A fejlett kultúrországokhoz viszonyítva Magyarország a rendszerváltás óta kevés pénzt költ az egészségügyre.
Meg is fosztaná meg nem is a kormány a jövőben egyebek között az orvosokat, pincéreket attól a lehetőségtől, hogy hálapénzt, borravalót tegyenek zsebre. Az Országgyűlés elé terjesztett Munka törvénykönyve szerint ugyanis harmadik személytől nem kérhetnének, illetve fogadhatnának el a munkabérükön kívül egyéb juttatást, kivéve, ha ahhoz a munkáltató előzetesen hozzájárul.
"A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki" - áll a nemzetgazdasági miniszter által a parlament elé terjesztett új Munka törvénykönyvéről szóló javaslatban. Ilyen díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt.
Lehetőség lenne tehát arra, hogy a munkáltató előzetesen hozzájáruljon ahhoz, hogy a munkavállaló mástól is elfogadjon díjazást. Kikötés azonban, hogy erre hivatkozva nem lehet csökkenteni a dolgozót megillető munkabért.
A törvényjavaslat szerint az említett rendelkezéseket az indokolja, hogy az üzleti szokások alapján a munkavállaló munkaviszonya teljesítése során harmadik személytől különféle anyagi juttatás elfogadására kaphat ajánlatot. Ennek, továbbá a köznyelvben "borravalónak" vagy "hálapénznek" nevezett juttatás elfogadását tiltaná meg a törvény azzal együtt, hogy a munkáltató felmentést adhatna ez alól.
Az előterjesztés egyértelmű hiányosságának tűnik, hogy nem szab határt annak, mely esetekben, és milyen mértékű egyéb juttatáshoz járulhat hozzá a munkáltató. Az indoklásban csak annyi megjegyzés szerepel, hogy a munkáltató csak az "általában kisebb összegű, szokásosnak tekinthető ajándék elfogadását engedi meg".
Arról sem esik szó a javaslatban, hogy milyen formában - szóban vagy írásban - kell-e előzetesen hozzájárulni a harmadik személytől kapott juttatáshoz. Így lényegében továbbra is korlátlan összegben és alkalommal tehetnék zsebre az orvosok a hálapénzt, a pincérek a borravalót, ha a munkáltatójuk egy esetleges munkaügyi vizsgálat során azt állítja, hozzájárult ehhez. A törvényjavaslatban nem szerepel szankció sem arra az esetre, ha a munkavállaló hozzájárulás nélkül fogadna el mástól juttatást.
Évente tízmilliárdok csúsznak az orvosok zsebébe
Az orvosoknak juttatott hálapénz nagysága a felmérések szerint évente több tízmilliárd forintra rúg, a feltételezett összeg nagyságáról azonban egymástól jelentősen eltérő becslések láttak már napvilágot.
A Corvinus Egyetem Marketing Tanszéke 2009-ben 2188 embert kérdezett meg arról, hogy mekkora összeget szokott juttatni az orvosok zsebébe. A kérdőíves felmérés eredményei és az orvos-beteg találkozók hivatalos adatai alapján úgy számoltak, hogy 2008-ban összesen 73 milliárd forint hálapénzzel gazdagodtak az egészségügyi dolgozók. Azoknak a betegeknek, akik a felmérést megelőző három évben voltak orvosnál, a 72 százaléka adott hálapénzt.
A paraszolvencia összege 1000 és 500 ezer forint között szóródott. A legtöbb hálapénzt a kórházban adták az orvosoknak, átlagosan 28 500 forintot. A rendelőintézetben átlagosan 8600 forintot kaptak az orvosok, a háziorvosok pedig 6600 forintot. A nővérek zsebébe a kórházban átlagosan 6800 forint, a rendelőkben és a háziorvosnál 2500-3000 forint csúszott.
A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet tavaly augusztusban készített felméréséből viszont az jött ki, hogy összességében "csak" 32 milliárd forint láthatatlan forrással járult hozzá a gazdaságilag aktív magyar lakosság az egészségügyi rendszer működéséhez. Ez fejenként átlagosan 9600 forint hálapénzt jelent.
A Szinapszis piackutató cég szintén egy évvel ezelőtti felmérésében a megkérdezett orvosok 57 százaléka azt válaszolta, hogy az alacsony bérek miatt nélkülözhetetlennek tartja a hálapénzt, további 6 százalékuk pedig úgy vélte, hogy az állam a betegekkel pótoltatja az orvosok fizetését. Minden tizedik orvos szerint a hálapénz az egészségügyi rendszer hibája, de egyben összetartója is, és ennél fogva mindig a rendszer szerves része marad. Tízből kilenc orvos szerint a problémát csak jelentő mértékű béremelés oldaná meg.
Az adójóváírás csökkentése és az illetmények befagyasztása miatt az idei évben még kevesebb maradt az egészségügyi dolgozók zsebében, mint a korábbi években. Az adójóváírás 2012-ben tervezett teljes eltörlése pedig havonta további több ezer forintot vesz ki az ágazatban foglalkoztatottak zsebéből.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
KATTINTS! Akik 100 ezret buktak, és akik milliókat nyertek az egykulcsos adóval
KATTINTS! Szorul az adóhurok a tanárok és az orvosok nyaka körül
A Szinapszis által megkérdezettek 50 százaléka többszintű biztosítási rendszer bevezetésében látná a megoldást, vagyis amelyben a páciens a tb-járulék ellenében alapszintű ellátást vehetne igénybe, míg az emelt szintű ellátásért meghatározott plusz összeget kellene fizetni. A hálapénz-bevétel hivatalossá tételét, vagyis számla ellenében történő elszámolását csak néhány orvos tartja megoldásnak.
Jön a 200 százalékos adóbírság
A személyi jövedelemadó törvény szerint a magánszemélynek a kapott borravalót és a hálapénzt, hasonlóan az óraadásért kapott jövedelemhez az "Egyéb jövedelmek" között be kellene vallania, és adót kellene utána fizetnie. Az adóhatóságnak azonban nincs információja arról, hogy kinek kellene esetleg ilyen jövedelemmel elszámolnia, mivel a bevalláson nem kell feltüntetni a foglalkozást. A vállalkozás keretében működő magánorvosok esetében nem lehet hálapénzről beszélni. Nekik valamennyi a szolgáltatásért kapott összegről számlát kellene kiállítaniuk.
Csak akkor lehet megállapítani, hogy valaki nem tett eleget az adókötelezettségének, ha a be nem vallott jövedelem megszerzését a hatóság egyértelműen - például több tanú egybehangzó nyilatkozatával - bizonyítani tudja. A másik lehetőség a vagyonosodási vizsgálat, amelynek során az adózó vagyongyarapodását vetik össze az adóbevallásában szereplő jövedelemmel.
Ha az ellenőrök megállapítják, hogy az adózó megszerzett jövedelme nincs arányban a vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal, akkor az adóhatóság megbecsüli, hogy mindehhez mekkora jövedelemre lett volna szükség. Az érintett magánszemélynek meg kell fizetnie a különbözetre eső adót késedelmi pótlékkal együtt, emellett pedig adóbírságot is kell fizetnie.
A jövő évtől tetemes adóbírságra számíthat az, aki eltitkolja a jövedelmét. Alapesetben továbbra is a megállapított adóhiány 50 százalékának megfelelő összegű bírságot kellene fizetni. Ha viszont az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor az adóbírság mértéke az adóhiány 200 százaléka lenne.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.