Ezt veheti még el a kormány a munkavállalóktól

Az új Munka törvénykönyve szerint a jövőben a kötelező legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni különösen a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerő-piac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és a különböző földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait.

Az előterjesztő Nemzetgazdasági Minisztérium a javaslat indoklásában felhívja a figyelmet arra, hogy már jelenleg is több szempont alapján differenciált a legkisebb munkabér. Egyrészt az általánosan alkalmazott havi bruttó 78 ezer forintos minimálbérnél jóval magasabb a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörökre vonatkozó 94 ezer forintos legkisebb havi bér összege. Másrészt a kormány az általános minimálbértől és garantált bérminimumtól eltérő mértékben állapította meg a közfoglalkoztatási bért (havi bruttó 57 ezer forint) és a közfoglalkoztatási garantált bért (78 ezer forint). A közszolgálatban irányadó szabályok ugyancsak differenciált kötelező legkisebb díjazásra irányuló rendelkezéseket tartalmaznak.

A kormány mindezeken kívül szeretné lehetővé tenni, hogy a minimálbér a regionális munkaerő-piaci helyzethez is igazodjon, vagyis földrajzi területenként eltérő minimálbért lehessen megállapítani. Emellett azt a lehetőséget is vissza akarja hozni, miszerint az egyes gazdasági ágazatok (alágazatok) sajátosságaihoz igazodó minimálbért állapítson meg - fogalmaz a törvényjavaslat indoklása.

Ágazati megkülönböztetésre már volt példa

Az egyes ágazatokban eltérő minimálbér-szabályok alkalmazása nem idegen a magyarországi gyakorlattól, igaz, hogy több mint tíz éve nem volt már rá példa. Az ezredfordulóig bevett szokás volt, hogy különböző ágazatokban - elsősorban a mezőgazdaságban, könnyűiparban, feldolgozóiparban, építőiparban - nem az adott év elejétől, hanem csak egy későbbi időponttól kellett alkalmazni az elvárt bérminimumot. 1992-ben például a kötő-, a bőr-, a szőrme-, a cipő, -a textilruházati, a kézmű- és háziiparban, a mosás, festés, vegytisztítás szakágazatba tartozó szövetkezeteknél, valamint a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban a megelőző évi szinten (havi bruttó 7 000 forint) maradt a minimálbér, szemben az általánosan elvárt 8 000 forinttal A mezőgazdaságban, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás, valamint a halászat terén például 1997-ben csak július 1-től kellett alkalmazni a magasabb minimálbért.

Mostanáig még nem volt példa földrajzi területek szerint eltérő minimálbérre. A differenciálás lehetőségének megteremtése viszont fontos lépés annak érdekében, hogy a legkisebb bér mértékét a későbbiekben az adott régió teljesítőképességéhez lehessen igazítani - magyarázta a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Több élőmunka-igényes ágazat - kereskedelem, vendéglátás, könnyűipar, feldolgozóipar - helyzetének stabilizálásához nagyban hozzájárulna, ha olyan minimálbért kellene alkalmazniuk, amely nem dönti romba az adott területen működő vállalkozásokat - hangsúlyozza a főtitkár.

Az előző Fidesz-vezette kormány 2002-ben megadta a végső döfést az olcsó, sokszor illegálisan érkező és ugyanígy árusított kínai árudömping miatt már fuldokló könnyűiparnak: 2002-ben a két évvel korábbi szintről a duplájára emelte a minimálbért. Az ágazat az adott piaci helyzetben nem tudta kitermelni a hirtelen megugró bérköltségeket.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a differenciált minimálbérre ácsingózóknak még várniuk kell. Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár a Magyar Hírlapnak adott interjújában leszögezte: "szó sincs arról, hogy a kormány ezzel a lehetőséggel most kívánna élni. A törvénykönyv jó esetben évekre ad keretet, és hosszabb távon szeretnénk megteremteni a minimálbér eltérítésének lehetőségét". A törvénymódosítási javaslat célja, hogy ha valamikor foglalkoztatási szempontból fontos lenne, akkor területi, ágazati, vagy egyéb okból más-más minimálbért lehessen megállapítani - mondta. Hozzátette: sok országban működik az életkor alapján eltérő minimálbér, vagy a szektor szerinti megkülönböztetés.

