Hivatalos: tízmilliónál kevesebben vagyunk!

A demográfiai krízis 1981 óta tart. Magyarország népessége azóta nem képes a természetes reprodukcióra, amit az alacsony születésszám és a korai halálozás mellett az elvándorlási tendencia is súlyosbít.

A KSH adatai szerint a háború utáni Magyarországon 1980-ban éltek a legtöbben, 10 millió 709 ezren. A népesség száma azóta 6,5%-kal lett kevesebb, 2010. január 1-jén 10 millió 14 ezer fő volt. A népességszámot alakító tényezők közül a halandóság kedvező iránya 1965-től fordult meg, míg a születések száma az 1975-ös csúcs után kezdett csökkenni. A halálozások száma 1981-től haladja meg az élveszületésekét. A népesség fogyását a bevándorlási többlet sem tudta ellensúlyozni. A halandóság az 1993 óta tartó javuló tendencia mellett sem csökken évi 130 ezer alá, a születésszám több mint egy évtizede 100 ezer alatti.

2010. január 1-jén az ország népességének lélekszáma 10 millió 13 ezer fő volt, 18 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A népességszámot meghatározó népmozgalmi folyamatok közül csökkent a születések, kismértékben emelkedett a halálozások száma, a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege pedig alig maradt el az egy évvel korábbitól. Az előzetes adatok szerint 2009-ben 96 450 gyermek született, 130 350 lakos hunyt el, a nemzetközi vándorlásból adódó többlet 15 900 fő volt.

Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutató Intézet igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában már június közepén szinte biztosnak nevezte, hogy 10 milliónál kevesebben élnek Magyarországon. Mint mondta, a népesedési folyamatokról pontos képet csak a jövő ősszel esedékes népszámlálás után kaphatunk.

A szakember szerint hosszú távon a termékenység játssza a legnagyobb szerepet a népességszám alakulásában, a halálozási statisztikák az elmúlt időszakban stagnáltak, elvileg ebben a tekintetben még javulhat is Magyarország helyzete, mert még mindig jelentős a lemaradásunk nemzetközi összevetésben.

14 millióba kerül felnevelni egy gyereket?

A gyermeknevelés során az első egy évet követően a legnagyobb anyagi terhet sok szülő számára a gyermekek iskoláztatása jelenti - derül ki egy felmérésből. Az iskolakezdés minden évben több tízezer forintos költséget jelent, ráadásul a felsőoktatásban résztvevők arányának növekedésével ezek az anyagi terhek egészen a "gyerek" húszas éveinek közepéig kitolódnak. A megkérdezettek úgy látják, hogy egy gyermek felnevelése mai árakon 14 millió forintba is belekerülhet a főiskola elvégzéséig. Többek között ezért vállalnak kevesebb gyermeket a családok, és azt is csak később.

A felmérés részletes eredményéhez kattints!