Kiderült: senkinek sem csökkenthetik a pótszabadságát

A tavaly decemberben elfogadott és idén júliustól hatályba lépő új Munka törvénykönyve már nem tartalmazza azt az általános kitételt, hogy a törvénytől csak a munkavállaló előnyére lehet eltérni. Ehelyett az egyes fejezetek végén jelölte meg a jogalkotó, hogy mely esetekben nem térhet el a kollektív szerződés és a felek megállapodása a munkavállaló hátrányára, így kizárásos alapon derült ki, hogy mely esetekben lehetnek a munkavállalót hátrányosan érintő változások.

A törvény nem tiltotta például, hogy az alap 20 napon felüli, életkor emelkedésével járó pótszabadságokat a munkáltató kollektív szerződés keretében csökkentse. Megtörténhetett volna például, hogy ugyanannak a harmincöt éves munkavállalónak az egyik munkáltatónál (a törvényben szereplő) 25 nap szabadság jár, míg a másik munkáltatónál csak 20 nap, ha a kollektív szerződés ezt tartalmazza.

A Munka törvénykönyve átmeneti rendelkezése azonban megszünteti ezt a lehetőséget, ugyanis kimondja, hogy az új jogszabályban a 117.§ alatt szereplő szabadságnapok számában sem térhet el a kollektív szerződés lefelé.

A közmunkásoknak 20 nap jár

A 128 oldalt kitevő átmeneti rendelkezésekről szóló törvénycsomag jórészt jogharmonizáció, de néhány további érdemi rendelkezést is tartalmaz. A szabadság kérdésében például a közfoglalkoztatási törvényt illetően is.

Ebben az évben a Start munkaprogramok keretében újra hosszabb időtávra és teljes munkaidőben alkalmazzák a közfoglalkoztatottakat. A közfoglalkoztatásról szóló törvény most azzal egészül ki, hogy a közfoglalkoztatottaknak évi 20 munkanap szabadság jár, pótszabadságról pedig nincs szó, sem gyermek, sem életkor után.

Kimondja továbbá, hogy a közfoglalkoztatottakra nem vonatkoznak a Munka törvénykönyve például rendkívüli munkaidőre (túlórára), szabadságkiadásra vonatkozó rendelkezései.