Ki láthatja a bölcsődéknek beadott vagyonnyilatkozatokat?

Több egyéni panaszbeadvány alapján vizsgálja a NAIH, hogy megfelelően érvényesülnek-e az adatkezelésre vonatkozó szabályok a bölcsődei térítési díjak meghatározásához kért szülői jövedelem- és vagyonnyilatkozatok kezelése során. Péterfalvi Attila, a hivatal elnöke a Pénzcentrum.hu kérdésére adott válaszában leszögezte: az önkormányzatok jogszerűen kérnek jövedelem- és vagyonnyilatkozatokat a bölcsődés gyermekek szüleitől.

Mint azt a Pénzcentrum.hu múlt héten megírta, Kénytelenek jövedelem- és vagyonnyilatkozattal sokkolni a szülőket azok az önkormányzatok is, amelyek nem kívánnak térítési díjat bevezetni a bölcsődékben. A vonatkozó törvény szerint ugyanis nem lehetőség, hanem kötelezettség, hogy a bölcsődei ellátás után térítési díjat kell megállapítani. Az önkormányzatok csak akkor csökkenthetik, illetve engedhetik el a díjat, ha azt a család jövedelmi és vagyoni viszonyai indokolják. Óriási felháborodást váltott ki a szülők körében a jövedelem- és vagyonnyilatkozat különösen úgy, hogy a család kiadásai (rezsiköltség, hitel) egyáltalán nem számítanak.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló (Info) törvény kimondja: személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. Mivel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, illetve ahhoz kapcsolódó kormányrendelet rendelkezései alapján kérik be az említett jövedelemigazolást, ezért az adatkezelés nem kifogásolható.

Az említett jogszabályok pontosan meghatározzák az adatkezelés célját, amely az érintett vagyoni viszonyaihoz igazodó térítési díj megállapítása. Az elnök hozzátette: a szülők úgy is dönthetnek, hogy írásban vállalják, hogy megfizetik a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj összegét. Ez esetben nem kell jövedelem- és vagyonnyilatkozatot beadniuk.

Az Infotörvény értelmében személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Jelen esetben a személyi térítési díj megállapításához lehet bekérni a jövedelem- és vagyonnyilatkozatokat. Az adatkezelésnek nem lehet a célja az előzetes adatgyűjtés a szülők anyagi helyzetéről.

Vagyis a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokat a jogszabályban meghatározottól eltérő, más célra nem lehet felhasználni - hangsúlyozta válaszában Péterfalvi Attila. Az adatkezelő köteles biztosítani az érintettek magánszférájának védelmét. Ehhez olyan technikai hátteret kell biztosítani, és eljárási rendet kell kidolgozni, amelyek garantálják az adat- és titokvédelmi szabályok betartását. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás.

Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. A NAIH esetről esetre vizsgálja az adatbiztonság követelményének betartását, és ha kell, felszólítja az adatkezelőt a szükséges intézkedések megtételére.