Pofon a rendőröknek, tűzoltóknak: eltűnik a korkedvezményes nyugdíj

A főként rendőröket, katonákat érintő korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egyebek mellett arról rendelkezett, hogy 2012 januárjától az 57 évesnél fiatalabb szolgálati nyugdíjasok a személyi jövedelemadóval (szja-val) csökkentett összegű ellátást kapják, ha nem mennek vissza dolgozni a rendőrség úgynevezett szeniorállományába.

A 2011 novemberében elfogadott törvény megszüntette a korhatár előtti nyugdíjakat: 2012. január 1-jétől ilyen ellátás nem állapítható meg, a még folyósított ellátásokat pedig már nem a társadalombiztosítás, hanem a költségvetés fizeti. A megszüntetés alól kivétel a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye.

Az átalakítást egy 2011. júliusi alkotmánymódosítás tette lehetővé, amely kimondta, hogy a korhatár előtti nyugdíjak csökkenthetők, szociális ellátássá alakíthatók vagy - a kedvezményezettek munkaképessége esetén - megszüntethetők.

A törvény nemcsak a rendvédelmi és fegyveres testületek dolgozóit érintette, hanem vonatkozott a bányásznyugdíjra, a művésznyugdíjra, polgármesterek, országgyűlési- és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíjára is. Ugyanakkor rögzítette azt is, hogy a járandóság nem csökkenhet a 2011. decemberi minimálbér másfélszerese alá. Emellett nem csökkenthető a járandóság, ha a szolgálati viszonyt egészségi alkalmatlanság miatt szüntették meg, és az ezt megalapozó baleset vagy betegség összefügg a szolgálati kötelmekkel.

A törvény célja ösztönözni a korkedvezménnyel nyugdíjazott rendvédelmi dolgozók, katonák, tűzoltók újbóli munkavállalását. Az érintettek kérhetik, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a rendőrség úgynevezett szenior állományába kerüljenek fegyver nélküli szolgálatra, így nettó jövedelmük nem lehet kisebb a korábbi járandóságnál, illetve a minimálbér másfélszeresénél.

A korhatár előtti nyugdíjak megszüntetését két éve a parlamentben Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter azzal indokolta, hogy ezek az ellátások járadékfizetéssel csak részben megalapozottak, folyósításuk a hiánnyal küzdő nyugdíjbiztosítási alapot terheli, és azt a központi költségvetés csak az államadósság növelésével tudja biztosítani. A Széll Kálmán-terv ezért tűzte célul, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésével lehessen megállapítani. Az átalakítás célja, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket.

A törvény miatt alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hoz több ezer magánszemély, továbbá számos szakszervezet - köztük a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövegsége, a Honvédszakszervezet, a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete, a Független Rendőr Szakszervezet, valamint a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete -, jogvédők, például a Magyar Helsinki Bizottság, majd az alapvető jogok biztosa is.

Álláspontjuk szerint a törvény alkotmányos alapjogokat sért, például a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, és a tulajdonhoz, valamint a szociális biztonsághoz való jogot - például azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt már megszerzett nyugdíjjogosultságokat szüntet meg, illetve alakít át más ellátási formává. Volt országgyűlési képviselők, illetve korábban szolgálati nyugdíjban részesülők azt is sérelmesnek találták, hogy a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság a korábban kapott nyugdíjnak az szja-val csökkentett összege.

A Magyar Helsinki Bizottság 2011-ben arra is felhívta a figyelmet, hogy álláspontja szerint a nyugdíjmegvonás ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával, ezért a strasbourgi bíróság előtt is megtámadható.

Az Ab hétfői ülésén az indítványokat javarészt elutasította. Álláspontja szerint az alkotmány rendelkezései felhatalmazást adtak arra, hogy a törvényhozó az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátást csökkenthesse, szociális ellátássá alakíthassa, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethesse. Így pedig nem volt megállapítható a szerzett jogok, a tulajdonhoz való jog, illetve a szociális biztonsághoz való jog sérelme.

Az Ab szerint a vitatott szabályozás nem sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sem. Az érintettek eltérő törvényi kezelésének alkotmányos indoka van. Az alaptörvény teszi lehetővé az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltő és az azt még el nem érő személyek eltérő kezelését, továbbá a korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülők nincsenek egymással összehasonlítható helyzetben, miként a volt országgyűlési képviselők sem a polgármesterekkel és az európai parlamenti képviselőkkel, akiknek ellátása - szemben az országgyűlési képviselőkével - nem csökkent az szja mértékével. A korábban szolgálati nyugdíjban részesülők között a születési idő alapján tett megkülönböztetésnek ésszerű indoka többek között az, hogy a jogalkotó a változásokkal legsúlyosabban érintett korcsoportnál jelentkező hátrányokat kívánta mérsékelni.

Az Ab egyedül azt a rendelkezést semmisítette meg - a visszaható hatály tilalmára hivatkozva -, amely szerint a szolgálati járandóság folyósítását a kifogásolt törvény 2012. januári hatálybalépése előtt elkövetett súlyosabb bűncselekmények miatt is szüneteltetni kell.

A 13 alkotmánybíró által jegyzett határozathoz ketten párhuzamos véleményt fűztek, öt alkotmánybíró - Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter és Lévay Miklós - pedig különvéleményt fogalmazott meg.