Jól gondold meg, mit lájkolsz! Könnyedén kirúghatnak

Tapasztalatok szerint nagyon óvatlanok és meggondolatlanok a munkavállalók abban, hogy milyen információkat tesznek közzé a közösségi oldalakon. Lényegében tálcán kínálják a munkáltatóknak az indokot ahhoz, hogy el lehessen őket bocsátani. A megoldás mégsem a közösségi oldalak kiiktatása, használatuknak az esetleges tiltása lenne, sokkal inkább a munkavállaló által elfogadható és megismerhető vállalati szabályzat megalkotására lenne szükség - ecsetelték munkajogászok a közösségi média és a munkajog kapcsolatáról nemrégiben tartott tartott szakmai fórumon.

A július elsején hatályba lépett új munka törvénykönyve szerint a munkavállaló magánéletét nem ellenőrizheti a munkáltató, csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartását figyelheti meg. A munkáltatónak előzetesen tájékoztatnia kell a dolgozóját az ellenőrzésére szolgáló technikai eszközök alkalmazásáról. Azt viszont semmi nem tiltja, hogy a közösségi oldalakon a nagy nyilvánosság számára közzétett bejegyzéseket nyomon lehessen követni - magyarázta a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Csengery Levente, a Gide Loyrette Nouel tanácsadó cég vezető ügyvédje. A munkáltató jó hírnevének csorbítására alkalmas információk közzététele indokul szolgálhat az elbocsátásra.

Bírósági ítéletek tanúsága szerint azonban nem mindegy, hogy mindenki számára elérhető-e a munkáltató jó hírnevét veszélyeztető bejegyzés, vagy azt csak szűk körrel osztja meg a munkavállaló. Volt olyan eset, amikor három barátnő létrehozott egy chatszobát, és egymás között osztották meg a negatív véleményüket a munkahelyükről. A szűk körnek szánt információ valahogy mégiscsak eljutott a cégvezetéshez, az érintett munkavállalókat felmentették. A bíróság ebben az esetben úgy határozott, hogy az elbocsátott dolgozók nem a nagy nyilvánosságnak szánták a munkáltatóra nézve negatív megjegyzéseiket, így azok nem sértették a munkáltató jó hírnevét, vagyis nem volt jogos a szankció - példálózik Csengery Levente. Ha viszont mindenki számára nyilvános egy poszt, akkor ahhoz már szankciókat fűzhet a munkáltató.

Akik saját maguk ellen "vallottak" a közösségi oldalakon

Három évvel ezelőtt feldúlta a netes társadalmat a Twitter első ismert magyar "áldozata", Müller Tamás esete. 2009. december elején leállt a T-Mobile rendszere, a szolgáltató sem tudott kommunikálni az ügyfeleivel, így egész délelőtt fogalma sem volt az országnak arról, hogy a szolgáltató hálózatán miért csak akadozva lehet telefonálni. A T-Mobile egy Twitter-üzenetben annyit közölt: "A hálózati problémával kapcsolatban lesz hivatalos tájékoztatás. Türelmeteket kérjük!" A konkurens Vodafone hivatalos Twitterét kezelő marketinges (Müller Tamás) erre tréfásan annyit reagált: "OK, csörögjetek ránk ;) RT"

A bejegyzést cseppet sem fogta fel viccként a Vodafone. A társaság úgy ítélte meg, hogy a twitterező menedzser engedély nélkül és sportszerűtlenül nyilatkozott a versenytárs problémájáról. Suba János, a Vodafone kommunikációs igazgatója az Indexnek a következőképpen indokolta az elbocsátást: az érintett munkatárs "viselkedése ellentétes a tisztességes versennyel, és úgy ítéltük meg, hogy ezért elbocsátás jár".

A közösségi oldalak erejét mutatja, hogy a T-Mobile tegnap a Facebook-oldalán közölte, hogy a telefontársaság "Dél-Budapest területén a 2G és 3G szolgáltatásunk jelenleg nem elérhető. A probléma okát vizsgáljuk és igyekszünk mihamarabb megszüntetni. Szíves türelmeteket köszönjük!" A hírhez egyelőre nem érkezett a vodafonos sztorihoz hasonló reagálás.

