18 °C Budapest

A minimálbér emelése akkor probléma Magyarországon, ha...

Pénzcentrum
2012. március 10. 11:12

A munkahelyi egyenlőtlenségek jelentősen növekedtek Európában a globális gazdasági válság eredményeképpen, és ez a jelenség folytatódni fog, ahogy egyre több ország vezet be megszorító intézkedéseket és munkaügyi reformokat, állítja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (ILO) által kiadott tanulmány. Az ILO szakértője szerint, ha ki akarunk lábalni a válságból, az egyenlőtlenségeket kell csökkenteni, amely egyenlőtlenségek magát a válságot is okozták. Magyarország számára konklúzió, hogy nem tanultunk a válságból, a munkaerőpiacot támogató intézmények és stabilizátorok még gyengébbek lettek, mint a válság előtt. A szakértő szerint a minimálbér-emelés akkor gond, ha váratlanul történik, és mértéke túl nagy.


Az egyenlőtlenség ok is, nem csak következmény

Nem tudjuk, hogy túl vagyunk-e a válságon van sem - mondta Daniel Vaughan-Whitehead, az ILO szakértője - a legtöbb közgazdász egyetért abban, mondta, hogy a válság pénzügyi egyensúlytalanságokból indult ki, és a válság következményeként a munkaerőpiac helyzete romlott. Daniel Vaughan-Whitehead szerint a foglalkoztatásban látható egyensúlytalanságok nem a válság következményei, valójában az oka a válságnak. Az alacsonyan fizetett munkavállalókat a gazdaság a hitelezés felfutásával "kompenzálta", ami hatalmas buborékok és egyensúlytalanságok kialakulásához vezetett. Vagyis az egyenlőtlenség vezetett a buborékokhoz. Az egyenlőtlenségek pedig a válság miatt tovább szélesedtek - tette hozzá a szakértő. A válság egyik következménye, hogy a bérek növekedése elmarad a nemzeti jövedelem növekedésétől.

Daniel Vaughan-Whitehead a szerzője az ILO Munkahelyi egyenlőtlenségek a válság idején című könyvének, és társszerzője a A válság hatása a bérekre Dél-Kelet-Európában és Magyarországon címűnek, amelyeket most mutattak be, és amely utóbbinak szerzője még Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója is.

Hasonló sokkok, eltérő következmények

Vaughan-Whitehead rámutat, az országokat nagyjából ugyanaz a válság ütötte meg, de a hasonló sokkok ellenére a munkaerőpiacra gyakorolt hatás nagyon más az egyes országokban. Spanyolország esetén a munkaerőpiac rugalmassága a GDP változásához képest 2, vagyis a foglalkoztatás változása a GDP változásának duplája, az arányok viszont ellentétesek például Németországban. A különbség az intézményekben keresendő. Ezektől függ ugyanis, hogy milyen különböző válságválaszok, sémák léteznek. Németországban a kormány úgy döntött, hogy a vállalkozások számára szélesíti a munkaidő-számla lehetőségét (dekonjunktúra idején a munkavállalók kevesebb órát dolgoznak, amit később "visszaadnak" a vállalatnak, amikor javul a gazdasági helyzet). Egy másik példa Svédország, ahol célzott programokat indítottak a fiatalok foglalkoztatásának javítására, ami úgy tűnik, jól működik. Azok a fiatalok, akik nem kapnak a munkaerő-piacon munkát, azonnal képzésen és a munkalehetőségekhez igazodó átképzésen vesznek részt. Ennek köszönhetően Svédországban a fiatalok közt a munkanélküliség különösen alacsony.

Nem csak a munkaidőszámla segítette Németországot, de az is, hogy szélesebb körű a szakszervezetek és vállalatok közti kommunikáció, és így van ez Franciaországban is. A széles társadalmi párbeszéd segít megtalálni a kiterjedtebb, nemzeti szintű megoldásokat. Ahol ez nem működik, a vállalatok az azonnali megoldásokat választják, pl. az elbocsátást. Vaughan-Whitehead kiemeli, a társadalmi párbeszéd úgy tűnik, különösen fontos szerepet játszik a munkaerő megtartásában.

