Ahol 500 ezer forint a minimálbér...

Nemrég tette közzé legfrissebb, minimálbérekről készült felmérését az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (EUROSTAT). A közölt adatok szerint meglepő különbségek mutatkoznak az egyes államokban hatályos havi minimálbérek összege között. A magyarországi minimum bérekhez képest ugyanis nagyságrendekkel többet lehet keresni Európa számos országában. A közölt adatok szerint Luxemburgban a legmagasabb a garantált bérminimum, ahol egy szakképesítéssel nem rendelkező munkavállaló havi 1801 eurót kap, ami átszámolva 522 ezer forintnak felel meg.

Ezzel szemben hazánkban ennek alig az ötödét viszi haza egy minimálbéren lévő munkavállaló, vagyis mindössze 93 ezer forintot. Nem adhat okot örömre az sem, hogy hazánknál rosszabb helyzetben csak Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, és Bulgária minimálbéres munkavállalói vannak, hiszen az utolsó helyek között minimális az eltérés. A sereghajtó Bulgária és Románia némileg természetesen kivétel - ezekben az országokban alig 138, illetve 162 eurót, vagyis nagyjából 40 és 50 ezer forint közötti összeget vihet haza egy-egy minimálbérért foglalkoztatott munkavállaló.

Az EUROSTAT a minimálbérek összege szerint egyébként három csoportba sorolja a vizsgált országokat. Az első csoportban, ahol a legalacsonyabbak a minimálbérek (100 - 400 euró, vagyis 30 - 120 ezer forint) 11 ország kapott helyet, köztük Magyarország is a 93 ezres havi minimummal. A második csoportban 6 ország mondhatja el magáról, hogy a havi minimum keresetek 550-1000 euró (160 - 300 ezer forint) között mozognak, míg a harmadik csoportban szintén hat ország büszkélkedhet a meglepően magas, legkevesebb 1200 (~350 ezer forint) eurós havi minimum jövedelmekkel.

A minimálbér összege egyébként Magyarországon az átlagkeresethez viszonyítva nem tűnik meglepően alacsonynak. A KSH statisztikáit alapul véve ugyanis a minimálbér összege az elmúlt 20 évben a bruttó átlagkereset 35-40 százaléka között ingadozik. Természetesen ez igen csalóka mutató, hiszen hazánkban a bruttó átlagkereset is jócskán elmarad a nyugat-európai országokban mért szintektől. Kétféleképpen is szokták mérni egyébként a minimálbér arányát: egyrészt az átlagkeresethez képest, másrészt a medián bérhez képest (Kaitz-index). Utóbbi a kiugró értékekre kevésbé érzékeny, ezért inkább ezt szokták használni. Évekig nagyjából állandó volt a magyar index - mostanáig -, régiós versenytársainkhoz képest viszont tartósan magasabb volt, bár a lengyel és a szlovák mutatóhoz képest a különbség viszonylag csekély.

Bár a havi minimum legutóbbi, 78-ról 93 ezerre történő emelésének a legtöbb minimálbéres örül, az emelés ugyanakkor jókora többletterhet ró a vállalkozásokra. Friss felmérések szerint a minimálbéremelés kigazdálkodása terén jelentős a különbség a Magyarországon működő vállalkozásoknál. Akadnak cégek, melyek elbocsájtásban látják a kiutat, s nagy az aránya azon társaságoknak is, melyek a hatékonyságnövelésben keresik a megoldást. Szomorú képet fest ugyanakkor az az adat, miszerint a hazai vállalkozások egy része nem tudja kigazdálkodni a minimálbéremelést, s emiatt várhatóan felszámolják a céget.

A minimálbér 19 százalékos emelése jelentős terhet jelent a magyar vállalkozásoknak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaság idei kilátásai a tavalyinál is gyengébbek, és átmenetileg recessziós környezetre is számíthatunk - mondja Kádár Piroska, a Portfolio.hu elemzője. Véleménye szerint ebből a szempontból rosszkor jött a minimálbér emelése. Az adójóváírás megszüntetése miatt ugyanis minél kisebb a bruttó bér, annál nagyobb arányú béremelést kell végrehajtania a foglalkoztatóknak ahhoz, hogy a nettó bér ne csökkenjen.

Az elemző véleménye szerint a béremelési elvárás nehézségét mutatja az is, hogy az állam az idei béremelés jó részét, bizonyos feltételekkel, kompenzálja a vállalkozásoknak. S ezzel nem titkolt célja a munkahelyek megőrzése, hiszen a több évnyi igen kedvezőtlen gazdasági helyzetben a vállalkozások már a költségracionalizálás végső határán vannak, és sok vállalkozásnál a bérköltségek szinten tartása érdekében nem marad más, mint a munkaidő csökkentése, rosszabb esetben pedig az elbocsátás. Máris figyelmeztető, hogy januárban nagyot ugrott a regisztrált álláskeresők száma, miközben hónapok óta egyre kevesebb új állást nyitnak meg a foglalkoztatók - hívja fel a figyelmet Kádár Piroska.