Megtiltották a szakszervezeti nagydemonstrációt

Az intézkedés szakszervezeti vezetők szerint súlyosan sérti az alkotmányos jogokat. A D-Day ennek ellenére - vagy éppen ezért - nem marad el, sőt a hatalom erejének ilyen fitogtatása újabb lendületet ad a szerveződésnek. 

Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-nek azt mondta: a Budapesti Rendőr-főkapitányság alaposan megvizsgálta, hogy a megmozdulás ideje alatt és helyén milyen a közlekedés helyzete, milyen úton lehetne elterelni, és megállapították, a több helyszínre, folyamatosan bejelentett rendezvény miatt a forgalmat nem lehet elterelni. Ezért alapos mérlegelés után, a gyülekezési törvény értelmében, a hatályos jogszabályok alapján tiltotta meg tüntetést. Az ORFK szóvivője kijelentette: a megmozdulást megtiltó határozat megalapozott volt, mert a közúti és tömegközlekedést semmilyen más módon és úton nem tudták volna biztosítani.

Garamvölgyi László emlékeztetett: korábban, amikor ilyen kizáró okok nem álltak fenn, ugyanezen szakszervezeteknek engedélyezték a rendezvényeket, és hozzáfűzte, a rendőrség mint jogalkalmazó kizárólag a hatályos jogszabályok alapján dönthet.

A dandártábornok megjegyezte, a határozatot a demonstráció bejelentői csütörtökön kézhez kapták, felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be ellene a bírósághoz, és a rendőrség a bíróság döntését végre fogja hajtani.

A mintegy 70 szakszervezetet, civil és társadalmi szervezetet tömörítő akcióegység szeptember 8-án sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a munka világát érintő kilencpontos követeléscsomagot fogalmaztak meg, és szeptember 29-től indítják a határozatlan időre meghirdetett, D-Daynek nevezett sztrájk- és tüntetéssorozatukat. Az elnevezéssel a második világháborúban a szövetséges erők normandiai partraszállására utalnak, arra a napra, amely végül elhozta Európába a békét.

A tervek szerint Budapesten ülősztrájkot, kerekasztal-megbeszélés, nagygyűlést tartanának, és országszerte félpályás útlezárásokkal lassítanák a közúti forgalmat.

Az D-Day Akcióegység Operatív Törzs két vezetője, Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) elnöke és Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke ma délután rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentették, hogy bíróságon támadják meg a szakszervezetek a rendőrségi határozatokat.

A rendőrség külön határozatokban, ugyanarra hivatkozva tiltotta meg mind a tizenkét, különféle helyre és időre bejelentett rendezvényt. Az október 1-jére tervezett Kossuth téri megmozdulás megtiltását Kónya Péter nonszensznek nevezte. A határozat szerint a rendezvény zavarná az Országgyűlés munkáját, holott szombat délután nem tartanak ülést.

Kónya Péter megjegyezte, korábban olyan napon engedélyezték az élőlánc megtartását a Parlament körül, amikor éppen ülésezett a Ház. A más helyszínekre vonatkozó tiltó határozatok között említette, hogy az ülősztrájkot a Lánchídnál a közlekedés aránytalan akadályozására hivatkozva tiltották meg, miközben köztudott, hogy felújítás miatt másfél évre lezártak hidakat, és egy nappal később, október 2-án egy futóverseny miatt kell lezárni a hidat.

Kónya Péter szerint egyértelmű, hogy a rendőrség politikai nyomásra hozta meg tiltó határozatát, és abban bíznak, hogy "a még független bíróság" nekik ad majd igazat, és elutasítja a rendőrségi tiltó határozatot.

A Fővárosi Bíróság előtt a Társaság a Szabadságjogokért szervezet jogászai képviselik majd a D-Day-nek nevezett megmozdulás szervezőit. Székely Tamás a sajtótájékoztatón közölte: ha a bíróság elutasítja kérelmüket, akár más helyszíneken, alkotmányos keretek között megtartják rendezvényüket.