Kinek jár több családi pótlék? Itt a válasz a minisztériumtól

Az elmúlt hónapokban nagy visszhangot váltottak ki azok a hírek, hogy az április 1-jén módosított 5/2003. számú ESzCsM rendelet a tartósan beteg gyermekek tízezreinek csaaládját fosztja meg az emelt összegű családi pótléktól, valamint az arra való jogosultsággal együtt járó egyéb kedvezményektől. Mint azt a Pénzcentrum.hu korábban megírta, sokáig úgy tűnt, hogy a gerincoszlop különleges gyógykezelést igénylő deformitásában érintett gyermekek esetében is elveszítik az érintett családok a többlettámogatást, ezek a típusú betegségek - egyebek között a gerincferdülés - ugyanis az eredeti terv szerint kikerültek volna az emelt összegű családi pótlékra jogosító betegségek köréből. Majd az utolsó előtti pillanatban visszakerültek az említett csoportba tartozó betegségek a kiemelten támogatott körbe. 

KATTINTS! Így kaphatsz több családi pótlékot, a gerincferdülés is tartós betegség

Lapunk április elején azt a tájékoztatást kapta az EMMI Szociális Ügyekért Felelős Államtitkárságától, hogy a rendeletmódosítás nem célozza a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek, fogyatékosságok körének szűkítését vagy bővítését. Míg az április 1-jét megelőzően hatályos melléklet betegségcsoportokat tartalmazott, és egyes esetekben nem határozta meg kellő pontossággal a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek körét, addig a módosítás szerint a betegségek és fogyatékosságok BNO-kód (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) szerint kerülnek megjelölésre. Ennek célja annak biztosítása, hogy az orvosok az ország minden pontján lehetőség szerint egyformán alkalmazzák a rendeletet, azaz ugyanazon betegségek magasabb összegű családi pótlék szempontjából történő kezelése egységes legyen.

Az elmúlt hetekben azonban sorra jelentek meg azok a hírek, amelyek szerint elesnek a kiemelt támogatástól az asztmás gyermekeket nevelő szülők, mivel az orvosok nem állítják ki az ahhoz szükséges igazolásokat. Vagyis valóban egységes lett a rendelet alkalmazása abban a tekintetben, hogy az orvosok egységesen nem adnak ki igazolásokat.

A Pénzcentrum.hu megkérdezte az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságát, mire számíthatnak azok a szülők, akik a korábbi szabályozás alapján jogosultak voltak emelt összegű családi pótlékra. Az államtitkárság szerint a BNO-kódok egyértelműen meghatározzák a diagnózist, azonban előfordulnak olyan komplikált egészségügyi állapotok, melyek esetenként nem egy adott BNO kóddal írhatóak le, mint az RTL Klub múlt pénteki reggeli műsorában bemutatott gyermek esete. (A műsorban egy agydaganattal született kisgyermek szülei panaszkodtak arról, hogy az orvosuk a módosított rendeletre hivatkozva nem állította ki részükre a szükséges igazolást.) Az ő esetükben további szakorvosi konzultáció szükséges. Az Egészségügyi Államtitkárság is ki fogja vizsgálni, hogy a rendelet alapján van-e pontosítani, kiegészíteni valójuk, vagy csak nem a megfelelő szakorvostól kérték a szülők az igazolás kiállítását.

Az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozatai számos szakértő bevonásával alakították ki konszenzusukat arra vonatkozóan, hogy az egyes betegségcsoportokat a BNO-kódok szerint szakmailag pontosan, továbbá a betegségteher szempontjából méltányosan nevesítsék. A rendeletmódosítással a tárca egyik szándéka az is volt, hogy harmonizálja a jogszabályt az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelettel, mely már BNO kódok szerint sorolja fel a betegségeket, annak érdekében, hogy az orvosok az ország minden pontján lehetőség szerint egyformán alkalmazzák a rendeletet.