A nagy nyilvánosság számára elérhető bejegyzése miatt járt pórul nemrégiben egy maglódi férfi is. Az áruházi alkalmazott az egyik közösségi oldalon a foglalkozás rovatba azt írta: "rabszolga". A főnöke ezt nem tartotta viccesnek, megszüntette a férfi munkaviszonyát, s csak külsősként volt hajlandó tovább foglalkoztatni - számolt be nemrégiben az esetről az RTL Klub Fókusz című műsorában. A férfi ügyvédhez fordult, de kedvezőtlen választ kapott, a szakember szerint is szabályos volt az elbocsátás.

Mayer Erika ügyvéd tapasztalatai szerint a felhasználók nemcsak abban a kérdésben tájékozatlanok, hogy mit lehet nyilvánosságra hozni a munkáltatójukról, hanem a személyes adataik védelmének fontosságával sincsenek tisztában. Meggondolatlanok, óvatlanok, szűk baráti körnek tekintik a közösségi oldalakat. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a világháló nem felejt, az ott közzétett információ nagyon nehezen távolítható el - figyelmeztetett a Fókusz adásában Mayer Erika.

Összecsap az alkotmány és a munkajog: a végeredmény nem megjósolható

"A munkajogi problémák alapvetően a véleménynyilvánítás szabadsága és a munkáltató jogos gazdasági érdeke közti szembenállásból fakadnak" - fejtette ki a szakmai fórumon Párkányi Rita ügyvéd. Az Alaptörvény szerint "a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához". A magyar joggyakorlat feladata a jövőben, hogy eldöntse, mi számít véleménynek a közösségi médiában, és mely vélemény alkalmas arra, hogy a munkáltató megítélését negatívan befolyásolja. Mindennapi példával élve, véleménynyilvánításnak számít-e, ha lájkolunk egy bejegyzést bármely közösségi oldalon? Amennyiben igen, tisztázni kell, hogy képes-e ez a cselekedet sérteni vagy veszélyeztetni a munkáltató érdekeit - magyarázta Párkányi Rita.

Az Egyesült Államokban meglehetősen szigorúan állnak hozzá a munkáltatók a közösségi oldalak használatához. Egy fiatal tanárnőnek például azért szüntette meg a munkaviszonyát az iskolája, mert a Facebookra feltöltött egy nyaralás közben készített fényképet, amelyen sörös és borospoharat tart a kezében. Magyarországon egyelőre még nem volt arra példa, hogy valakit a szabadidejében készült bulifotó miatt bocsátottak volna el az állásából, de több munkajogi perben használtak már fel adatokat a Facebookról. A közösségi oldalon közzétett fotói buktatták le azt a férfit is, aki munkahelyi balesetből származó tartós egészségromlásából eredő kárért perelte a munkáltatóját. A betegség hiányát az általa kiposztolt képek bizonyították, azokon ugyanis aktív sporttevékenységet folytatott - ismertetett egy hazai jogesetet Gera Dániel ügyvéd.

Egyre gyakoribb jelenség, hogy a munkáltatók az állásinterjú előtt megnézik a pályázó közösségi oldalakon elérhető adatait. Nagy kérdés, hogy felhasználhatják-e azokat az interjú során? Elsődlegesen a pályázó felhasználói fiókjának adatvédelmi beállításait kell vizsgálni. Az, hogy ki férhet hozzá a leendő munkavállaló személyes adataihoz, melyek ezek az adatok, és milyen módon ismeri meg azokat a pályáztató, mind befolyásolhatja a kiinduló kérdésre adott választ - magyarázta a fórumon Ruppl Klaudia ügyvédjelölt. Egy 2010-es angol felmérés adatai szerint a pályázók 60 százaléka méltánytalannak tartaná, ha a leendő munkáltatója ellenőrizné online profilját, és adott esetben emiatt utasítanák el egy állásinterjún. A megkérdezettek 30 százaléka ugyanakkor elismerte, hogy a munkáltató valós képet kap a munkavállalókról a közösségi oldalakon létrehozott adatlapjuk alapján.