A gazdaságösztönző csomagok hatása a válság enyhítésében nem egyértelmű. A stimulus főleg a pénzügyi szektorra fókuszál, a növekedést nem a reálgazdaságból, hanem a pénzügyi szektorból generálja. A legutóbbi időszakban pedig a stimulust felváltotta a megszorítás. A fiskális konszolidáció fókuszában annak kellene lennie, hogy az egyenlőtlenségek ne növekedjenek tovább.

Az alulfizetettek tömege megnőtt

A válság bérekre gyakorolt hatása is jelentős. Az ILO egyenlőtlenségekről szóló könyvének egyik megállapítása, hogy a bérek emelkedése megfeleződött, bizonyos országokban a havi külön juttatások megszűntek vagy csökkentek, a borítékos fizetés, vagyis a szürkefoglalkoztatás felerősödött. A minimálbér trendjét illetően az országok két csoportja figyelhető meg: akik befagyasztották és akik emelték a válság során. A minimálbér befagyasztása növeli a legmagasabb és a legalacsonyabb keresetűek közti különbséget, az alacsonyan fizetett munkavállalók száma megnőtt.

A minimálbér emelése akkor probléma, ha...

Vaughan-Whitehead kérdésre elmondta, a minimálbér-emelés akkor problémás, ha az emelés egyszerre, előre tervezhetetlenül történik, és mértéke nagy. A minimálbér "kiigazításának" rendszeresnek kellene lennie, így a munkáltatók tudnak adaptálódni a helyzethez, és tervezni tudnak vele. Hozzátette, a túl alacsony minimálbér nem szolgál megfelelő minimumszintként, "padlóként" a bérstruktúrában.

Mit mondhatunk a válság általános következményeiről?

Az ideiglenes munkaszerződéssel (határozott időre szóló szerződéssel) rendelkező munkavállalókat különösen súlyosan érintették az elbocsátások. Ezeket a munkavállalókat általában egyfajta "pufferként" használták, ahogy ezt Spanyolország példája is mutatja, ahol a munkahelyi leépítések 90 százaléka az ideiglenes munkavállalókat érintette.

A fiatalok munkanélküliségi aránya majdnem kétszerese az idősebb munkavállalók körében tapasztalt aránynak az európai országok többségében. Nagymértékben emelkedett a fiatalkorúak körében a munkanélküliség a balti országokban, Írországban, Spanyolországban és Görögországban.

Az alacsony képzettségűeket különösen sújtotta a válság, mivel a gyártó cégek elkezdték leépíteni munkaerő állományuk egy részét.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Annak ellenére, hogy kezdetben inkább a férfi, mint a női munkavállalókat érintette súlyosabban a válság, a nők elleni hátrányos megkülönböztetés súlyosbodott az elmúlt időszakban.

Elsőként a férfiak által dominált ágazatokban dolgozó női munkavállalókat bocsátották el, illetve az ő bérüket csökkentették jelentősebb mértékben.

Magyarországon nincsenek meg a megfelelő intézmények

Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója szerint a válság fő tanulságai Magyarország számára:

1) Megfelelő intézmények kellenek ahhoz, hogy nagy áldozatok nélkül lehessen megúszni egy ilyen típusú válságot,
2) Takarékos, okos fiskális politikára van szükség ahhoz, hogy a költségvetés megfelelő állapotban legyen ahhoz, hogy képes legyen enyhíteni a válság következményeit,
3) Szükség van automatikus stabilizátorokra,
4) Szükség van olyan politikára, ami nem csak a munkaerő-piacon belül lévőket védi,
5) A rövid távú intézkedések hosszú távú hatásait is figyelembe kell venni.