KATTINTS! Adókedvezmény, amelyről nem is hallottál - százezreket érint Magyarországon

Az államtitkárság válaszában leszögezi: azok a betegségek, amelyek átmenetiek, vagy tartósak ugyan, de a gyermek gyógykezelése megoldott, életminősége a gyermekeknek járó egészségügyi ellátással teljes körűen biztosítható, pusztán a diagnózis fennállása miatt nem jogosítanak magasabb összegű családi pótlékra. Vagyis az, hogy egy gyermek tartósan beteg, még nem jelenti azt, hogy a megfelelő egészségügyi ellátáson kívül további állami gondoskodásra is jogosult. Ugyanakkor a jövedelmi és egyéb rászorultsági tényezők fennállása esetén, egyéb jogszabályok alapján igényelhetők, vagy alanyi jogon járnak a különböző szociális juttatások.

A minisztérium az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozataival együttműködésben gyűjtötte össze azoknak a betegségeknek a BNO-kódját, melyek szerint az eddig is jogosult családok megkapták a pótlékot. Ahol szükségesnek látta a szakmai grémium a betegségre vonatkozó egyéb diagnosztikai vagy súlyossági paraméterek hozzáfűzését, ott kiegészítették. Az egészségügyi államtitkárság is kiemelte válaszában, hogy a cél az volt, hogy akik eddig jogosultak voltak a betegség kapcsán a családra nehezedő súlyos terhek miatt, azok továbbra is jogosultak legyenek, továbbá, ha volt olyan betegség, amelynek nem volt egyértelmű, hogy ide sorolható a kódja vagy sem, az is világosan kiderüljön az új szabályzásból. Számos betegség nem volt egyértelműen megjelenítve a régi jogszabályban, ami bizonytalanságot okozhatott, például májtranszplantáltak vagy egyes genetikai megbetegedések.

Nagy visszhangot váltott ki az elmúlt hetekben, hogy az asztmás beteg gyermekek számára sem állítanak ki emelt összegű családi pótlékra jogosító igazolásokat az orvosok. Az államtitkárság erre vonatkozó kérdésünkre adott válaszában hangsúlyozza: a rendelet asztmával kapcsolatos pontosítása a gyermektüdőgyógyász szakma kifejezett kérésére történt. A szakma álláspontja az, hogy az asztmás gyermekek többsége, amennyiben a gyermek az orvosi utasítást követve használja azokat a készítményeket, melyeket a szakorvos elrendel számára, akkor a rendszeres szakmai kontroll mellett teljes értékű, tünetmentes életet élhet. Minden egyéb esetben, amikor a betegség súlyossága nagyobb terhet ró a családra, a család jogosult az emelt családi pótlékra. Az asztma súlyosságának megítélésére vonatkozóan a szakértők által kidolgozott szakmai módszertani ajánlás elkészült, melyet várhatóan a napokban közzétesz a minisztérium.

Egyébiránt, az asztma diagnózisának felállítása, annak diagnosztikai kritériumai, a súlyosság szerinti besorolása a szakorvosok számára a mindennapi munkájukban gyakorolt tevékenység, ez szolgálja az asztma kezelési beállításának alapjait. Tehát amikor a szakorvos megállapítja a kezelést, ezt a betegség súlyosságának, kontrolláltságának mérlegelése alapján teszi. A rendelet szerint a gyermekkori asthma bronchiale J45.0-J45.9 BNO-kód alatti súlyos formái jogosítanak emelt összegű családi pótlékra.

Tehát azon asztmás gyermekek és családjuk számára, akiknél a betegség kontrollált állapota rendszeres gyógyszerhasználat mellett sem érhető el, tartható fenn, tehát az asztmás gyermek nem tud az egészséges gyermekekével azonos életminőséget élvezni, semmi változást nem okoz a rendeletmódosítás a korábbiakhoz képest - hangsúlyozza válaszában az államtitkárság. A tárca fontosnak tartja megemlíteni, hogy az asztma kontrolljára szolgáló készítmények minden asztmás betegnek - így az enyhe, illetve súlyos esetekben is - kiemelt, 90 százalékos egészségbiztosítási támogatással rendelhetők, függetlenül az emelt összegű családi pótléktól, illetve a közgyógyellátás lehetőségétől.

