Változás: eddig jár a munkanélküli segély

A Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat nem csak a közfoglalkoztatás kereteit fogalmazza meg, de a munkanélküli és szociális ellátások feltételeit, juttatási összegét is szabályozná. Mint ismert, a közfoglalkoztatással foglalkozó államtitkárság ezentúl a Belügyminisztérium alá fog tartozni.

A munkanélküliek ellátása eddig az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, bérpótló juttatás és a rendszeres szociális segély igénybe vételével történhetett.

Ezek átalakítását is célba veszi a törvényjavaslat, vagyis

- a bérpótló juttatás helyett hasonló tartalommal bevezeti a foglalkoztatást helyettesítő támogatási formát, amelyre a törvényjavaslat indoklásában szereplő szöveg szerint valóban csak azok az aktívkorú munkaképes személyek válnak jogosulttá, akik még a közfoglalkoztatás körében sem tudnak átmenetileg munkát végezni.

- maximálná a szociális ellátórendszerben kapható támogatások összegét. Indoklás szerint az összeg meghatározásának célja, hogy annak nagysága ne legyen munkavégzés ellen ösztönző hatású. A szociális ellátások együttes összege a családi fogyasztási egység és a mindenkori nyugdíjminimum 90%-ának szorzataként kerül meghatározásra. A SzMM kalkulátorával számolva egy négytagú családban, két szülővel és két 18 év alatti gyermekkel egy háztartásban a fogyasztási egység 3,5. Ezt kell megszorozni a nyugdíjminimum 90%-ával, vagyis 25 650 forinttal. Így a példánkban szereplő család összesen 89 775 forint szociális támogatást kaphat.

- A szociális ellátás meg kell szüntetni - olvasható a javaslatban, ha az aktív korú érintett nem fogadja el a számára felkínált közmunka lehetőséget vagy nem rendelkezik a juttatás felülvizsgálata időpontját megelőző egy évben legalább 30 nap időtartamú munkára irányuló vagy egyenértékű jogviszonnyal pl. közfoglalkoztatásban, illetve ha nem működik együtt a munkaügyi kirendeltséggel, képzésben nem vesz részt.

- Az 55 év felettiek is foglalkoztathatónak minősülnek, ezért szociális segélyt életkoránál fogva az kaphat, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti - az eddigi 55. év betöltését előíró szabály helyett.

- Az álláskeresési segély megszűnik. Illetve csak azok válnak a jövőben jogosulttá erre a támogatásra, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé.

- Fontos még, hogy a törvényjavaslat szerint az álláskeresési járadék folyósítási idejének két szakasza megmarad, a folyósítási idő felső határa 270 napról 180 napra csökken. A járadék összegének felső határa a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő lesz. A számbavételi időszak 4 évről 5 évre emelkedik, és 1 nap folyósítási időhöz 5 nap jogosultsági idő helyett 10 nap kell majd.

A Portfolio.hu elemzőjének véleménye szerint az álláskeresési járadék folyósítási idejének 180 napban maximálása azért meglepő, mert Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már az elfogadott konvergencia program bemutatásakor, áprilisban elmondta, hogy a különféle munkaerőpiaci támogatások 2012. január elsejétől csak 3 hónapra járnak. Ezt tartalmazza a kormány konvergencia programja is. Ugyanakkor számos kritika érte a kormányt a 90 napra csökkentés terve miatt, amellyel Európában a legszigorúbbak lennénk a munkanélküliekkel szemben. Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásában is felhívta a figyelmet a rövid ellátási idő veszélyeire.

Az álláskeresési járadék folyósítási idejének rövidítésétől, amely a konvergencia program szerint még 270 napról 90 napra történő csökkentést jelentett, 42,9 milliárd forintot spórolna az állam, a keresetkiegészítési (fenti javaslatban bérpótló támogatás) felülvizsgálata 41 milliárd, az álláskeresési segély megszüntetése (amely a jelek szerint mégsem lesz teljes körű) 27,2 milliárd forint megtakarítást hozna - tette hozzá az elemző.

A Belügyminisztérium alá tartozó közfoglalkoztatás keretei az alábbiak lesznek:

- Közfoglalkoztatott az lehet, hogy aki 16. életévét betöltötte, a Munka Törvénykönyve szerint munkát végezhet. Közfoglalkoztató pedig helyi- és kisebbségi önkormányzat, költségvetési szerv, egyház, civil szervezet, közhasznú szervezet, az állami, önkormányzati tulajdon kezelésével megbízott gazdálkodó szervezet, vízitársulat, erdőgazdálkodó.

- A vállalkozások, ha regisztrált álláskeresőt foglalkoztatnak, támogatásban részesülhetnek, és az Mt. szerinti munkaviszonyt kell létesíteniük. Az adókat és járulékokat a munkaviszonyhoz hasonlóan kell megfizetni, a közfoglalkoztatás biztosítási jogviszonynak minősül.

- A közfoglalkoztató részére további kötelezettségeket ír elő a törvény a közfoglalkoztatottak munkahelyre szállítása, étkeztetése vonatkozásában, ha a lakóhely és a munkahely közti ingázás több órát vesz igénybe (a tv. javaslat részletesen szabályozza a 2, 3, 4 órás napi ingázásra vonatkozó szabályokat).

- Az előbbi pontban leírtak miatt közfoglalkoztatási munkahelyet visszautasítani csak megfelelő és a jegyző által igazolt indokkal lehet. Megfelelő indok nélküli visszautasítás esetén az érintett foglalkoztatást helyettesítő támogatása megszűnik.