Részletek: így változhat az oktatási rendszer Magyarországon

A gyermekkor határa 16 év

A Széll Kálmán-terv szerint a tankötelezettség idejét a mostani 18 éves korról 15 éves korra csökkentették volna, de ez heves ellenkezést váltott ki a szakmában. A legújabb koncepció már 16 éves korig tartó tankötelezettségről beszél.

A koncepció megerősíti, hogy 3 éves kortól kötelező lenne óvodába vinni a gyermeket (ma ez csak öt éves kortól kötelező). A szöveg szerint "a gyermek három éves korától óvodába köteles járni, és ott minimálisan napi 4 órát a délelőtti foglalkozásokon eltölteni". Korábban Hoffmann Rózsa államtitkár azt mondta, ezt kellő rugalmassággal kezelik, arról pedig most folynak a számítások, hogyan tudják ehhez biztosítani a jelenleginél 30-40 ezerrel több óvodai férőhelyet.

Érettségi: marad az öt tárgy

A gyereknek 6 éves korától, de legkésőbb 7 éves kora elérése után be kellene iratkozni az iskolába (ma lehetőség van arra, hogy a gyerek a megfelelő érettséget kivárva, nyolc évesen kezdje csak meg az iskolát). A gyermekek iskolaérettségéről szakértői bizottságok döntenének, és három kategóriába sorolnák őket: normál osztályba, kiscsoportos előkészítő osztályba, vagy gyógypedagógiai osztályba.

Az új koncepció végül lemondott arról, hogy hat tárgyból legyen kötelező érettségit tenni. A hatodik tárgy valamelyik természettudományos tárgy lett volna, ezzel akarták visszaállítani a halódó természettudományos képzés presztízsét. Ezt azért vetették el végül, mert a hat tárgyas érettségi túl nagy terhet rótt volna a diákokra és a vizsgák időben is elhúzódtak volna. A koncepció szerint így magyarból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből és egy választandó egyéb tantárgyból kell majd érettségizni.

50 óra karitatív munka

A koncepció végül nem 60, hanem csak 50 óra közösségi, karitatív munkát írna elő az érettségi előfeltételeként, amelyről írásos beszámolót kell készíteni. A szöveg szerint a közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető.

A koncepció a tanárok védelmében kibővíti a diákok fegyelmi ügyeire vonatkozó részt. Megállapítja például, hogy ugyan a fegyelmi határozat ellen lehet fellebbezni a fenntartónál, de a törvény biztosítja az elsőfokú döntés azonnali végrehajtásának lehetőségét. Külön kitérnek arra, hogy az egyházi iskolák szervezeti és működési szabályzatában a tanároknak és a diákoknak a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, illetve hitéleti tevékenységet írhatnak elő, és aki ezeket megszegi, az ellen fegyelmi eljárás indítható.

Az állam fizeti a tanárt

A koncepció egyértelművé teszi, hogy a jövőben a pedagógusok állami alkalmazottakká válnak, azaz bérüket az állam biztosítja. Az egyeztetéseken a gazdasági tárca kikötötte azt is, hogy a tanároknak nem adhatnak különböző jutalmakat és pótlékokat az iskolákat fenntartó önkormányzatok. Ezzel akarják ugyanis elkerülni azt, hogy a tanárok fizetése között az egyes települések gazdasági helyzetétől függően különbségek legyenek. A gazdasági tárca szerint a nem állami, nem egyházi (tehát például alapítványi) fenntartású intézményekben dolgozó pedagógusoknak az állam nem fizetne bért. Ez az intézkedést mintegy 13 ezer pedagógus érintene, és az azonnali finanszírozás-megvonás a rendszer átmeneti teljes ellehetetlenüléséhez vezethet, és hosszú távon megkérdőjelezi a szabad iskolaválasztás jogát, olvasható az anyagban.

Arról még vita van a minisztériumok, hogy a bérek emelését eredményező pedagóguséletpálya-modell mikor indítható be

Vizsgáznak a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok

Kemény feltételek elé állítanák a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat azon az elven, hogy ezek a tehetséggondozás intézményei, így indokoltak a kivételesen magas szakmai követelmények. Ezekben az intézményekben két órával magasabbak lennének a kötelező óraszámok. A korábban elhangzottakkal ellentétben négy nyelv oktatását nem várnák el, csak a két kötelező idegen nyelv mellett egy harmadik idegen nyelv tanulását a gimnázium utolsó két évében. Elvárnák ezektől az iskoláktól azt is, hogy a 9-12. évfolyamos tanulók legalább 20 százaléka induljon évente valamilyen országos tanulmányi versenyen.

A kompetencia-méréseken és az érettségiken a tanulók átlageredményének legalább 10 százalékkal meg kell haladnia az országos átlagot. Ezeket a feltételeket három év átlagában kellene elérni, és ezek teljesítését az Oktatási Hivatal ellenőrizné. Amelyik hat- vagy nyolcosztályos iskola nem éri el ezt a színvonalat, az a jövőben csak négyosztályosként működhetne tovább. Hasonlóan szigorú feltételeket határoznának meg a kéttannyelvű gimnáziumoknak.