Azok a szülők, akik úgy ítélik meg, hogy beteg gyermekük után jogosultak lennének a magasabb összegű családi pótlékra, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb kedvezményekre, de az általuk felkeresett orvos a kiemelt támogatásra nem jogosító igazolást állít ki, a szakfelügyeleti rendszeren keresztül kérhetnek jogorvoslatot. A Magyar Államkincstár a magasabb összegű családi pótlék megállapítása iránti eljárásban a hozzá benyújtott igazolás eredeti példányát a határozatával együtt visszaküldi, annak érdekében, hogy az igazolás más eljárásban felhasználható legyen. Az érintett szülők az Országos Tisztifőorvosi Hivatal honlapján tájékozódhatnak a vizsgálatok lefolytatására jogosult szakorvosokat foglalkoztató intézményekről. Az új rendelet nem kötelezi a szülőket arra, hogy a területileg illetékes szolgáltatóhoz vigyék a gyermekeiket, továbbra is járhatnak a megszokott orvosukhoz. 

A magasabb összegű családi pótlék juttatást a 2013. márciusi adatok szerint 128 241 kiskorú családja részére folyósítja a Magyar Államkincstár. A jogszabálymódosítás révén bekövetkezett létszámváltozásról leghamarabb június végén lesznek adatok.

A minisztérium az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) azt a tájékoztatást kapta, hogy a körülbelül 60 ezer kiemelt támogatásban részesülő asztmás gyermek közül 14 ezren vannak csak, akik számára a szülők kiváltják a szükséges állapotjavító gyógyszereket. A tárca kérdésünkre leszögezte: a rendeletmódosítással nem merült fel olyan szándék, hogy akik nem váltják ki a gyógyszert, ne kapjanak támogatást. Azért kérték le az adatokat az OEP-től, mert tudni szerették volna, hogy összesen hányan szorulnak tartósan asztmakontroll gyógyszerekre. Minden bizonnyal vannak olyan családok, amelyek nem veszik igénybe az emelt összegű családi pótlékot, noha jogosultak lehetnének rá, miközben vannak olyanok, amelyeknek nincs szükségük rendszeres gyógyszeres terápiás kezelésre, de eddig megkapták a többlettámogatásra jogosító igazolást - vélekedik a minisztérium.

Tízezreket veszítenek a családok

Az emelt összegű családi pótlék gyermekenként 23 300, egyedülálló szülő esetén 25 900 forint, a 18. életévét betöltött, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyek pedig 20 300 forint juttatást kapnak. Emellett az érintett gyermekek közgyógyellátási igazolvány kiváltására is jogosultak, aminek birtokában térítésmentesen juthatnak hozzá a különféle gyógyászati segédeszközökhöz. 

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapítható egyéb ellátások:

- közgyógyellátás
- ingyenes tankönyvellátás
- gyermekétkeztetés esetén 50 százalékos mértékű térítési díj kedvezmény
- gyermekgondozási segély 10 éves korig
- ápolási díj, ha a gyermek önmaga ellátására képtelen, s állandó felügyeletre, gondozásra szorul
- utazási kedvezmény, utazási költségtérítés

A magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek, illetve a 18 évesnél idősebb jogosult, valamint a velük együtt utazó személy a Magyar Államkincstár által kiállított hatósági bizonyítvány alapján veheti igénybe az utazási kedvezményeket. Vasúti személyszállítás, HÉV, vagy helyközi autóbusz igénybevétele estén a jegy- és bérletkedvezmény mértéke 90 százalék. A kísérőt a 90 százalékos mértékű bérletkedvezmény nem illeti meg. Helyi közúti és kötöttpályás közlekedés esetén a bérletkedvezmény mértéke 100 százalék, ami a kísérőnek is jár.