A jövőben már nem a munkáltatók és a munkavállalók állapodnak meg a minimálbér összegében, amihez eddig látszólag csak asszisztált a kormány, a valóságban azonban kvázi kívülállóként is jelentősen befolyásolta a bértárgyalásokat. Az új Munka törvénykönyve rögzíti, hogy a kötelező legkisebb munkabér, valamint a garantált bérminimum összegét és hatályát a kormány állapítja meg, csak annyi a kikötés, hogy előtte a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban konzultálni kell a kérdésről.

A jövő évre várható kötelező legkisebb bérekről egyelőre még csak annyit lehet tudni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium korábban közleményben tudatta, hogy havi bruttó 92 ezer forintos minimálbért, illetve 108 ezer forintos garantált bérminimumot javasol majd az érdekegyeztető ülésen. Az óriási, 18, illetve 15 százalékos emelkedés miatti megnövekedett bérköltség fedezéséhez jelentős adókedvezményt biztosít a kormány.

OLVASD EL erről szóló írásunkat! Gáláns bérkompenzáció: 100 milliárdot bukhat a költségvetés

Az Európai Unió 27 országából 20-ban van kötelező minimálbér

Az egyes tagállamokban érvényes összegek meglehetősen nagy skálán szóródnak: míg Bulgáriában minimum 123 eurót kell fizetni a dolgozóknak, addig Luxemburgban minimum 1758 euróba kerül egy munkavállaló.

Írországban, Szlovákiában és Szlovéniában valójában a szociális partnerek egyeznek meg a minimálbérben, a parlament ezt a megállapodást emeli törvényerőre. Ausztriában, Dániában, Finnországban, Olaszországban és Svédországban nincs törvényileg meghatározott minimálbér, ezekben az országokban kollektív szerződésekben rögzítik a legalacsonyabb béreket. Németországban és Cipruson szakmánként, illetve szektoronként meghatározott minimálbért alkalmaznak. Németország egyes ágazataiban (üzleti és személyi szolgáltatások, egészségügy, szociális munka) és egyes régióiban (keleti tartományok), ahol alacsony a lefedettség, nem születnek kollektív megállapodások, sem a legkisebb bérekről, sem más munkaügyi kérdésekről.

Kivételek kor, beosztás, képzettség és munkaképesség szerint

A kivételek kor és képzettség szerint a leggyakoribbak. Kilenc országban (Belgium, Cseh Köztársaság, Franciaország, Írország, Málta, Hollandia, Szlovákia, Egyesült Királyság) alacsonyabb a fiatalok és a gyakorlat nélküliek minimálbére. Képzettség és beosztás szerinti megkülönböztetés a Cseh Köztársaságban, Cipruson, Franciaországban, Görögországban, Írországban, Lettországban, Máltán, Lengyelországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban van.

A csökkent munkaképességűeket a csehek, a franciák, a szlovákok és a spanyolok is megkülönböztetik. A nehezebb munkakörülmények viszont egyedül Lettországban jelentenek magasabb minimálbért. Németországban a kollektív szerződéses minimálbéreknél megkülönböztetik a nyugati és keleti tartományokat. 2003-tól a németek a képzettebb dolgozókra magasabb minimálbért állapítanak meg (kétszintű minimálbér) - írja tanulmányában Hanti Erzsébet, az MSZOSZ szakértője.

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) az utóbbi években végzett, gyakorlati tapasztalatokon alapuló elemzések már egyöntetűen elvetik azt a régi elméleti megközelítést, hogy a minimálbér gátolná a foglalkoztatás bővítését. A minimálbér hatékony eszköz annak érdekében, hogy a bérek egy szociálisan megengedhetetlen szint alá ne kerüljenek. Pozitív hatása a minimális szint feletti keresetekre is érvényesül, felfele tolva azokat.

Új szempontok is megjelennek, mint például az a következtetés, hogy ha a munkáltatók a magasabb minimálbért a termelékenység, a hatékonyság emelése eszközeként fizetik, akkor az végső soron foglalkoztatás-bővítő hatású. Ösztönözheti a munkába állást, az intenzívebb, lelkiismeretesebb munkavégzést, csökkentheti a pályaelhagyásokat, a magasabb képzettség megszerzésére, pótlólagos szakmai képzésre sarkallja a munkavállalókat.