Köllő János szerint Magyarország azok közé tartozik, ahol a vállalati szektor szinte kizárólag létszámcsökkentéssel reagált a válságra. Ahhoz, hogy a munkaerő-piacot enyhébben érintő intézkedéseket tegyenek, ahhoz a megfelelő intézményekre volna szükség. Ezeket azonban nem lehet hirtelen "feltalálni". Ha nincsenek bevezetve, bejáratva, hirtelen, azonnal nem fognak működni. A sokat emlegetett munkaidőszámlát Németországban már jóval korábban bevezették, így a válság során jól működött.

Amikor kellett, már nem volt rá pénz

A 2008-ig zajló fiskális "alkoholizmus" Köllő szerint megakadályozta a kormányzatot abban, hogy nagyobb költekezéssel csökkentse a válság hatásait. A munkanélküli ellátások az elmúlt években folyamatosan csökkentek. Ennek az volt a következménye, hogy 2009-ben, a válság kitörése után az állástalanná válók 60%-a semmilyen ellátásban nem részesült. 20%-kal megemelkedett a semmiképpen nem támogatott munkanélküliek száma, akik se nyugdíjat, se járadékot, se gyermeknevelési támogatást stb. nem kapott. Az automatikus stabilizátorok nem működtek.

Nem az elbocsátás nőtt meg, hanem a munkaerő-felvétel szűnt meg

Köllő János szerint alapvetően nem azért csökkent Magyarországon a foglalkoztatás, mert annyira megugrott az elbocsátás, hanem mert szinte megszűnt a munkaerő-felvétel. A politika kevés számú, veszélyben lévő állás megtartására fókuszál, miközben a munkanélküliekre magukra hárul az alkalmazkodás. A közmunka programokban való részvétel nem mindenkinek elérhető, és ahhoz, hogy ezek a programok működjenek, minden az aktív eszköz költségvetését visszavették. Az sem biztos, hogy csökkenni fog ettől a munkanélküliség, Köllő János szerint inkább a munkanélküliség szerkezete változott meg.

Nem tanultunk a válságból

A szakértő szerint nem tanultunk a válságból. A fent említett tanulságokkal csak igen keveset éltünk. A "puha eszközök" között említhető szakszervezetek szerepe tovább gyengült, a munka törvénykönyve még erősítette a munkáltatók eddig is erős pozícióját. A fiskális politikát a szakértők elsöprő többsége fenntarthatatlannak tartja - én is, tette hozzá Köllő János. Az automatikus stabilizátorok tovább gyengültek. Ami a munkaerőpiacon kívüliek támogatását illeti, óriási súly esik a közfoglalkoztatási programokra, ami elszívja az erőforrásokat minden más típusú segítő forrás elől. A források 90%-a ment el közmunkára tavaly, és ez idén sem lesz másként.

 

HR BLOGGER
laskainelli  |  2024.03.26 12:00
A házasság egy olyan szövetséget jelentene, amelynek mélysége biztonságot és figyelmet biztosít a fe...
hrdoktor  |  2024.03.26 10:32
A stressz negatív hatásairól szinte mindenki hallott, de az eustressz, vagyis a pozitív stressz egés...
perfekt  |  2024.03.12 11:42
Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásainál előfordul, hogy a kérelmező több ellátást kap a jog sze...
coachco  |  2024.03.03 12:47
Most belegondolva abba, a Föld, föld...! című könyve után, hogy Márai távozása és az én ifjúkorom kö...
vezetoi-coaching  |  2024.02.12 22:30
Gondoltam, ezt elmesélem már. Gyakorlatilag kétszer megnéztem…:-))) Életemben először... Ki tudja, a...
Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. március 28. csütörtök
Gedeon, Johanna
13. hét
Március 28.
Nagycsütörtök
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
CSOK Plusz - hírek, tudnivalók
A legfontosabb hírek, elemzések, és a részletszabályok a 2024-től elérhető CSOK Plusz-ról.
Most nem