Harmadik hónapja lassul az infláció az eurózónában. A friss adatok szerint januárban 8,5 százalékos drágulás volt, ami majdnem egy százalékkal kevesebb a decemberi adatnál.
Ez nagyban függ attól, hogyan vásárolunk, és milyen messzire vagyunk hajlandók elmenni.
15-20 százalékkal drágulhat a bankolás az infláció miatt, de ha időben váltunk megúszhatjuk a fejfájást.
Tavaly 20 százalékos béremelést követelt az MKKSZ az elszabaduló infláció miatt, a kormány azonban nem fizetett többet, azt mondták a háború miatt.
Meg szerettük volna tudni azt is, hogy a megélhetési válság vajon tényleg elérte-e az országot és a szegényebb magyarokat - döbbenetes válaszokat kaptunk.
Szinte nincs olyan magyar háztartás, ahol ne érzékelnék a növekvő infláció negatív hatásait: mindössze a megkérdezettek 2%-a mondta, hogy nem változott az anyagi helyzete.
A Nemzetközi Valutaalap szerint az euróövezetben idén 0,7 százalékos GDP-növekedés jöhet, ami 0,2 százalékkal magasabb, mint amit októberben prognosztizáltak.
2023. április 1-jei hatállyal 14,5%-kal emeli egyes díjait a Cetelem a fogyasztói árindex változása miatt.
Az alacsonyabb jövedelmi szinteken a háztartások a bevételeik sokkal nagyobb részét fordítják élelmiszerekre, italokra, alkohol és dohánytermékekre.
Egy forinttal nem emelték meg 2023-ra vonatkozóan a közszférában dolgozók bérét, és áprilisig nem is várható újabb forduló a kormány és a szakszervezet közötti tárgyalásokban.
Januárban meghaladhatja a 25 százalékot az infláció Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint. A GKI szerint az árak a jövőben is emelkedni fognak.
Máris harmadával kerül többe, mint az előző tanévben, és simán drágulhat még tovább is az iskolai étkezés.
A lakosság munkanélküliségtől való félelme némileg erősödött a GKI Gazdaságkutató konjunktúraindexe szerint.
Mennyi a jegybanki alapkamat 2023 évében, mi a jegybanki alapkamat célja? NMB jegybanki alapkamat kalkulátor: mutatjuk, mennyit emelkedett a jegybanki alapkamat!
Az eddigi BBB-ről BBB mínuszra minősítette le Magyarországot a Standard & Poor’s pénteken.
Az elmúlt napokban vezető hír volt a forint erősödése, így felmerülhet a kérdés, hogy lesz-e hatása az élelmiszerárakra.
A száraztészta 70,8 százalékkal drágult meg a tavalyi évhez képest – a drágulás egy hónap alatt elérheti akár a 10 százalékot is.
A miniszterelnök elmondta, február végére, márciusra már látható lesz a kormány lépéseinek hatása az infláció ellen.
Olcsóbb lett többek között az import trappista sajt és gyümölcslé a hazai boltok egy részében
Várhatóan 2023-ban sem javul jelentősen a magyar háztartások pénzügyi helyzete, bár talán nem lesz mély a válság.