Tiltás helyett a támogatás és a pontos szabályozás a helyes út?

Az Egyesült Államokban a nagyvállalatok nagy részénél érvényben van közösségi média szabályzat. Az etikai kódexek több mint egyötöde tiltja a munkavállalónak, hogy a munkahelyéről a közösségi oldalakat látogassa. Csengery Levente szerint nem ez a jó megoldás. Egy szervezet tilthatja, tűrheti, de akár támogathatja is, hogy a munkavállaló használja a közösségi oldalakat. Az okostelefonok korában teljesen értelmetlen a tiltás, legfeljebb még több időt töltenek a munkavállalók a dohányzó vagy a mellékhelyiségekben. A felmérések szerint a legelőnyösebb hozzáállás a támogatás. Ez nem csak azért előnyös, mert felmérések szerint növeli a produktivitást. Ha a munkavállaló tisztában van a közösségi oldalak veszélyeivel, továbbá a cég érdekeivel, és magáénak érzi a vállalati értékeket, akkor ez a leghatékonyabb megelőzési módja egy kommunikációs katasztrófának.

Természetesen egy logikusan felépített, valamennyi munkavállaló számára elfogadható és megismerhető szabályzatra minden szervezetnek szüksége lehet. Az első lépés, hogy egyértelműen meg kell határozni, mit ért a munkáltató közösségi média alatt. Ki kell építeni az ellenőrzési mechanizmusokat, amelyek nem sértik a munkavállalók alapvető jogait. Érdemes rögzíteni, hogy mit szerepeltethet a munkavállaló az oldalán a munkahelyével kapcsolatban. A tapasztalatok szerint vannak olyan munkáltatók, amelyek egyáltalán nem engedélyezik, hogy a munkavállalóik az adatlapjukon feltüntessék, hogy hol dolgoznak. Ha mégis szerepeltethetik ezt az információt, akkor is célszerű elvárni a dolgozóktól, hogy az oldalukon tegyenek közzé egy jognyilatkozatot, amely szerint a saját és nem cégük véleményét közlik.

A munkavállalóval meg kell ismertetni az irányadó szabályzatot, az esetleges jogkövetkezményeket. Érdemes tisztázni azt is, hogy kit illet meg a munkavállaló által kiépített kapcsolati adatbázis, illetve a különféle szellemi alkotások joga.

Mártai István, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója idén februárban alkotta meg az úgynevezett "Facebook-szabályzatot". A főigazgató az OMSZ "jogos gazdasági érdekei, jó hírneve védelme, valamint a beteg-, az adatvédelmi és a kegyeleti jogok maradéktalan érvényesítése érdekében" arról tájékoztatta valamennyi munkatársát, hogy szükség esetén betekint a közösségi oldalakon ("facebook, iwiw, mentőállomások honlapjai, nyilvános fórumok stb.") közzétett véleményekbe, valamint a megosztott egyéb médiatartalmakba. A fn24.hu információi szerint idén ősszel már sorra osztogatta a mentőszolgálat vezetése a fegyelmiket olyan bejegyzések miatt, amelyek többsége nem a betegellátásról, sokkal inkább a mentőszolgálat jelenlegi vezetésről szólt.

Csengery Levente hangsúlyozta: a közösségi oldalhasználatra vonatkozó, vállalati szintű etikai kódexek megléte jelentősen megkönnyítené a bíróságok helyzetét a vitás kérdések eldöntésében. Anélkül az általános magatartási szabályokat rögzítő munka törvénykönyve, illetve az Alaptörvény szabályainak ütköztetésével minden egyes ügyben egyedileg kell mérlegelniük a bíróságoknak az eseteket.