárások gyorsítása érdekében. (A rendszer működtetésére alkalmas lehet a kormány által régóta tervezett zöld bank, sajtóinformációk szerint hamarosan újra előkerülhet egy ilyen intézmény kérdése.) A Nemzeti Felújítási Alapnak a Mehi szerint 33 százalékos vissza nem térítendő támogatást, illetve kedvezményes hiteleket kell adnia a lakosságnak − mindez évi 18,5 ezer munkahelyet, 6,5 milliárd forint költségvetési bevételt és 28 ezer felújított lakást eredményezhet. Az alap forrásai között a Mehi számításai szerint az évi 14 milliárd forint karbonbevétel mellett több mint 40 milliárd forint uniós és magántőke érkezne.